Hogyan legyen hitem?

Hiszel felsőbb erőbe?

Igen: Gratulálok sikerült.

Nem: Sajnálom nem sikerült.

Én meg szeretnék hinni az unikornisokba megpróbáljuk együtt?

Keresztény vagy? A kereszténységben nem az a hit hogy eljársz templomba hanem az, hogy átadod az életed Jézus Krisztusnak hogy vezesse mert ő meghalt a bűneidért, a templomba járás másodlagos, de ha akarsz ajánlom a Golgota keresztény gyülekezetet, a tanításaik karizmát sugároznak... Olvasd el Isten miket diktált a prófétáknak és megérzed Isten mennyire jóságos és mindenható...

Egyébként meg oké hogy ha hitetlen vagy, mármint én is nagyon gyakorlom a kereszténységet de hitetlen vagyok sokszor, imádkozz és kérd az úr erejét hogy segítsen a hitetlenségeden!

Miért akarsz hinni?

Bocs, de nem tudom megérteni, hogy akiben nincs meg a hit, az miért vágyik rá.

Miért érzed magad nyomorultnak?

Tapasztaltál valamit a hívők körében, amire vágysz és úgy véled máshol nem kaphatsz meg?

Hívő családban élsz és bűntudatot ébresztettek benned, amiért te nem hiszel?

Napirai11 válasza:

Kedves Kérdező!

Ha görcsösen akarunk valamit, akkor az általában nem szokott sikerülni.

Kérd istent, hogy adjon neked hitet, de ne akard görcsösen.

Ismerj meg minél több vallást, és előbb-utóbb meg fogod találni a hited.

Üdv: Napirai

Egy ima hitért:

"Isten, ha te vagy az Igazság, mutasd meg nekem szereteted jelét. Nyisd meg a szívemet, hogy vezetni tudj. Ha létezel, engedd, hogy érezzem a szereteted, hogy láthassam az Igazságot."

Innen vettem:

[link]

Mondd el ezt amilyen gyakran csak tudod és Isten meg fog hallgatni. Ha katolikus vagy akkor kérheted Szent György közbenjárását is, nekem is ő segített hitben megerősödni.

Ha böjtölsz az is sokat fog segíteni mert a böjt megtisztítja a testet és a lelket is.

Szia!

A közvéleményben, sajnos, egy egészen téves eszme él a keresztény hit mibenlétéről. Általában "elhivésnek, hiszékenységnek" értelmezik. Az hisz, aki "elhiszi" Isten létezését, esetleg még Krisztus isten-voltát, valamilyen halál utáni életet vagy üdvösséget. Ezért sokan úgy gondolják, hogy a hit csak a naivak, gyengék, vagy valamilyen áhítatra vágyó lelkek számára elérhető, és ezért csak nekik jelent egyfajta megoldást az élet problémáira.

A bibliai hit-fogalom azonban merőben más. Ha elfogadjuk, hogy a hit az ember helyes, egészséges lelki magatartása Isten iránt, akkor minden ember részéről ez lenne a természetes, a normális, a valóságnak megfelelő viszonyulás, és a hit hiánya a természetellenes állapot.

A Biblia szerint az élő vagy teljes hit elemekből, egymásra épülő lépcsőfokokból áll:

Az első fok a szilárd meggyőződésre jutás Isten kinyilatkoztatott igazsága felől, vagy így is mondhatjuk: a Szentírás igazsága felől. "A hit pedig a remélt dolgok valósága és a nem látott dolgokról való meggyőződés" (Zsidókhoz 11:1). A bibliai értelemben vett hit alapját tehát egy nagyon is erős, világos, értelmes meggyőződés képezi, nem pedig valamilyen bizonytalan "elhivés".

A második fok a személyes bizalom kialakulása Isten iránt. Közelebbről jelenti ez a feltétel nélküli bizalmat az ő mindenható, teremtő hatalmában és erkölcsi jellemében – igazságosságában és irgalmasságában. Ennek az Isten hatalmába és szeretetébe vetett hitnek a végeredménye a hit Isten ígéreteiben.

A harmadik fok: az alázat. Minél inkább látja az ember Isten tudás- és hatalombeli nagyságát, és ugyanakkor a tökéletes igazságot és szeretetet megtestesítő jellemét, amely ezzel együtt érvényesül, annál inkább felismeri a maga gyengeségét az igazság megértése és cselekvése, vagyis az erkölcsi erő szempontjából. Ezen az alapon igazi, értelmes alázatra jut Isten előtt. Ennél a pontnál különösen élesen mutatkozik meg az ember erkölcsi minősége, mert önmagáról kell elismernie az énjét nagyon érzékenyen érintő igazságot.

Mindezek után következik a hit döntő lépése: a hit cselekvése. Jakab apostol írja, hogy amíg cselekedet nincs, addig még nem lehet teljes hitről beszélni (Jakab 2:17–26). A hit cselekvése logikusan következik az előzőkből: ha valakinek teljes bizalma van Istenben, az ő ígéreteiben, nincs bizalma viszont önmagában – a maga értelmében és erejében –, akkor ennek eredményeként rábízza magát Istenre, átadja magát neki, hogy Ő cselekedjék benne és általa. Az önzéssel megkötözött ember részéről ez a legnagyobb cselekedet, mert önmegtagadást, önös érdeke és büszke magabízása feladását jelenti, azt a fontos döntést, hogy önmaga helyére Istent állítja. A hitnek ez az elhatározása mindig az adott helyzetnek megfelelő, konkrét cselekvésben jut kifejezésre.

A hit utolsó – de nagyon lényeges – eleme vagy lépcsőfoka a mély hála, a szeretet elmélyülése Isten iránt azért, amit hit által az emberben és az ember által cselekszik. Ez a hála és szeretet magában foglalja azt a vágyat és erkölcsi kötelezettséget is az ember részéről, hogy a továbbiakban az egész életét Isten tulajdonának tekinti, és az ő megváltó munkájába kíván bekapcsolódni, teljes önfeláldozással dolgozni másokért, Krisztus áldozatára való viszont-áldozatként adva oda egész lényét, életét és annak minden szolgálatát.

A hitnek ez az utolsó lépése is próbára teszi és kimutatja az ember erkölcsi minőségét. Az önző ember szívesen elvesz javakat a maga számára, de nehezen fogja fel és vállalja az ennek megfelelő viszonzást, amelyre nem külsőleg, hanem csupán a szívében belül, azaz erkölcsileg elkötelezett. Valamint nagyon hajlamos arra is, hogy a dicsőséget önmagának tulajdonítsa azért, ami a valóságban nem az ő érdeme. Csak az én-szeretet minden megnyilatkozását megutálni és megtagadni kész ember válaszol hálával Isten kegyelmének cselekvésére.

A hit az ember legszebb, legnemesebb képessége, illetve cselekvése. Amikor valakit igaznak, vagy valamit igazságnak, erkölcsileg mindenekfelett értékesnek talál, akkor mindent odaad, mindent vállal érte, még büszke, önző énje megtagadását is.

A leírásod alapján már elindultál a helyes úton. Ismerd meg Istent a Szentírásból, olvasd el Lukács evangéliumát és az apostolok cselekedeteit, és Jézus életét szemlélve megszületik a bizalom benned az Isten iránt. Őszinte szeretettel kívánok neked sok boldogságot az Isten útján!

Üdv. Péter

A hit nem akarat dolga, szándékosan nem lehet hinni, egy felhőtlen lelkiállapotra van szükség, hogy a hit megillethessen bennünket.

A hit az illet útján éri el tudatunkat, legyünk akkor nagyon figyelmesek hogy e halvány, illanó tüneményt befogadjuk, majd növeljük és erősítsük anélkül, hogy saját elképzeléseinkhez idomítva tudatunkba tároljuk vagy tovább adjuk.

Figyelemre őszinteségre és egy 'felhőtlen' lelkiállapotra van szükség, mikor az ihlet egy vagy más igazsággal megillet bennünket.

A hit úgy jön hozzánk mint egy halvány megérzés; érezzük a dolgok igazságát helyességét, méltányosságát – ez egy magabiztos tudat, míg e dolgok hiány mindig valami bizalmatlanságot, bizonytalanságot, tévedést, veszteséget, vagy szenvedést, stb. tartogat a háttérben.

Ez egy megbízható ismérv, melynek alávetheted a hitoktatók tanítását, vallásos könyveket, a Bibliát, saját belátásaidat, vagy bármely más információt, ez nem fog félrevezetni.

"A Bibliában Isten ösvényeket és útirányokat ad, hogy életünk legyen. Élet,amely nem megy tönkre. Élet, amely Belőle forrásozik! Tűz, amely bennünk és általunk világít. Só, amely ízt ad ennek az ízetlen világnak. Szeretet, amely

betakarja és meggyógyítja az élet sebeit!

A Szentháromságról nevezett Szent Erzsébet (dijoni Kármel, meghalt

1906) adta ezt a csodálatos imát:

„Ó Örök Ige, Isten Igéje, életem téged hallgatva akarom élni, tégy engem

egészen taníthatóvá, hogy mindent megtanulhassak tıled. Akkor minden éjszakán

át, minden ürességen, minden tehetetlenségen át, téged akarlak szemlélni

örökre, és a te dicsőséges fényedben maradni. Ó én szerelmem, igézz meg

engem, hogy soha többé ne tudjam elhagyni ragyogásodat”.

Isten úgy érkezik hozzánk az Írásban, ahogy Mózeshez. Elvonul előttünk

dicsősége, megmutat magából valamit. Persze, a véges emberi élet, képtelen

felfogni a Végtelen Istent, a Szentet, az „Egészen Mást”, azt, Aki Van. Mégis

csodálatos dolog élni szent Jelenlétében. Amennyire a virág képtelen megérteni

az éltetı fényt, annyira képtelenek vagyunk mi emberek megérteni a minket

éltetı Életet. Mégis kitárulkozhatunk előtte, és lehetőségünk van arra, hogy

megérintsen minket Szentlelke által. De nem csak megérint, hanem be is tölt.

Ahogy a szivacs magába szívja a vizet, úgy ihatjuk magunkba az isteni életet, a

pünkösd-csodájú mennyei „Vizet”."

Gyönyörködj az Úrban,

és megadja szíved kéréseit!

Hagyd az Úrra utadat,

bízzál benne, mert ı munkálkodik:

világossá teszi igazságodat,

jogodra fényt derít.

Légy csendben, és várj az Úrra!

(Zsolt. 37, 4-7.)

Szia!

Először is: nem tudom, milyen "prófétára" gondoltál, mert a Bibliában én sehol nem olvastam, hogy bármelyik próféta is azt mondta volna, hogy az a legnyomorultabb, aki hitért imádkozik. Ha mégis van ilyesmi vagy hasonló mondat, akkor célszerű megnézni a szövegkörnyezetet, mert abból kiderülhet, hogy milyen körülmények között és milyen okból mondta.

Ennek híján csak azt tudom, hogy így, önmagában nem értek egyet a kijelentéssel. Ennek oka az, hogy több igevers is azt mutatja, hogy lehet hitért imádkozni: pl. a tanítványok is kérték, hogy Jézus növelje az ő hitüket (és Jézus nem barmolta le őket emiatt); ill. Jézus mondta egyszer, hogy imádkozott azért, hogy Péter hite el ne fogyjon.

Másodszor: Többféle hit létezik, de egyik sem keverendő össze a hiszékenységgel. Bár a Wiki vonatkozó oldala igen hiányos, ill. szerintem nem pontos mindenben, de néhány érdekességet olvashatsz itt:

[link]

Harmadszor: "Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által." (Róma 10:17)

Tehát én azt javaslom, hogy olvasd a Bibliát, érdemes az evangéliumokkal kezdeni, ill. párhuzamosan a Zsoltárok könyvét és a Példabeszédek könyvét is olvashatod. Továbbá hasznos lenne egy bibliai alapú, élő hitű, erős közösséget keresned, ahol egészséges tanítások vannak, ill. személyes kapcsolatokat is ki lehet alakítani. Én is tudom ajánlani a Golgit, az alábbi honlapról el tudsz jutni a különböző városokban működő gyülik honlapjára:

[link]

Hetente több IT-t is közvetítenek élőben (pl. szerdán 19, vasárnap 10 és 19 órától), ill. az archívumban is böngészhetsz régebbi tanítások között.

De vannak más pünkösdi karizmatikus (nem karizmániákus!) közösségek is, keresgélhetsz a neten is, csak legyél óvatos. :)

Szerintem egyébként teljesen normális dolog, hogy vágysz a hitre; vannak, akik akarnak hinni, csak valami miatt nem - vagy csak nehezen - tudnak.

Sokan pedig vágynak valamire, amit nem is tudnak igazán meghatározni, csak a hiányt érzékelik. És vannak, akik nem is akarnak hinni, de ez már egy másik téma. :P

Sok szerencsét! :)