Mi ez az újítás a templomokban? Neked is feltűnt és téged is zavar - idegesít?

Ez egy elég messzire mutató téma szerintem. ugyanis ki tudja megítélni, hogy aki zenél, az milyen lelkülettel teszi? Én ismertem pár kántort, akiknek se komoly szakmai hozzáértése, se lelkisége nem volt. Piáltak és világi életet éltek, a szakmai ismeretük egy gyorstalpalóból állt. De ismerek olyanokat, akik pont az ellenkezője mindkét kérdésben. És ugyanez gitárosokra is igaz. Tehát nem a hangszerrel van itt a baj, vagy hogy mennyire új vagy régi egy ének. A szakmai-teológiai tudás és a lelkület mindenképpen fontos. Persze mondhatom, hogy egy-egy gitáros dal milyen bugyuta. De mihez képest? Csakhogy sokakat pont ez az egyszerűbb hang segít, másokat a komplikáltabb. Ezért kell megtalálni a helyét ennek is, annak is, még a közös összejöveteleken is. A zsoltárokban is az van, hogy dicsérjétek az Urat lanttal és citerával. Nem kirekeszteni kell szerintem, ami személy szerint nekem nem tetszik vagy az én lelki világommal nem rokon, hanem megtalálni a helyét mindegyik hangvételnek, ami többeket megmozgat (orgona, gitár, dob, acappella, latin, magyar, archaikusabb és összetettebb szöveg, modernebb és egyszerűbb szöveg stb) és helyes mederbe terelni (megfelelő teológiai és technikai képzés, motiválás, a lelkület segítése valamilyen formában). Ez most kicsit idealisztikusnak hangzott, de egy ilyen irányú tudatosság elindíthat egy folyamatot a megoldás irányába. Részmegoldás lehet, hogy pl. a katolikusoknál a különféle lelkiségek más-más zenei világot képviselnek (meglátásom: Neokatekumenátus latinos, Chemin Neuf franciás, Taizé meditatívabb és zsoltáros, Fokoláre olaszos, Tűz angolszász, Nyolc Boldogság kicsit héberes, Emmánuel népiesen franciás) illetve külön misék vannak erre vagy arra az irányzatra meghirdetve (csendes mise, orgonás-népénekes, gitáros, gregorián kórusos, latin nyelvű vagy pl. Bach, Mozart, Palestrina misetételei meghívott ének és zenekarral)