Ezt helyesen tesszük-e vagy sem?
Manapság aránylag sokan próbálnak egészségesen élni, több vitamint enni, mozogni.
Egyik pillanatban azt gondolom, ez olyan, mint anno a sivatagban a manna gyűjtése volt (az is használhatatlan lett, csak frissen volt jó, aki bezsákolt, bűnhődött). Olyan, mintha a szenvedéseink (ti. a betegségek) ellen akarnánk tenni, a keresztünkből faragni egy kicsit. Olyan, mintha anyagi javakat halmoznánk, földi kincseket. Ugye a tanítványoknak is megmondatott, csak egy db. ruhát vigyenek magukkal...
A másik pillanatban úgy gondolom, hogy biztos nem tetszik Istennek az se, hogy mérgezzük Földünket és magunkat, és nemhogy nem bűn, hanem hivatásunk növekvő tudásunkat kihasználva tenni ez ellen.
Most melyik az igaz?
Tudom, fura, hogy pont ez a problémám, de szerintem nem baj, ha valaki nemcsak az emberi kapcsolatokon gondolkozik és nemcsak ott próbál változtatni, hanem az élet más területein is. Így nekem most Isten akaratával kapcsolatban ez az egyik nagy kérdésem (nyugi, vannak nagyobbak is).
Timótheushoz írt I. levél 4. rész
"8. Mert a test gyakorlásának kevés haszna van; de a kegyesség mindenre hasznos, meglévén benne a jelenvaló és a jövő életnek ígérete.
9. Igaz ez a beszéd, és méltó, hogy mindenképpen elfogadjuk."
Nem haszontalan, de igen kevés a haszna. Törekedjél kegyességre, tökéletességre, miképpen a te mennyyei Atyád tökéletes.
Ugyanakkor testünk az Isten temploma, tehát érdemes elgondolkodni, hogy te milyen templomot ajánlanál fel Istennek? Szerintem egy hívőnek kötelessége erős, egészséges testet kialakítani Isten dicsőségére és a családja, embertársai érdekében is. Ez nem halmozás vagy a test bálványozása.
Ha elhanyagolod a testedet és azért leszel beteg, akkor az a te hibád és nem a te kereszted, hanem a te butaságod is.
Anya vagyok, és nagyon örülök hogy vigyázok magamra és az egészségemre, mert amikor a babám beteg akkor én nem is kapom el, illetve olyan gyorsan átfut rajtam hogy nyugodtan tudom ápolni. De ez csak egy példa.
A tested Isten alkotása, köteles vagy vigyázni rá, ápolni, karban tartani és mivel manapság a mindennapi életnek nem része a nehéz fizikai munka ezt sportolással tudod megtenni.És az Isten által elrendelt étkezési szokások (Ószövetség, kóser kaja) nagy átfedéseket mutatnak a reformkonyhával és az egészséges táplálkozási szokásokkal.Ezeknek ugyanis gyakorlati haszna van.
Én személy szerint 7 éve tértem meg, kiskorom óta sportolok, az utóbbi 10 évben egy elég kemény küzdősportot, versenyzem is, és tudom, hogy Isten előtt ez kedves, többször beszéltem már Vele erről.
Mellesleg a sportban olyan értékeket sajátíthatsz el, amelyek a hívő életed során is fontosak: önfegyelem, kitartás, önmegtartóztatás, alázat, küzdeni akarás, csak hogy a fontosabbakat említsem.
Szia!
A Szentírás számos helyen biztat az egészséges életmódra:
III. Jn. 2. Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, a mint jó dolga van a lelkednek.
Rm. 12:1. Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket.
I. Kor. 6:19-20. Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a
magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.
II. Kor. 13:11. Végezetre, atyámfiai, legyetek jó egészségben, épüljetek, vígasztalódjatok, egy értelemben legyetek, békességben éljetek; és a
szeretetnek és békességnek Istene lészen veletek.
A Biblia szerint az ember oszthatatlan egész, szorosan összetartozó és
együttműködő élő szervezet. Ezért "mindenben jól van dolga" annak az
embernek, aki szövetségre lép Istennel, és a megváltás erői munkálkodnak benne. Isten minden vonatkozásban egészségessé akarja tenni - lelkileg is, testileg is.
Üdv. Péter
Mondjuk azért ebből az egészséges életmódból is lehet bálványt csinálni, ha valaki állandóan csak azt nézi és azzal foglalkozik hogy mit eszik-iszik, mit sportol, milyen wellness kúrákon vesz részt akkor az nagyjából azt jelenti hogy neki a saját egészsége lett az istene.
De azzal egyetértek hogy aki ülő munkát végez annak egy keveset kell sportolnia vagy valamilyen extra fizikai munkát végeznie mert különben valószínűleg el fog hízni vagy meg fog betegedni.
Egyébként sportolás közben is lehet imádkozni és akkor az úgy már egyszerre ima is meg sport is. És aki szokott mozogni annak a közérzete is jobb ami szintén cél hiszen Isten nem búskomor keresztény követőkre vágyik.
Szóval szerintem kell valamennyit sportolni vagy mozogni de csak úgy hogy azért Isten (és az ima) maradjon az elsődleges prioritás. Talán úgy lehet ezt megfogni hogy az ember ha sportol akkor vigyázzon hogy az imával töltött idő több legyen mint a sporttal töltött idő. (Most a hivatásos sportolókat ne nézzük mert az speciális eset.)
A válaszíró 61%-ban hasznos válaszokat ad.
Azért, ha valaki nem iszik, nem cigizik, nem drogozik, sőt ha nem kövér, ez még mind nem jelenti azt, hogy egészségesen élne.
A rákeresgélésre, vagy magára a tettre, pl sportra - magunkra fordított időre reagálva:
Amúgy ez megint olyan, hogy szerintem nem az idő mennyisége a lényeges, hanem, hogy őszinte érdeklődésből tesszük vagy pánikolásból (az utánaolvasgatást)... Illetve, ha jól tanulunk / elvégezzük a kenyérkereső munkánkat, a családban ellátjuk a feladatainkat, akkor attól függetlenül hadd foglalkozzunk a hobbinkkal. És szerintem az se baj, ha valaki hosszú órákat tölt a hobbijaival (magával, "egósan"), ha ha elvégezte a dolgát, és ha nem áll ott a mosogatnivaló, ami csak rá vár. Világias szemlélettel így gondolnám.
Ha vallási oldalról nézzük... hát, én nem tudom, nagyon sok mindent nem tudok, Isten hogy szeretné, hogy csináljuk.
De mindenestre én egy iszonyatosan magányszerető ember vagyok, akinek bivalyerős érdeklődési körei vannak. Nekem az a pihenés, ha leülök és azokkal foglalkozom.
Lehet, hogy Isten ezt használná valamire. Ugyanakkor sok hívő mondja, hogy ne szánjunk magunkra sok időt, hanem másoknak segítsünk. Akkor fel kellene adnom a hobbijaimat, és nekem is emberek közé járnom és úgy szolgálnom?
Oké, akkor válaszoljunk az "eredeti" kérdésedre.
IJn2
15. Ne szeressétek a világot, se azokat, a mik a világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete.
16. Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból.
17. És a világ elmúlik, és annak kívánsága is; de a ki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké.
Így sem érthető?
Kicsit gyakorlatorientáltabb válasz:
1.: Annak ellenére hogy kereszténynek vallom magam, nem értem és rendkívül bizarrnak tartom hogy egy ilyen témában is Istent meg a bibliát kell előrángatni, hogyan kapcsolódik a testedzés (legyen az csak szinten tartó vagy sokkal keményebb) Isten akaratához... Egy sportoló sokat fog mozogni, ügyelni hogy mit eszik stb. egy sportos ember szintén foglalkozik a testével, a lusta ember meg nem. Ennyi. Ennek mi köze Istenhez?
2.: Minél fittebbek és egészségesebbek vagyunk annál erősebbek és kitartóbbak. Minél erősebbek és kitartóbbak vagyunk annál több az esélye annak hogy életünkben szilárdan megálljuk a helyünket, segítsünk társainknak, családot alapítsunk és arról gondoskodjunk. Ráadásul nő az önbizalmunk és javul a közérzetünk. Nem látom be hogy ez hogyan lehetne Isten ellen való.
De ha ez nem tetszik akkor hitesd csak el magaddal hogy igen, Istennek előtt az a kedves ha gyatra, dagadt, beteg igénytelen, megkeseredett és egészségtelen vagy, mert nem törődsz a saját testeddel. Nem nekem lesz rossz... ;)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!