A cölibátusnak mi a Bibliai alapja?

énszerintem sehol, hanem hogy ne öröklődjön a vagyon, hatalom. Pápai utasítás, csak egyetlen egyház tartja.

Pál írta, hogy aki akar nősüljön, aki nem akar, azt ne!

Abszolút semmi, sehol.

A cöllibátus alapja:1. Vagyoni érdek (ne lehessen semmi alap az egyházi földek darabolásához)

2. Spirituális irány (más vallások is vannak, amik a szerzetesektől megkövetelik az érintetlenséget)

SEMMI!!!

"A cölibátus célja, hogy az áldozópap minél tökéletesebben tudjon ragaszkodni Krisztushoz és a szent szolgálathoz (vö 1Kor 7, 32-35). A Tridenti zsinat (1545-63) dogmát fogalmazott meg, miszerint a nőtlen és szűzi állapot jobb és boldogabb (értsd: a vallásgyakorlás szempontjából), mint a házas állapot (DS 1810). Ettől eltekintve a felszentelés érvényes lenne a kötelező cölibátus megszüntetésével is. A világiak, főleg a felekezeten kívüliek és a vallásukat nem gyakorlók közül sokan szeretnék megszüntetni ezt az rendelkezést, a papok ellenben túlnyomó többségben szeretnék megőrizni, ezért megszüntetése nincs napirenden."

"Mindazonáltal meg kell említeni, hogy egyesek szerint[forrás?] a cölibátus fogalma a Biblia több tanításának is ellentmond. Isten parancsa Mózes 1. Könyvében: "Szaporodjatok és sokasodjatok" nem tesz kivételt. Isten felkent szolgái közül egyeseknek a Tridenti zsinat idején is volt házastársuk, az érvényben lévő szabályozás ellenére, ezért a zsinat további lépéseket irányozott elő a szabályok megtartására. Jézusnak nem volt kifogása olyan papok ellen, akik szentelésük előtt házasok voltak."

[link]

"A papok sztelés előtt nősülhetnek, de megözvegyülésük után újabb házasságra nem léphetnek, az egyhjog tiltása miatt el nem válhatnak (a világi jog lehetővé teszi válásukat, de ez gyakorlatilag lehetetlen)."

[link]

Pedro

Pál is beszél róla, hogy aki Istennek szenteli életét és azért nincs felesége, azzal semmi baj nincs.

De a Biblia azt sem írja sehol, hogyan kell pontosan keresztet vetni, hogyan kell esketni vagy, hogy csak arról szabad beszélni amit a Biblia ír.

Szia!

A cölibátus egy latin kifejezés, ami nőtlenséget jelent. Csak a katolikus egyházban van jelen, méghozzá kötelező jelleggel. Ez is egy olyan katolikus "találmány" amit a Biblia félremagyarázásával alkottak meg. Jézus Krisztus szavait idézem a Bibliából (katolikus fordítás):

Mt 19.12 "Van, aki azért képtelen a házasságra, mert úgy született. Van, akit az emberek tettek a házasságra alkalmatlanná. Végül van, aki a mennyek országáért önként mond le a házasságról." A hangsúly az "önként" kifejezésen van. Ugyanis a cölibátus nem önkéntes, hanem elvárt!

Pál apostol írja a nőtlenséggel kapcsolatosan:

1Kor 7,7 "Mert szeretném, ha minden ember úgy volna, mint én magam is; de kinek kinek tulajdon kegyelmi ajándéka vagyon Istentől, egynek így, másnak pedig úgy." Vagyis a nőtlenség, vagy házasság nélküli élet egy "kegyelmi ajándék", amely nem mindenkinek adatik meg, de ettől még az illető lehet(ne) kiváló prédikátor, lelkész.

Az egyedül élők, ha szeretik Istent és felebarátaikat, akkor sok-sok előnyét fedezhetik fel ennek az életformának, mások szolgálatában teljes örömet nyújtó, megelégedett, gyümölcsöző életet élhetnek, ahogy Pál is írja: "Azt akarnám pedig, hogy ti gond nélkül legyetek. A ki házasság nélkül van, arra visel gondot, a mi az Úré, mimódon kedveskedhessék az Úrnak..." Nem helyes azonban emberi elgondolásból, vagy elhatározásból választani az egyedül maradást! Ez ugyanis azzal a veszéllyel jár amire Pál is figyelmeztet:

"De ha magukat meg nem tartóztathatják, házasságban éljenek: mert jobb házasságban élni, mint égni."

Csak azoknak jó házastárs nélkül élni, akiknek ez "adatott", ez a "kegyelmi ajándékuk."

Ezért veszélyes és rossz tehát a cölibátus, mint elvárt kötelező papi nőtlenség.

Üdv. Péter

Pál apostol így fogalmaz (1Kor. 7,8-9):

"A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig ezt mondom: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. Ha azonban nem tudják magukat megtartóztatni, házasodjanak meg, mert jobb házasságban élni, mint égni."

A megfogalmazása alapján az önmegtartóztatás az elsődleges, a házas élet egy másodlagos megoldás annak, aki nem tudja megtartóztatni magát.

Bár nem hiszem, hogy erre alapozott lenne a cölibátus, tekintve, hogy mindenkinek saját döntése miképpen él - nem célszerű kötelezővé tenni egyik formát sem.

Úgy látszik nem új keletű ez a cölibátus probléma.

Már Pál apostol is írt róla, méghozzá elég kritikusan:

"A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén.

Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben.

Akik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot..."

(1Timotheus 4, 1-3)