Valaki letudná nekem írni a Bibliai ünnepeket?

Szombat nap szent gyülekezés és nyugalom napja.

Páska, kovásztalan kenyerek ünnepe, majd zsenge kéve megáldoztatása. (Niszán hónap 1.hónap)

Ez a tavaszi ünnepkör (Krisztus első eljövetelének kivetítései)

Kürtzengés ünnepe, Engesztelési nap, Sátoros ünnep (Tisri hónap, 7.hónap)

Ez az őszi ünnepkör (Krisztus második eljövetelének kivetítései)

Egyetlen egy fejezet elolvasásával megláthatod magad is, hogy melyek a Bibliai ünnepek. IIIMózes 23.fejezet

Íme néhány idézet az újholdakkal kapcsolatban:

""Zsoltárok 80 [81]: 4-5 Fújjátok meg a harsonát újholdkor, és holdtöltére is, ünnepünk napján! Parancs ez Izrael számára, és törvény Jákob Istenétől.""

Az újhold napján kürtöléssel hívták egybe a gyülekezetet, a holdtölte pedig az ünnepi hónapok 15. napja, a hónap fele, erre a napra esnek a kovásztalan kenyerek és a sátorok ünnepének első napjai.

""Ámósz 8:5 Mert így beszéltek: Mikor múlik el az újhold, hogy gabonát árulhassunk, és a szombat, hogy gabonával kereskedjünk, kisebb vékával, nagyobb súlyokkal, és hamis mérleggel csalva, ...""

Vagyis szombaton és újholdkor nem volt adás-vétel, szünetelt a hétköznapi munka, nem végezték a dolgukat (habár nem szívből, hanem várták a nap végét, hogy pénzt kereshessenek, ezért feddi őket a próféta).

""4Mózes 10:10 Fújjátok meg ezeket a harsonákat /amelyek a gyülekezet összehívására szolgálnak/ az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattok be, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.""

""Nehemiás 10:33-34 Kötelezőnek fogadtuk el, hogy évenként egyharmad sekelt adunk Istenünk házának a szolgálatára: a sorba rakott kenyerekre, az állandó ételáldozatra és az állandó égőáldozatra a nyugalom napjain, újholdkor, a megszabott ünnepeken, továbbá a szent adományokra és a vétekáldozatokra, hogy engesztelést szerezzenek Izráelnek, és minden munkára Istenünk házánál.""

Ez a babiloni fogságból való visszatérés utáni helyreállítás idején lett kimondva, ekkor újra gyülekezési napnak tekintették az újholdakat a többi ünneppel egyenrangúként.

""Ezékiel 45:17 A fejedelem kötelessége pedig az lesz, hogy égőáldozatokat, ételáldozatot és italáldozatot vigyen az ünnepeken, újholdkor és szombatonként, meg Izráel házának valamennyi ünnepén. Ő készíttessen vétekáldozatot, égőáldozatot és békeáldozatot, hogy engesztelést végezzenek Izráel házáért. ""

""Ezékiel 46:1-3 Ezt mondja az én Uram, az ÚR: A belső udvar keletre néző kapuja legyen bezárva a hat munkanapon, de szombaton és újhold napján legyen nyitva. Ha a fejedelem a kapu csarnokán át kívülről bemegy, álljon oda a kapunak az ajtófélfájához, és míg a papok elkészítik égőáldozatát és békeáldozatát, ő imádkozzék a kapu küszöbén, azután menjen ki; de a kaput ne zárják be estig. Az ország népe is ennek a kapunak a bejáratánál imádkozzék szombaton és újholdkor az ÚR színe előtt. ""

""Ézsaiás 66:23 Azután újholdról újholdra és szombatról szombatra eljön minden ember, és leborul előttem - mondja az ÚR.""

Ez az utolsó három idézet a jövőre szóló prófécia, a Milleneumi időszakra vonatkoznak, tehát a Krisztus visszatérésével ezek az ünnepek minden ember számára érvényesek lesznek.

Értem én, és köszönöm!

Ezt mondtam, a szombat a teremtés óta törvény. A tízparancsolatot maga az Úr írta a kőtáblákra, az ünnepek össze vannak foglalva a IIIMóz23-ban a szombat naptól a sátoros ünnepig minden. De az újhold sem a teremtésnél sem a törvényeknél, sem a törvénykönyvnél nem jelenik meg. Maga Krisztus hogyan tartotta meg az újholdat? Mikor gyülekezett újholdkor?

És a teliholdat nem kellene megartani?

"Fújjátok meg a harsonát újholdkor, és holdtöltére is, ünnepünk napján! Parancs ez Izrael számára, és törvény Jákob Istenétől." Zsolt.

Nekem ez egy kicsit a Hanukához hasonlít...

Ha az utolsó három idézeted az Új Jeruzsálemre vonatkozik, akkor nem értem.

Itt áldozatokról, vétekáldozatokról szól.

Lenne Isten előtt bűn? Miért kellene áldozni az új Jeruzsálemben?

Kedves 6-7-es kérdező!

A teliholdat leírtam, miért említi az Írás, íme:

„a holdtölte pedig az ünnepi hónapok 15. napja, a hónap fele, erre a napra esnek a kovásztalan kenyerek és a sátorok ünnepének első napjai.”

Ezért ünnep (kétszer egy évben) a telihold napja is, ezért írja úgy, hogy „ünnepünk napján” vagyis AMIKOR arra a napra esik egy megszentelt ünnep, AKKOR kell a teliholdra is kürtölni.

Ha nagyon Jézus életéhez szeretnénk ragaszkodni, akkor pl. az engesztelési napot sem kéne tartani, mert erről sincs feljegyezve, hogy hogyan tartotta meg földi élete során.

A törvényben viszont benne van az újhold, ahogy idéztem is, Mózes IV. könyvében:

””Ismét szóla az Úr Mózesnek, mondván: Csináltass magadnak két kürtöt, vert ezüstből csináltasd azokat, és legyenek azok néked a GYÜLEKEZET ÖSSZEGYŰJTÉSÉRE, és a táborok megindítására. És mikor megfújják azokat, gyüljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé. Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izráel ezereinek fejei. Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak. Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak. Riadót fújjanak azok indulására. Mikor pedig összegyűjtitek a gyülekezetet, egyszerűen kürtöljetek, és ne fújjatok riadót. A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják; és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között. És mikor viadalra mentek a ti földetekben, a titeket háborító ellenségetek ellen, akkor is azokkal a kürtökkel fújjatok riadót, és emlékezetben lesztek az Úr előtt, a ti Istenetek előtt, és megszabadultok a ti ellenségeitektől. A ti vígasságtoknak napján, és a ti ünnepeiteken, és a ti HÓNAPJAITOK KEZDETÉN is fújjátok meg a kürtöket, a ti egészen égőáldozataitokra, és a ti hálaáldozatitokra: és lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek.””

Az egy érdekes kérdés, hogy miért lesz áldozati rendszer a Milleneum alatt Jeruzsálemben. Én azt gondolom, hogy az Isten beszédeinek minden szempontból, minden tekintetben tökéletesen be kell teljesedniük, mert nem lehet olyan beszéde az Örökkévalónak, amely hiábavalóan menne ki Tőle. A Mózesen keresztül megadott, jubileumi rendet (szombatévek, kürtölés évei) sosem tartották meg teljes egészében Izraelben, mindig voltak hiányosságok, ezt a számtalan prófétai feddés is bizonyítja. Vagyis szerintem nem azért lesz állatáldozat a Krisztus uralma idején, mert szükség lenne rá a bűnök miatt, hanem hogy megvalósuljon és beteljesedjen Isten minden parancsolata.

Azon kívül kicsit más az az áldozati rendszer, amiről Ezékiel beszél, mint a Mózesi, változnak a mennyiségek és az alkalmak, ami azért lehet, mert ekkor már az egyház elsőszülöttei megkapják az üdvösséget, a szellemi testet, a Krisztussal való uralkodást, tehát az erre az „aratásra” előre mutató ünnepek és áldozatok nem lesznek már szükségesek. Hátra lesz még azonban a nagy sokaság, a Milleneum idején élők, és a második feltámadásban résztvevők ítélete, aratása, így az ezeket jelképező ünnepek és áldozatok még érvényben lesznek.

Munyamunya, ha nem haragszol, vitatkoznék egy kicsit.

„a holdtölte pedig az ünnepi hónapok 15. napja, a hónap fele, erre a napra esnek a kovásztalan kenyerek és a sátorok ünnepének első napjai.”

„Ezért ünnep (kétszer egy évben) a telihold napja is, ezért írja úgy, hogy „ünnepünk napján” vagyis AMIKOR arra a napra esik egy megszentelt ünnep, AKKOR kell a teliholdra is kürtölni.”

Írásod után szabadon:

Az újhold pedig az ünnepi hónapok elseje, erre a napra esnek a niszán hó 1-e, a templomszentelési ünnep, a kürtzengés ünnepe.

Ezért ünnep (kétszer egy évben) az újhold napja is, ezért írja úgy, hogy „ünnepünk napján” vagyis AMIKOR arra a napra esik egy megszentelt ünnep, AKKOR kell újholdra is kürtölni.

Köszönöm hogy felhoztad Krisztus és az engesztelési napra vonatkozó összefüggést is, hiszen Krisztus felment a sátoros ünnepre?

„Szólj Izráel fiainak, mondván: Ugyanennek a hetedik hónapnak tizenötödikén a sátorok ünnepe legyen az Úrnak hét napig.

Az első napon szent gyülekezés legyen, semmi robota munkát ne végezzetek.”

Jn7,8-9 „Ti menjetek fel erre az ünnepre: én még nem megyek fel erre az ünnepre; mert az én időm még nem tölt be.

Ezeket mondván pedig nékik, marad Galileában.”

Ugyan felment később ő is, de gyülekezett az első nap? „A mint pedig felmennek az ő atyjafiai, akkor ő is felment az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.”

Krisztus szembeszállt az „örök” törvénnyel?

„gyűljön te hozzád az egész gyülekezet, a gyülekezet sátorának nyílása elé.”

Sok sikert hozzá, nem hinném, hogy megtalálod…

„Ha csak egyet fújnak meg, akkor gyűljenek hozzád a fejedelmek, Izrael ezreinek fejei.”

Szintén nem aktuális…

„Ha pedig riadót fújtok, akkor induljon azok tábora, a kik napkelet felől táboroznak.”

Nem aktuális…

„Mikor pedig másodszor fújtok riadót, akkor induljon azok tábora, a kik dél felől táboroznak.”

Nem aktuális…

„A kürtöket pedig Áron fiai, a papok fújják;”

Talán Áron fiai ma a főpapok? Egy a főpapunk, tőle várjuk a kürtölést…

„és legyen ez néktek örökkévaló rendtartás a ti nemzetségeitek között.”

Úgy, hogy megtarthatatlan? Csak kimegyünk a kertbe tülkölni? Ez nem törvény betartás.

Ez attól komolyabb szertartás volt…

A millennium alatt az áldozat értelmetlen. Ott vagyunk Krisztussal.

- Szia.

- Szia Uram.

- Hová mentek?

- Áldozatot mutatni be az Úrnak a bűneinkért és az eljövendő dolgokért.

- Nem én vagyok, ki megváltottalak titeket? A világ elmúlt, és a bűnösök ítélete még hátra van, nem én mondtam, hogy eltörlök a szemeitekről minden könnyet? Hová mentek?

- Sehová, Uram, már itt vagyunk otthon, melletted…

Gyilkoljuk le, mi megváltottak, kik Krisztussal járnak állatokat, hogy folyjon a vér… Hozd azt a barikát, szúrjuk le, majd én a fejére teszem a kezem, és leszúrom… Ez nem, egyáltalán nem a millennium alatti áldozati rendszerre vonatkozik…

Kétezer éven keresztül eltöröltetett az áldozati rendszer, mert Krisztus volt az igaz áldozat. Majd jön az első feltámadás, és egyszeriben annyira fontos lett az állatok kivégzése…Szerintem ez nem logikus.

„mert nem lehet olyan beszéde az Örökkévalónak, amely hiábavalóan menne ki Tőle.”

Egyetértek. Ezért értelmetlen. A tavaszi ünnepkör Krisztus első eljövetelének, az őszi ünnepkör Krisztus második eljövetelének kivetítései. A szombat a teremtés óta való rendtartás, egyrészt a 6+1-es munkabeosztásra, másrészről a teremtés emlékünnepének nyugalomnapja.

Az újhold és a telihold ünnepe nem kötődik sehová sem. Érthető lett volna egy gyülekezési ünnep, de ma már nincs gyülekezés. Ha egy felekezet gyülekezik, annak semmi köze Izrael gyülekezéséhez. Ezt erősíti meg az általad idézett IV Mózes is.

Kedves 9-es válaszoló!

Nem helyes a parafrázisod az újholdat illetően. Ugyanis a zsoltárban egyértelműen el van választva a kettő: egyszer azt mondja, hogy fújjunk kürtöt az újholdakra, minden kikötés nélkül, minden újholdkor; azután azt, hogy az ünnepnapra eső teliholdkor is fújni kell a kürtöt, itt meg van különböztetve az összes teliholdak közül az (a kettő), amelyik rendelt ünnepkor látható.

Nem értem, mit szeretnél kihozni a sátorok ünnepének történetéből. Jézus azért nem a testvéreivel ment fel, mivel azok úgy szerették volna ezt, ha megmutatja magát a tömegnek az ő szájuk íze szerint, - mint ahogy korábban meg akarták őt koronázni az emberek – vagyis, hogy világi felszabadítójukként lépjen színre. Jézusnak azonban nem ez volt a dolga, ezért nem velük ment Jeruzsálembe, hanem külön, egyedül utazott, ennyi az egész. Ettől még simán gyülekezhetett pl. a tanítványokkal, hiszen Márk anyjának is volt háza Jeruzsálemben, ahol összejöhettek.

„„AMINT pedig felmennek az ő atyjafiai, AKKOR ő is felment az ünnepre, nem nyilvánosan, hanem mintegy titkon.”” Vagyis rögtön azután, hogy a testvérei elindultak, ő is felment, csak nekik nem kötötte az orrukra, sem a nyilvánosság elé nem lépett azonnal. Krisztus soha nem ment szembe azzal a törvénnyel, amit ő maga adott át Mózesnek.

Teljesen felesleges a IV.Mózesből való idézetet soronként cáfolnod, én sem azért idéztem be, mert azt gondolom, hogy mindezeket nekünk ugyanúgy kellene csinálni, hiszen lehetetlen is lenne. Ami a kürtöknek papok általi megfújását illeti, abban már jók vagyunk, hiszen a választott szentek mindannyian királyi papság tagjai, amely magasabb rendű, mint az ároni volt, így mi nyugodtan fújhatjuk a kürtöt. Az idézet lényege az lett volna, hogy igenis van Istennek olyan rendelése, amely az újholdakra vonatkozik, mint amelyen szent gyülekezést kell tartani, és amelynek összehívására akár egy kürtöt is használhatunk, ha szükséges (pl. ha egy településen, hallótávolságon belül élnek a testvérek). Mi ezt inkább csak emlékeztetőül, és szívünk örömére tesszük, egyszerűen jól esik a szellemünknek még egy ilyen, pillanatnyilag haszontalan parancsolat megcselekvése is.

Az áldozati rendszerről nemsoká írok még.