Valaki letudná nekem írni a Bibliai ünnepeket?

Kedves 9-es válaszoló!

Folytatva az előzőeket:

A Krisztus áldozata minden időre szól, az, hogy ő bement a nem kézzel csinált szentélybe, az egyszer és mindenkorra érvényes – vagyis visszamenőleg is. Már az ószövetségben sem azért voltak az áldozatok, mert azoknak bármi hatása lett volna az ember lelkiismeretére, hanem egyfajta vezetés, vezérlő mester, méghozzá a Krisztusra. Ezeknek az áldozatoknak is csak azért lehetett értelme, mert a jövőben ott volt a valódi áldozat, Isten Bárányának halála. Ennek árnyékai, leképezései a fizikai állatáldozatok.

Jézus halálát követően, a Jeruzsálemi templom lerombolása előtt még 40 évig zajlottak az áldozati rendszernek megfelelő szolgálatok a templomban, amikben Pál is részt vett, tisztuláshoz kapcsolódó áldozatokat mutatott be, pedig ő aztán tudhatta, hogy Jézus már meghalt értünk (és fel is támadt). Vagyis a két dolog nem zárja ki egymást, és nem is mondanak ellent egymásnak abban az esetben, ha az ember nem konkrétan az állatáldozatban keresi a megváltást, hanem tisztában van azzal, hogy ez minek a jelképe. Ugyanez igaz az Ószövetségi időkre is, hiszen Izrael sem azt hitte, hogy egy halott bak vérétől lesz neki jó, hanem tudták, hogy ezzel egy nagyobb, tökéletesebb áldozatra néznek előre (sőt, ezt már Ábel is tudhatta). Ezért sem az elmúlt korszakokban, sem az elkövetkezőkben nem az állatok halála, hanem a Felkent áldozata az, ami megment, és erre emlékezni bizony van értelme.

Természetesen nem azoknak, akik már megigazultak és feltámadtak – hiszen a Milleneum alatt még nem a végső, tökéletes, újjáteremtett föld lesz, hanem ez egy ítéleti periódus, amikor a Krisztus az ő szentjeivel uralkodik majd ezen a Földön, és helyreállít minden igazságot. Ekkor azok, akik ma az egyház tagjai, hasonlóak lesznek az angyalokhoz, vagyis nem földi királyokként fognak uralkodni, hanem szellemi vezetést gyakorolnak a népek felett. Az áldozatokat ezért nem a megtért szentek fogják végezni, hanem az akkor élő Izrael és a nemzetek. Nekik még igaz lesz az, hogy ezek az áldozatok, akárcsak az ószövetségi nép esetében, jelképei egy másik, tökéletesnek, ők nem „Krisztussal járnak” még majd akkor, hanem hatalmából kifolyólag engedelmeskednek neki, és majd folyamatosan térnek meg, ahogy ebben a korszakban az egyház.

Ezékielnél olvassuk, hogy új templom fog épülni, aminek méreteit nagyon pontosan megadja a prófétának Isten, és azt mondja, ezzel szégyenbe hozza azt az Izraelt, aki már korábban megkapta a rendeléseket, mégsem cselekedte. Ezért majd az eljövendő korszakban kell megvalósulnia ennek a rendnek.

””Te, embernek fia, hirdessed Izráel házának ezt a házat, hogy piruljanak vétkeik miatt. És mérjék utána arányosságát; És ha pirulni fognak mind a miatt, a mit cselekedtek: e ház formáját és berendezését, kijáratait és bejáratait és minden formáit és minden rendeléseit és minden formáit és minden törvényeit jelentsd meg nékik és írd meg szemeik előtt, hogy megtartsák minden formáját és minden rendeléseit, s azokat cselekedjék. ””

Nem igaz, hogy az újhold nem kötődik sehova: éppenhogy ettől függ az egész naptárrendszer, különben nem lehetne tudni azt sem, mikor kezdődik az év, mikor vannak a rendelt ünnepnapok!

Hogy érted azt, hogy „ma már nincs gyülekezés”? Ezt nem is értem...Gyülekezés igenis van ma is, a Zsidó levél írója int bennünket, hogy ne hagyjuk abba az összegyülekezést, vagyis ez egy fontos része a Krisztussal való életnek. Nem azért gyülekezünk, mert Izrael is ezt csinálta, hanem mert Isten egyháza összetartozik, egy test, tagjai vagyunk egymásnak, kiegészítjük egymást, egyek vagyunk.

Akkor próbálok sorban reagálni röviden:

Köszönöm, hogy válaszoltál!

"Fújjátok meg a harsonát újholdkor, és holdtöltére is, ünnepünk napján!"

Te gondolom így értelmezed, zárójelen belűl az összetartozó részeket:

"Fújjátok meg a harsonát (újholdkor), és (holdtöltére is, ünnepünk napján)!"

Én így:

"Fújjátok meg a harsonát (újholdkor, és holdtöltére is), ünnepünk napján!"

"Már-már az ünnep közepén azonban felméne Jézus a templomba, és tanít vala. "

" Ettől még simán gyülekezhetett pl. a tanítványokkal, hiszen Márk anyjának is volt háza Jeruzsálemben, ahol összejöhettek. "

Bocsánat, de a gyülekezésnek az "ószövetségi" időben nem az volt a rendeltetése, hogy Mariskánál találkozik a família... Az általad idézett IV Mózesnél elég egyértelmű a hely, a módja ennek. De ezt nem csak ebben az idézetben lehet fellelni.

A kürtfújást és ezekkel kapcsolatos dolgokat félreértetted. A legkevésbé sem zavar, ha valaki ezt csinálja. Sőt mennyivel Biblikusabb, mint mondjuk a naponta néhányszor a harangzúgás. Csinálja mindenki felőlem. Én csak azt mnodtam, hogy abban a formában nem kivitelezhető, és jelentése közel sem az, mint a rendelet megszületésének idejében.

"Már az ószövetségben sem azért voltak az áldozatok, mert azoknak bármi hatása lett volna az ember lelkiismeretére"

Nem értek egyet! Ha te bűnt követtél el, és a legszebb birkádat kell a templomhoz vinned, színt vallva bűnödről a pap előtt, az áldozat fejére tenned a kezed és saját kezeddel leölnöd az állatodat, végignézned, hogy miattad és általad halt meg az elkövetett bűnöd miatt, annak azért a részemről lett volna nevelő hatása.

"amikben Pál is részt vett, tisztuláshoz kapcsolódó áldozatokat mutatott be"

Idéznéd az úgynevezett "Pálfordulása" után, hogy ilyet tett volna?

A kárpit kettészakadt. Az a kárpit, melyre az áldozati vért hintették.

A milleniumi időszakot teljesen másképen látjuk. Én a leírásod alapján úgy értelmezem, hogy te így érted: a milleniumi időszak alatt a megváltottak a királyi papság a mennyben, mindenki más a földön.

Szerintem Krisztus eljövetele a világ vége. Erre megannyi igehely vonatkozik. "Ama napon" az emberi élet megszűnik a Földön. Itt a földön a sátán lesz az ő angyalaival megkötözve. Minek a második feltámadás, ha mindenki él még? Ebből kifolyólag miféle áldozati rendszer lenne, mintha mi sem történt volna...

A gyülekezés rendben van, de ki gyülekezzen? A különböző felekezetek szétválasztva egymástól? És hol? Mi hárman Józsinál, ti ketten Mariskánál? Én ezt a dolgot teljesen másképp látom, mint annakidején a zsidó népnél volt. A katolikusok is gyülekeznek, akkor tulajdonképpen....Minden nap, az igazán "hívő" nénike...

Nem kötekszek, pusztán beszélgetni szeretnék erről a dolgokról.

Kedves 12-es válaszoló!

Tudom, hogy nem kötekedésből írsz, semmi gond nincs a kérdésekkel :)

A gyülekezés módja szerintem nem változott semmit. Izrael a pusztai évek során azért volt könnyebb helyzetben, mert eleve egy „kupacban” volt mindenki, egy nagy táboron belül éltek az emberek, aminek a közepén állt a sátorszentély, így nem volt nagy nehézség odagyűlni. A későbbi korokban biztos vagyok benne, hogy kisebb közösségenként, családonként, a szomszédok egymással gyülekeztek az egyes településeken, azokon a rendelt napokon, amik nem voltak zarándokünnepek, vagyis amikor nem volt kötelező (a férfiaknak) felmenni Jeruzsálembe a templomhoz. Nem véletlen, hogy később a hívővé lett zsidók házanként gyülekeztek, ez volt a bevett módja a közösség gyakorlásának. A három zarándokünnepen pedig nyilván nem úgy kell elképzelni, hogy az ország minden részéből (sőt, más provinciákból) odasereglett többmilliós tömeg egyszerre jelent volna meg egy helyszínen, ez fizikai képtelenség. Mindenki a maga rendje szerint végezte el a templomban az áldozásokat, valódi közösséget, gyülekezést pedig azokkal tartott, akiket ismert, akikkel egy csoportot alkotott.

Nem felekezetek gyülekeznek, hanem az Isten népe. Ebből csak egy van, a Krisztus teste nem szétdarabolva létezik, hanem egységben. Én csak magamról tudok tanúságot tenni, én azokkal gyülekezek, akikkel egy hiten vagyok, akiket ismerek egyen-egyenként, ismerem a mindennapi életüket, gondjaikat, örömeiket, nem kizárólag szombatonként találkozunk, beszélünk, hanem részt veszünk egymás életében. Így vagyunk testvérek, egy család az Isten Szelleme szerint. A helyszín jelenleg mindegy, mivel az Isten által kijelölt egyetlen hely, templom, ahova az Ő nevét helyezi, momentán nem létezik. Ezért lakáson, házaknál, de akár a szabadban is gyülekezünk, a lényeg, hogy amikor együtt vagyunk, a mi Urunk közöttünk van, és együtt imádjuk az egyedül igaz Istent, a Jézus Krisztus Istenét és Atyját.

Értem én, hogy máshogy értjük a Zsoltárokból való idézetet, van ilyen, ezzel nem tudok mit kezdeni. De mi a helyzet Mózessel:

„”4Mózes 10:10 Fújjátok meg ezeket a harsonákat az öröm napjain, az ünnepeken és a hónapok kezdetén, amikor égőáldozatokat és békeáldozatokat mutattok be, és emlékeztetni fogják Istent rátok. Én vagyok az ÚR, a ti Istenetek.””

Ebből is az jön ki szerinted, hogy csak két alkalommal ünnep az újhold?

A kürtök fújásával kapcsolatban ezek szerint egyetértünk. Én sem gondolom, hogy ma ugyanaz a funkciója, mint Izrael esetében volt (hiszen legtöbbször már akkor szoktuk megszólaltatni, amikor már együtt van a gyülekezetünk), vagyis nem az összegyűjtést szolgálja, inkább a másik jelentését vesszük magunkra érvényesnek, miszerint: ”” lesznek néktek emlékeztetőül a ti Istenetek előtt””.

Az ószövetségi áldozati módszerek valóban nagyon alkalmasak voltak arra, hogy az ember bensőjét megindítsák, és átérezze, hogy milyen nagy az a bűn, ami miatt egy ártatlannak kell szenvednie. Ebben egyetértünk. Én csak azt állítottam, hogy ezzel együtt a szellem általi lelkiismereti megtisztulást nem tudták elérni ezek az áldozatok, ez csak a Krisztus Jézus szellem általi halálával vált lehetségessé:

””Mert ha a bakoknak és bikáknak a vére, meg a tehén hamva, a tisztátalanokra hintetvén, megszentel a TESTNEK tisztaságára: Mennyivel inkább Krisztusnak a vére, a ki örökké való Lélek által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti LELKIISMERETETEKET a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek.””

Pál az utolsó Jeruzsálemi látogatása során, a gyülekezet vénei és Jakab tanácsára négy fogadást tett férfival maga is megtisztult a templomban (Apcsel.21:23-26), és mivel leteltek a tisztulás napjai, elvégezték (a négy másik férfival együtt) a szükséges áldozatokat, melyeknek költségét Pál állta:

”” Ez pedig a nazireus törvénye: A mely napon betelik az ő nazireusságának ideje, vigyék őt a gyülekezet sátorának nyílásához. Ő pedig vigye fel az ő áldozatját az Úrnak: egy esztendős, ép hím bárányt egészen égőáldozatul, és egy esztendős, ép nőstény bárányt bűnért való áldozatul, és egy ép kost hálaáldozatul Továbbá egy kosár kovásztalan kenyeret, olajjal elegyített lánglisztből való lepényeket, és olajjal megkent kovásztalan pogácsákat, a hozzájok való étel- és italáldozatokkal. És vigye azokat a pap az Úr elé, és készítse el annak bűnéért való áldozatát és egészen égőáldozatát. A kost is készítse el hálaadó áldozatul az Úrnak, a kosárban lévő kovásztalan kenyerekkel egybe, és készítse el a pap az ahhoz való étel- és italáldozatot is. A nazireus pedig nyírja meg az ő nazireus fejét a gyülekezet sátorának nyílásánál, és vegye az ő nazireus fejének haját, és tegye azt a tűzre, a mely van a hálaadó áldozat alatt. Vegye azután a pap a kosnak megfőtt lapoczkáját, és egy kovásztalan lepényt a kosárból, és egy kovásztalan pogácsát, és tegye a nazireus tenyerére, minekutána megnyirta az ő nazireus fejét.””

A kárpit valóban kettéhasadt, vagyis megnyílt az út közvetlenül Isten felé, nincs már szükség más közbenjáróra, papokra, hanem mindenki személyesen, a Krisztus által léphet az Atya színe elé.

Krisztus második eljövetelekor nem lesz vége a világnak, ugyanez a föld és egek fognak még állni 1000 esztendeig (Jel.20:4-6), ez alatt ugyanúgy fognak élni emberek a földön, habár valóban jóval kevesebben, mint most (Ésa.13:9-12), mert az adventet megelőző csapásokban sokan meghalnak majd, és a városok, eszközök is jórészt elpusztulnak, de ezt majd helyreállítja Isten (Ezék.36:25-38). Más körülmények között fognak élni, mivel egyrészt a Krisztus látható, kézzelfogható uralma fog érvényesülni, másrészt Sátán hitetése sem fog működni, nem lesz megtévesztés, és az emberek életmódja sokkal egészségesebb lesz, emiatt hosszabb lesz az életkoruk is (Ésa.65:20-25). Ugyanúgy fognak születni gyerekek, generációk fognak felnőni, és mindez egy igazságos, tökéletes kormányzás alatt, melyben részt vesznek majd az ekkor már feltámadott szentek, akik nem a „mennyben” fognak ücsörögni, hanem tevékenyen munkálkodnak majd az emberek segítésén (Ésa. 30:21-22, 32:1-2).

Egyáltalán nem „él még mindenki”, hanem ugyanúgy élnek és meghalnak majd az emberek, hiszen a halál csak a nagy fehér trón ítélete után lesz megsemmisítve (Jel.20:11-14). Vagyis a második feltámadásban azok fognak részt venni, akik a teljes világtörténelem folyamán, tehát ebben a mostani korszakban, plusz a Milleneum alatt haltak meg úgy, hogy nem kaptak hitet és megtérést Istentől, ezért nem tudtak még dönteni mellette vagy ellene.

Sátán nem a földön lesz, hanem az abbys-ban, a mélységben lesz elzárva, hogy ezer évig ne tudja becsapni a nemzeteket (kikre vonatkozna ez, ha nem volna ember a földön) (Jel.20:1-3). Amikor elengedik az ezer év végén, akkor pedig el fogja hitetni a „föld négy szegletén lévő népeket”, vagyis azokat, akik ekkor a földön élnek, akiknek száma annyi lesz, mint a tengerpart homokja (Jel.20:7-8).

Előző szólóhoz!

A kérdés "a bibliai" ünnepek voltak, az Isten el-választása, rendelése szerintiek, nem pedig az emberek által kiagyalt ünnepek. A Bibliában leírt ünnepek nem valami felekezet és annak "szép emberi" elgondolásai alapján vannak, hanem az örök rendtartás alapján, amit nem ember, hanem a mindenható Isten határozott meg, fektetett le az Ő tökéletességéből fakadóan. Ahogy Ő nem változik, úgy az idők sem, amiket meghatározott, elválasztott az ünneplésre.

Az alábbi írások részletezik a különbséget, és az eltérések hátterét:

[link]

[link]