Mit kell tennem ahhoz, hogy üdvözüljek?

Károlit.

Mk10, 17. És mikor útnak indult vala, hozzá futván egy ember és letérdelvén előtte, kérdezi vala őt: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örökéletet elnyerhessem?

18. Jézus pedig monda néki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy, az Isten.

19. A parancsolatokat tudod: Ne paráználkodjál; ne ölj; ne lopj; hamis tanubizonyságot ne tégy, kárt ne tégy; tiszteljed atyádat és anyádat.

20. Az pedig felelvén, monda néki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.

21. Jézus pedig rátekintvén, megkedvelé őt, és monda néki: Egy fogyatkozásod van; eredj el, add el minden vagyonodat, és add a szegényeknek, és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem, felvévén a keresztet.

22. Az pedig elszomorodván e beszéden, elméne búsan; mert sok jószága vala.

Nem. Az ifjú megtartotta-e azt a törvényt szerinted, hogy úgy szeresse felebarátját, mint önmagát? Szerintem nem. Pedig azt mondta, hogy a törvényeket megtartotta.

Ha gazdag vagy, nagyon nagy valószínűséggel mások kárára vagy gazdag vagy amiatt lettél gazdag. Nem azt mondta, hogy a gazdag nem üdvözűl, hanem azt mondta, hogy nehezen.

Olvasd el Jób könyvét. Jób igen nagyon gazdag volt. (Éppúgy, ahogy Salamon vagy Dávid is) Jób, miután elvesztette mindenét, több ezer jószágát, az összes gyermekét, mit mondott? Az Úr adta, az Úr veszi el, az Úrnak neve legyen áldott. Az ifjú mit mondott? Semmit, csak elment. Szinte azt is mondhatta volna, hogy én szereztem, nehogy aztán "elkótyavetyéljem". Pedig mindenünk, amint van, az Úrtól van, és ha elveszi, áldanád-e a nevét?

Az ember bűnös volta azt jelenti, hogy a régi, jó viszonya megbomlott Istennel, aki semmilyen rosszat nem tűrhet a közelében természetéből adódóan, mivel tökéletesen jó. Ezért már a legkisebb rosszat is kénytelen száműzni magától.

Úgy kell elképzelni ezt, mint egy barátságot két ember között, ami az egyik fél hibájából megromlott, megszakadt. A barátság csak úgy állhat helyre, ha a bűnös felismeri és elismeri vétkét és bocsánatot kér a másiktól, a másikban pedig van hajlandóság megbocsátani, így a régi, jó kapcsolat helyreállhat.

Isten - mivel Ő a tökéletes szeretet a világban - hajlandó neked megbocsátani, mivel természetesen szeret téged bűnösként is. Fia, Jézus személyében az életét is adta érted. Erre azért volt szükség, mert tökéletesen igazságos is, nem hagyhatja, hogy a bűn büntetés nélkül maradjon. Viszont a büntetésed átvállalhatja valaki más, aki hajlandó és képes erre. Ezt tette meg neked Jézus, átvállalta a bűneidért a büntetésedet, a halált.

De ezt az átvállalást mindkét félnek egyetértésben el kell fogadnia. Isten elfogadta. Viszont neked is el kell fogadnod, hogy a te bűnödet Jézus átvállalta. Ha ezt nem fogadod el, akkor továbbra sincs általad aláírva a szerződés, amit Isten már aláírt.

Tehát:

1. El kell ismerned, hogy bűnös vagy.

2. Meg kell bánnod a bűneidet, bűnös voltodat.

3. El kell fogadnod Jézus felajánlását, hogy átvállalja a bűneidet.

Ekkor már nincs ami útban állhat, semmi akadálya, hogy helyreálljon a kapcsolatod Istennel, a bűnödért elszenvedettnek ítéli a büntetést és megbocsát neked. Nem kell meghalnod (a szellemednek), Jézus már meghalt helyetted, örökre élvezheted Isten szeretetét és társaságát.

Ebben az is benne van, hogy ez a kibékülés az egész jövőbeli életedre érvényes itt a Földön, tehát ha ezt a kapcsolatot életed végéig nem bontod, akkor az életed hátralévő részében elkövetett bűneidről is megfeledkezik majd Isten a végelszámolásnál. Mivel fogsz még bűnözni ezután is.

De azért jó keresztényként illik törekedni rá, hogy a lehetőségekhez mérten minél kevesebbet bűnözz. De ez természetes, hogy törekszel rá ha őszinte a megbánásod és a hited. Mert ekkor a Szents Szellem (a Szentlélek) beköltözik a szívedbe és segít majd jó döntéseket hozni, ha hagyod.

Szeresd magadat tiszta szívvel, és szeresd felebarátodat mint tenmagadat.

Nekem legalábbis ennyi elég.