Milyen látszólagos ellentmondást találtok a Biblia teremtési beszámolójában?
Kedves Sándor!
Nem találok semmilyen ellentmondást a Bibliai teremtéstörténet leírásában.
Hát, ha eltekintünk attól, hogy először csak sötét volt, aztán lett fény (a sötétből?), valami olyan entitásnak a parancsára, amelyik létezését semmi nem indokolja és nem következik a sötétségből, és így tovább, akkor valóban nincs ellentmondás.
Megjegyzem, a kezdetben vala a semmi és aztán felrobbant sem áll erősebb lábakon.
Ha a leírtak racionális magyarázatát keressük a mai műszaki színvonalon, akkor legjobban az a verzió hihető, hogy az ufók megmutatták Mózesnek a Föld terraformálását videón, nagyjából 6-7 mozzanatban, és mivel a kép a végén mindig sötétre váltott, Mózes úgy értelmezte, hogy véget ért egy nap.
Nos először is tudni kell azt, hogy az 1Mózes 1: 1 szavai nem kapcsolódik a 6 teremtési naphoz. Tehát a Föld, az égitestek, ezek már mind léteztek. A teremtési beszámoló Isten Földdel kapcsolatos tevékenységét írja le.
A nemvagyok válasza gondolom erre a kérdésre épül: Hogyan tudott Isten fényt előállítani az első napon, ha az égitesteket csak a negyedik napon alkotta meg? A 16. versben ’megalkotásnak’ fordított héber szó nem ugyanaz, mint a Mózes első könyve 1. fejezet 1., 21. és 27. versében előforduló ’megteremt’ ige megfelelője. ’Az ég’, melybe az égitestek is beletartoztak, már jóval az „első nap” előtt lettek megteremtve. Fényük azonban nem érte el a föld felszínét. Az első napon „világosság lett”, ugyanis a szórt fény áthatolt a felhőrétegeken, és láthatóvá vált a földön. A föld forgásából eredően így váltakozni kezdtek a nappalok és az éjszakák (1Mózes 1:1–3, 5). A fényforrások a földről nézve ekkor még nem voltak láthatók. A negyedik teremtési időszakban aztán figyelemre méltó változás történt. A nap, a hold és a csillagok immár ’megvilágították a földet’ (1Mózes 1:17). Isten abban az értelemben ’kezdett hozzá a megalkotásukhoz’, hogy most már a földről is látni lehessen őket.
Az első „napról” szólva elhangzik, hogy „Legyen világosság! ” A világosságra ott használt héber ’ōr szó általános értelemben jelent fényt. A negyedik napról szóló beszámoló a héber ma’ō′r szót használja, ami a fény forrására vonatkozik. Rotherham azt írja az Emphasised Bible lábjegyzetében a „fényekről”: „A 3. versben ’ōr, diffúz fény.” Továbbá rámutat arra, hogy a 14. versben a héber ma’ō′r szó jelentése: „fényt adó”. Bár az első „nap” nyilvánvalóan áthatolt a diffúz fény a gázfelhő-burkon, de fény forrásai a földről nézve a felhőtakaró miatt nem látszottak. A negyedik „napon”, minden kétséget kizáróan változás következett be, immár maguk a fényforrások váltak láthatóvá
Kösz,hogy megmagyaráztad most még jobban összezavarodtam.
Tehát minden ott volt már az első napon csak később váltak elérhetővé? Ennek kb semmi értelme sincs. Most akkor itt a Földön mászkáltak az állatok majd egyszer csak : "Hölgyeim és uraim bemutatom a fényt adó égitesteket, most már látjátok egymást."
Azt azért ugye érzed, hogy szerecsenmosdatás amit csinálsz ezzel a diffúz fénnyel meg gázburokkal? Még el is fogadnánk a felhőburkot, annak azonosnak kellene lennie a mennyezettel amit a második napon teremtett, másképp elég nehéz lenne megmondani hogy mi is az a mennyezet.
Amúgy érdekes hogy a forrás nélküli fény akár azonosítható is lenne a az univerzumot kitöltő sugárzással ami az ősrobbanás után közvetlenül még tényleg látható fény is volt (most már csak mikrohullámú sugárzás), csak a sorrend nem stimmel, mert a Genezis szerint akkor már volt föld és vizek is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!