Mi a értelmezése a Jóel 2,28-29 és a 30-32 verseknek? Van közte valamennyi idő, ki hogyan vélekedik erről?

Apcsel 2,17-től (!)

Ézsaiás 44,3

Ezékiel 32,7-8

Vajon szólnak-e az Írások arról, hogy Péter valaminek az ’utolsó napjaiban’ élt akkor, mikor Jóel próféciájából idézett pünköskor? Igen! Azok a jellegzetes "utolsó napok" akkor kezdődtek, amikor Keresztelő János bemerítette Jézust.

Az "utolsó napok" tehát i. sz. 29 őszén kezdődtek, amikor a názáreti Jézus elérte a 30 éves felnőttkort (Luk 3:21–23).

Igen, az idő a dolgok zsidó rendszere számára "e napok végé"-nek bizonyult ott a Közép-Keleten.

Azok a zsidók, akik nem vették fel a keresztényiséget, megpróbálták elhárítani a palesztinai rendszerükre következő "utolsó napok" végét. I. sz. 65-ben felkeltek római gazdáik ellen. Ez mintegy öt évig tartó független zsidó államot eredményezett. Még zsidó pénzérmeket is verettek, hogy emlékezetessé tegyék ezeket a sorsszerű éveket. De a vég (télos) könyörtelenül elérkezett i. sz. 70-ben a tekintélyüket féltő rómaiak kezétől.

Az i. sz. 65. esztendő körül, második és egyben utolsó bebörtönzése idején, mielőtt vértanúhalált halt, Pál apostol levelet irt hű misszionáriustársának, Timótheusnak. A 2Timótheus 3:1–5, 12-ben Pál azokról az erkölcsi és vallási állapotokról írt neki, amelyek az általa "utolsó napok"-nak nevezett időszakban fognak bekövetkezni. Timótheus minden valószínűség szerint túlélte Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulását. Világos tehát, hogy Pál nem a dolgok zsidó rendszere ’utolsó napjairól’, vagyis az i. sz. 29-től 70-ig tartó időszakról írt Timótheusnak. Pál későbbi utolsó napokra utalt, amelyek a Jeruzsálem pusztulása utáni jövőben fognak bekövetkezni és a zsidó népnél sokkal szélesebb néprétegeket érintenek, vagyis a világ minden részét. Az i. sz. 65-től 70-ig tartó zsidó felkelés bizonyára nem teljesítette be a 2Timótheus 3:1–5-ben mondott jövendölés, valamint Jóel próféciájának a második részének szempontjait.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy Isten szellemi kegyének időszaka a körülmetélt zsidókra nézve i. sz. 36-ban véget ért, amikor a körülmetéletlen nem-zsidók, a pogányok kezdtek bebocsátást nyerni Krisztus tanítványai szellemtől felkent gyülekezetébe. A dolgok zsidó rendszerének napjai a jeruzsálemi templommal együtt tovább tartottak egészen i. sz. 70-ig. A Jóel 2:28–32 szavai — amelyeket Péter apostol Pünkösd napján idézett — először a körülmetélt zsidókhoz szóltak, majd pedig arra az időre, mikor eljön Isten nagy napja.

Szia!

Ez egy úgynevezett "kettős prófécia". Vonatkozik Jézus első eljövetelére, és az utána bekövetkező eseményekre és vonatkozik Jézus második eljövetelére és az előtte bekövetkező eseményekre.

A Biblia erre e kettősségre a korai és kései eső hasonlatát használja:

5Móz 11,14 "Esőt adok a ti földetekre alkalmatos időben: korai és kései esőt, hogy betakaríthasd a te gabonádat, borodat és olajodat" és Jóel köbyvében:

Jóel 2,23 Ti is, Sionnak fiai! örvendezzetek és vígadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esőt igazság szerint, és korai és kései esőt hullat néktek az első hónapban.

Jézus híres nagy apokaliptikus beszédében is megjelenik ez a kettősség a Mt. 24. fejezetében, ahol egy képbe foglalja Jeruzsálem pusztulását és a a világ végét a tanítványok kérdése szerint.

Üdv. Péter

Itt egy kicsit vigyázni kell mert a fordítások különböznek.

Szerintem az a fordítás jó amely használja az "azokban a napokban" kifejezést. Tehát így a két rész összefügg. A napok végén következik be az ÚR napja.