Imádkoznál szabadulásomért?

Hahó! :)

Örülök, ha sikerült kellemes pillanatokat szereznem. :) Amúgy sokszor követtem válaszaidat, sokszor katolikusgyilkoló :D csatározásokban is. Ismerős egyébként ez a "súgós" válaszolás, nálam is előfordult olykor. (Katolikusban is ugye vannak karizmániákusok, jómagam nem vagyok klasszikus értelemben véve az, de nem húzom le a rolót előttük, sőt.:)

Mostanság a provokáló kérdésekre nincs erőm válaszolni, meg ugye kiffügősödésre törekszem, szóval korlátozom, mit nézek meg: így általában a kifejezetten katolikus témájú kérdésekre igyekszem felelni, mert oda aztán annyi agyament meg gyűlölködő válasz érkezik, hogy csoda, ha a kérdező bármilyen valós segítségre talál egyáltalán. Egyébként úgy 3 r.k. tesó van, aki igazán jó válaszokat ad, meg kb. 3, aki egész jókat, csak nem túl tájékozottak (de még lehetnek), és a nagy katolikus tábor itt kb. ki is fújt gyik-on. ...

Amúgy a "katolikusgyilkolásod" :D sem áll távol tőlem, mert a sötét katolikusságot (és más vallásúaknál is a szokásvallásosságot) én is próbálom felrázni; másrészt meg hívő refiből lettem katolikus, szóval jujjuj, igazi őrülttel van dolgod. :D

Az érett hited alatt azt értettem, hogy elmélyült, és túlvan már jópár dolgon. Amúgy kifejezetten egy kis könyvből vettem a kifejezést, megszerettem a használatát. Ez Jálics Ferenc: Fejlődik a hitünk c. munkája (Korda Kiadó, Kecskemét, 2007 - még kapható elvetemült katkó könyvesboltokban :D). Nincs benne kifejezett katolicitás, max. a fogalomköre picit, és 1000 Ft alatt van, nagyon megéri, 1-2 délutános olvasmány. A hit állomásairól szól általában, és hogy hogyan lehet felismerni őket. Azért is nagyon hasznosítható, mert rájön általa az ember, kivel érdemes vitázni, kivel nem, ill. hogyan. Gyermeki hit, éretlen hit, kamasz hit, felnőtt hit, érett hit, ezekkel a fogalmakkal operál.

Na én is leállok, Isten áldjon! :)