Pál apostol ha ma élne, megünnepelné-e a karácsonyt?

Kedves 35-ös válaszoló!

Kérdezed: //miféle szekta az, aki a saját Megváltója születését sem ünnepli meg?//

Nos, az én gyülekezetem Megváltója nem december 24-én született, és a számunkra mérvadó Írásokban nem találtunk utalást arra, hogy b á r m i l y e n időpontban, b á r m i l y e n módon ünnepelni kellene az ő megszületését. A mi Megváltónk arra hívott fel bennünket, hogy két eseményt ünnepeljünk meg az ő földi életével kapcsolatban:

- az áldozati halálát (Úrvacsora, Páska)

- és feltámadását (zsenge kéve meglengetésének napja)

Ezeken kívül nincs tanítás semmilyen ünnepről a Krisztus életével kapcsolatban, ezért mi ezeket gyakoroljuk, mást pedig nem. Ennyi.

Gyerekként én is nagyon bírtam a karácsonyt, de képzeld, már alsótagozatos koromban tisztában voltam azzal, hogy Mithrász napisten kultusza van összekeverve különféle germán hagyományokkal, és az "állítólagos" Krisztus még véletlenül sem ekkor születhetett. Csak két-három könyvet kell ehhez átolvasni, nem nagy tudomány. Vagyis a hangulat, az illatok, a fények valóban nagyon megragadják az ember lelkét (épp ezért van ez így kitalálva, hogy a testi óemberünk ragaszkodjon hozzá, mert jólesik neki), de ez semmit nem jelent a szellemi embernek, sőt, valóban utálatos, mivel csak hazugságból áll.

Számomra a megtérésem azt eredményezte, hogy az addig szeretett ünnepet elvetettem, mert Isten megadta, hogy az Ő beszédének tudjak engedelmeskedni, ne embereknek.

Lehet persze annak örülni, hogy az Örökkévaló Isten elküldte a mi megváltásunkért az Ő szent Fiát a földre, de ezt minek egy világi, ember által kitalált dátumhoz kötni? Miért igazodnánk a világhoz? Mi köze a szentnek a hamishoz?

A keresztények leendő üldözése során véleményem szerint nem fogják tiltani a karácsonyünneplést, hiszen az ugyanabból a forrásból származik, mint ahonnan a Fenevad kapja majd az erejét. Nagyon is megfelel majd az elkövetkező világhatalomnak, hogy ilyenféle globális felhajtással megtévesszék és tévedésben tartsák az embereket. Nem akarok prófétálni, mivel ez nekem nem adatott meg, csak a saját gondolataimat mondom.

Ami a KELL-t illeti:

""Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek.""

""De jaj néktek farizeusok! mert megadjátok a dézsmát a mentától, rutától és minden paréjtól, de hátra hagyjátok az ítéletet és az Isten szeretetét: pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhagyni.""

""Azért, ha én az Úr és a Mester megmostam a ti lábaitokat, néktek is meg kell mosnotok egymás lábait.""

""Ezért kell az asszonynak hatalmi jelt viselni a fején az angyalok miatt.""

""Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert a ki Isten elé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, a kik őt keresik.""

""A ki azt mondja, hogy ő benne marad, annak úgy kell járnia, a mint ő járt.""

35-ösként válaszolok:)

Látom, nagyon egyöntetű véleményen vagytok. De kérlek, próbáljátok már meg átgondolni legalább, és értelmezni a mondandómat. Hányszor kell leírnom, hogy Jézus nem karácsonykor született?

Hányszor mondjam, hogy nekem karácsony nem a fáról szól. Nekem semmit sem jelent az ajándék, de elmesélek nektek valamit:

Volt olyan karácsonyom, amikor nem jutott pénze apuéknak ajándékot venni. Kaptunk egy kis csokit, meg egy csomag cukrot. Mégis örültem, mert a karácsony nekünk Krisztusról szólt. Éneklünk, olvassuk az igét, Jézus születésének történetét. Örülünk a Megváltónak. Imádkozunk. Szerintetek ezt mindet el kell vetnünk, sőt, pogányok vagyunk, mert valami napkultusszal keveritek. Kissé kiakadva mondom: ki a francot érdekel a napkultusz? Én nem a Napot ünneplem, kit érdekel, hogy a pogányok mit ünnepelnek.

A büszkeség is bűn. Ha valaki "megszabadult" a karácsonyozástól, és lenézi a testvéreket, megosztást szít egy ilyen kérdésben: ezt nagyobb problémának tartom, mint karácsonykor Jézus születését ünnepelni.

De érdekel vajon titeket az, hogy az Eklézsia így is mekkora megosztásban van, vagy csak a saját törvényeskedésetek foglalkoztat? Persze, miután én elkárhozom, mivel ünneplek karácsonyt, nem szólhatok semmit.

A gyülekezetem tagjai ilyenkor meghívják a barátaikat, egyedülállókat, özvegyeket, és együtt vacsoráznak. Beszélgetnek, megajándékozzák egymást a közösséggel. Imádkoznak, olvassák az Igét, és énekelnek. A gyerekek roppantul élvezik. Sokakkal már rég megbeszéltük, hogy nem adunk ajándékot, mert nem tartjuk szükségesnek. Kérlek, ne vádoljatok azzal, hogy az ajándék miatt tartjuk a karácsonyt!!! Értelmesen is lehet ünnepelni. És ha ehhez hozzá segít

MINDEN TISZTA A TISZTÁNAK! Azt tapasztalom, hogy a kegyelemben erőtlenek szoktak ilyen törvényeskedésekbe belefutni, és hangoztatni, hogy ők a gyülekezet, a többiek nem is üdvözülhetnek. Az ilyen szakadásokat nem a hitben erősek szokták okozni, az világos az Igéből, hanem éppen azok, akik a kegyelemhez hozzáteszik a saját erőtlenségükből fakadó tanításokat is. Minél érettebb a hitben valaki, annál inkább egyszerű a hite - és itt most nem a szabadosságról beszélek.

Munyamunyát tartom itt egyedül értelmes vitapartnernek, nála érzem azt, hogy a karácsonyt a saját lelkiismerete meggyőződéséből nem ünnepli. A többiek azért szajkózzák ezt, mert ezt tanították nekik.

Nekem mindig értékes visszajelzést ad a következő kérdés: erre a véleményre eljutottam volna akkor is, ha kidobtak volna egyedül egy lakatlan szigetre egy Bibliával? Ha soha, senki tanítását nem hallgattam volna, a Szellem elvezetett volna erre? Ha nem, akkor minden bizonnyal vagy lényegtelen kérdésről lehet szó. Vagy pedig mások véleményét vettem át, amibe magam sem gondoltam igazán bele.

Tehát, hadd kérdezzem meg: UGYANÍGY GONDOLKODNÁTOK A KARÁCSONYRÓL, HA SOHA EGYETLEN TANÍTÁST SEM HALLOTTATOK VOLNA ERRŐL? Nem lehet, hogy inkább valamelyik tanító aggatta rátok ezt a terhet, a kegyelem mellé?

Kedves Munyamunya,

nem a karácsony eltörléséről beszéltem, hanem arról, hogy a keresztények nem gyülekezhetnek majd abban a formában, ahogyan eddig. Nyilván, sokan ünnepelnek majd karácsonyt a templomokban díszesen, míg más keresztények börtönben töltik az ünnepeket. Meg vagyok arról győződve, hogy mi nem azok közé tartozunk, akiket békén hagynak majd. Bizony átéltük már az üldözést a kommunizmusban, tudom miről beszélek.

Ezért, mielőtt ütni-verni kezdenétek engem, vegyétek tekintetbe, hogy a gyülekezetem az üldöztetések között is ragaszkodott az Úrhoz, amikor ti még nem is voltatok.

Megkockáztatom, hogy talán még tanulni is tudnátok tőlünk valamit, ha nem zárnátok ki a köreiteken kívülre igazi testvéreket a hamisakkal együtt.

Kiváló írások is születtek itt a karácsony nem Írás szerinti hagyománya ellen, komolyan mondom, öröm volt olvasni!

"A mi Megváltónk arra hívott fel bennünket, hogy két eseményt ünnepeljünk meg az ő földi életével kapcsolatban:

- az áldozati halálát (Úrvacsora, Páska)

- és feltámadását (zsenge kéve meglengetésének napja)"

Kedves Munyamunya! Ezt viszont nem értem. Az elsőről tudok, de a másodikról mikor mondta Jézus, hogy meg kell ünnepelni?

Kedves 45-ös válaszoló!

Kérdezed, hogy mikor adta parancsolatba Jézus a zsenge kéve megünneplését.

Pont ugyanakkor, amikor a többi ünnepről is szólt, és megtanította Izrael népének a napok, hetek, hónapok és évek Isten szerint való rendjét (2Móz.12:1-2). Vagyis akkor, amikor az Egyiptomból való kivonuláskor megadta az ünnepnapokat a választott népnek örökkévaló rendtartásul.

(Nem tudom, mennyire ismert az az igazság előtted, hogy az Izraelt a pusztában vezető, őket a szolgaságból kihozó személy a Krisztus volt, ő rajta keresztül kapott meg minden rendelést és törvényzetet Mózes, vele beszélt a hegyen, tőle kapta a törvénytáblákat, stb.)

A Felkent feltámadásáról sokszor beszélnek úgy az apostolok, hogy ő volt az első zsenge, az Isten elsőszülöttje, sok atyafi közül az első (pl. 1Kor.15:23). Amikor Jézus feltámadt, azt mondta Máriának, ne érjen hozzá, mert még nem ment fel az Atyához. Vagyis meg kellett jelennie, be kellett magát mutatnia Isten előtt - ezt a mozzanatot jelképezi a Kovásztalan kenyerek napjai során a Zsenge kéve meglengetése. Vagyis ez az a nap, amikor a Krisztus feltámadását ünnepeljük.

""Ezek az Úrnak ünnepei, szent gyülekezések napjai, a melyekre szabott idejökben kell összegyülekeznetek. Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek. Szóla ismét az Úr Mózesnek, mondván: Szólj Izráel fiainak és mondd meg nékik: Mikor bementek a földre, a melyet én adok néktek, és megaratjátok annak vetését: a ti aratástok ZSENGÉJÉNEK ELSŐ KÉVÉJÉT vigyétek a papnak. Az pedig lóbálja meg a kévét az ÚR ELŐTT, hogy kedvesen fogadtassék érettetek; a szombat után való napon lóbálja azt meg a pap."" (3Móz.23:1-11)

Kedves 43-44-es válaszoló!

Írod: mi lenne a véleményünk, //ha kidobtak volna egyedül egy lakatlan szigetre egy Bibliával?//

Visszakérdeznék: ha téged kidobnának egy szigetre a Bibliával, felmerülne egyáltalán benned egy olyan ünnep kitalálása, mint a karácsony?

Azt nagyon fontos és jó dolognak tartom, hogy a gyülekezeted ragaszkodott Istenhez a nehézségek idején is, és biztos vagyok benne, hogy e tekintetben tudnék tanulni tőletek, hiszen jómagam még nem mentem keresztül ilyesmin.

Ami a testvérséget illeti, az ember azzal testvér, akivel egy Atyától származik. Az én Istenem semmilyen szempontból, formában vagy értelemben nem három, hanem egy. Ezért azt valószínűsítem, hogy jelenleg mi nem vagyunk testvérek. Ezzel nem elutasítani akarlak, csak a tényeket mondom. Ettől függetlenül feléd is ugyanazt a köteles szeretetet szükséges gyakorolnom, mint bárki más felé. Nem vagyunk ellenségek, sőt még ellenfelek sem. Ha találkoznánk, felebarátom/szomszédom lennél.

Kedves munyamunya! Te valamely adventi közösség tagja vagy?

A párhuzamot elismerem, hiszen maga a Biblia írja le. Jézus Krisztus i. sz. 33. Nizán hó 16-án támadt fel, azon a napon, amelyen a zsidó főpap bemutatta az árpaaratás első zsengéjét. Ez pontosan megfelel annak, hogy Jézus az "első zsenge" az emberi halottak feltámadásában. (1Kor 15:20)

De a mózesi törvény Jézussal megszűnt az eredeti formájában. Így azok, hitelvek alapján történő megtartása - beleértve a Tízparancsolatot is - nézetem szerint nem helyes. Sokszor mondjátok, hogy a szombatot megtartjátok szó szerint, de ez nem lehet igaz, hiszen nem tartjátok be a tényleges Tízparancsolatot, amit az Ószövetségi zsidóknak kellett megtartani!

Miért van az, hogy Jézus kizárólag a halálának az emlékünnepét parancsolta meg a tanítványainak az első században? Ha fontos lett volna a feltámadását is ilyen keretek között megtartani, biztosan közli azt ezen alkalommal, de nem tette.

Minden lényeges törvényt megismételtek, mint amikor az apostolok rendelkeztek a fontos törvényekről. Azért, hogy "ne rakjanak a testvérekre a szükségesnél nagyobb terhet", három fontos törvény betartását erősítették meg: az erkölcstelenséget, a vértől való tartózkodást és a bálványimádatot.

Akkor Jézus miért nem ismételte meg azt, ami a Héber Iratokban szerepelt és a zsidóknak adatott?

"Örökkévaló rendtartásul"? Ez a szó nem mindig jelent szó szerint "örökkévalóságot" a Bibliában. A 4Mózes 25:13 ugyanezt a héber szót használja a papságra, amelynek a Héberek 7:12 szerint később vége szakadt.

Az a követelmény, hogy fel kellett ajánlani az aratás zsengéjét, kitűnő lehetőséget adott az izraelitáknak arra, hogy kifejezzék hálájukat, amiért Isten megáldotta a földjüket és a termésüket (5Mózes 8:6–10). De ami még fontosabb, a szertartásos felajánlás "az eljövendő jó dolgok árnyéka" volt (Héberek 10:1).

Ne vetődjünk hát árnyékra.

Kedves Munyamunya,

ebben az esetben valóban nem vagyunk testvérek. Elnézést kérek, hogy előre bizalmat szavaztam neked.

Mivel Krisztust nem tartod Istennek, ezért érthető, miért nem jelent neked semmit a karácsony.

Kedves 48-as válaszoló!

Félreértések elkerülése végett: én nem azért írtam a zsenge kéve ünnepéről, hogy másokat rávegyek a megtartására, hanem mert te kérdezted.

Ha utánam olvasol, láthatod, hogy nem vagyok "adventi közösség" tagja. (mellesleg ők egyáltalán nem tartják az ünnepeket, csak a heti szombatot)

A mózesi törvények azért adattak Izraelnek, hogy jól legyen dolguk ezen a földön, hogy áldottak legyenek, ha megtartják azokat. Ha valami jót tett akkor egy embernek, az valószínűleg ma is úgy van, hiszen az ember alapvető felépítése (testi és szellemi) nem változott meg.

Krisztus megjelenésével az áldozati rendszer és az ahhoz kapcsolódó papság múlt el, mivel a bakok és tulkok vére soha nem is tudott szabadulást szerezni, csak jelképei voltak annak, hogy hitből elfogadva egy tiszta áldozatot, megmenekülhet az ember. Ez az, ami ma már nem szükséges, hiszen akik Krisztus után élnek, már tudják, hogy kicsoda az Isten Báránya és elég erre az egy áldozatra tekinteni. (megjegyzem, Pál jóval Jézus halála után is még megcselekedte a tisztulási előírásokat a templomban, és ma csak azért nincs erre mód, mert nincs templom)

A szombattal kapcsolatban nem tudom mire gondolsz, amit ÉN nem tartok meg (megint valakikkel egy kalap alá vagyok véve, és te azzal vitázol, amit szerinted egy bizonyos csoport csinál, akikhez nekem viszont semmi közöm)

Jézus a földi szolgálata során sokmindent nem ismételt el a törvényből, ami pedig ugyanúgy érvényben van: pl. a szombatéveket és a Jubileumi rendszert, a tisztátalan állatok rendjét, közeli rokonok házasságának tiltását, férfinak férfival való hálást, hogy ne tudakozzunk jövendőmondóktól, stb.

Az apostolok pedig bizony emlegették és meg is tartották az ünnepeket, Jézus halála után is (Apcsel.20:6, 20:16).

Az apostoli döntéssel kapcsolatban az a helyzet, hogy NEM három, hanem négy dolgot írtak meg levélben a pogányokból lett gyülekezeteknek, mint amiket ha cselekszenek, akkor "jól lesz dolguk", vagyis ezen a földön helyesen élnek. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a pogányból lett hívőkre ne vonatkozna a ne ölj!, vagy a tiszteld szüleidet! parancsolat. Ha elolvasod a szövegben, a folytatásban ott is van, hogy miért nem mondanak egyebet az apostolok:

""Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől. MERT Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, MIVELHOGY a zsinagógákban minden szombaton olvassák.""

A probléma, amiről az apostolok beszélgettek, az volt, hogy egyesek az ő nevükben beszéltek úgy a pogányok között, mintha az apostolok rá akarnák kényszeríteni a szentekre a körülmetélkedést és a törvényt, a megtérés FELTÉTELEként. (erről ír amúgy Pál is a Galata levélben) Vagyis nem arról van szó, hogy maga a törvény rossz lenne (sőt, az "szent, igaz, és jó"), hanem arról, hogy senki sem annak megtartása által menekül meg, hanem a Krisztusban való hit által. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a megtérés UTÁN, miután a Szellem kimunkálja az emberben az engedelmességet, egy hívő bizony megtartja a törvényt, nem betű szerint, hanem a szívéből (""Mert ez az a szövetség, melyet kötök az Izráel házával, ama napok multán, mond az Úr: Adom az én törvényemet az ő elméjökbe, és az ő szívökbe írom azokat, és leszek nekik Istenök és ők lesznek nekem népem."" Zsidók8:10), mivel nem is tud már másként cselekedni, hiszen az újtermészete egyezik a Jézuséval, és így az Istenével, akinek törvényzete az Ő tökéletes természetének leképezése.

Az "örökkévaló" szó valóban nem jelent teljes végtelenséget, hanem egy-egy korszaknak az időtartamát jelöli általában. Számomra az ünnepek örökkévalósága azt jelenti, hogy amíg ez a föld és ezek az egek állnak, addig ez érvényben van (ahogy a Krisztus is bizonyságot tett, hogy egy pontocska sem múlik el a törvényből). Meg van írva, hogy a Felkent visszatérése utáni időkben a megmaradt nemzetek felmennek az ünnepekre Jeruzsálembe (Ézsa.66:23, Zak.14:16-19). Az ünnepek nem nyűgnek és kötelességnek, hanem örömnek, békességnek és a testvérekkel való gyülekezésnek vannak megadva - nem bilincsek, hanem szabadon cselekedhető jó dolgok. Ezért én igyekszem cselekedni ezeket.