Féld az Istent, de ne fél életet élj?

Én jobban szeretem a bízz az Istenben kifejezést.

Ádám és Éva sem bízott az Istenben kételkedtek Teremtőjükben.

Azt gondolták, hogy korlátozza szabadságukat, hogy törvényének áthágásával nagy bölcsességhez és dicsőséghez juthatnak.

Szia!

1. Isten előre látta, hogy az ember el fog bukni a próbán, mégis megteremtette, mert előre elkészített egy tervet a Megváltására is.

2. Az Özönvíz után arra tett ígéretet Isten, hogy nem lesz többé Özönvíz. A történelem végén a Föld tűz által fog elpusztulni.

Üdv. Péter

"

De most komolyan: ez egy morbid vicc, hogy Isten ígéretet tesz rá, hogy víz által nem pusztul el a Föld élővilága, de tűzzel majd mégis? Vagy csak én látok bele fanyar humort? :S

"

Ha jól viselkedsz te már a menyben leszel, mikor pusztul a világ:)))))))))))))))))

, de lehet, hogy meg kellene mentenünk a Földet A Teremtő pusztításától?

" számomra a kérdés, hogy mit jelent: "saját képére és hasonlatosságára" teremtette az embert."

Az eredendő bűn egyetemessé válása miatt az emberi és az isteni természet között összeférhetetlenség jött létre. Ennek következtében az üresség az emberiség egyetemes problémája lett, mert már a kezdetben elveszítette Isten jelenlétének végéremehetetlen gazdagságát, ami létezésének lényege és rendeltetése.

Ezt a lényeget, rendeltetést pedig az istenképűség tartalma képezte, ugyanis a Teremtő az embert saját képére és hasonlatosságára alkotta. Az ember istenképűsége azt jelenti többek között, hogy a láthatatlan, örökkévaló Istent a látható és időbeli világban kizárólag az ember teszi láthatóvá, felismerhetővé. Pál apostol Ádámot Krisztus tüposzának, másolatának, mintájának nevezi (Róm 5:14), vagyis az ember Krisztus képére (celem) és hasonlatosságára (d’mút) lett teremtve, hogy Isten dicsőségének visszatükrözője legyen a látható, anyagi világban. Az ember tehát azért emelkedik ki a látható világból, mert mintája nem a materiális világban van, hanem a mennyeiben, Isten lakóhelyén, a mindenséget irányító centrumban. Méltósággal, tisztességgel, sőt dicsőséggel a Teremtő ruházta fel először akkor, amikor egyszülöttjéről, Krisztusról, a Messiásról vette a mintáját. Celem: az eredetiről alkotott kép. Az ember a Messiás által, Őbenne és Őérte teremtett személy. A hasonlóság (d’mút, homoiószisz) pedig azt jelenti, hogy az ember az eredetijéhez hasonló. Nem csupán formai, hanem tartalmi hasonlóságot kell a kifejezés alatt érteni.

"De most komolyan: ez egy morbid vicc, hogy Isten ígéretet tesz rá, hogy víz által nem pusztul el a Föld élővilága, de tűzzel majd mégis? Vagy csak én látok bele fanyar humort?"

A két esemény közül nézzük mit mond Isten a vízözön előtt?

"És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.

6. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében.

7. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.

8. De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.

A másik esemény tartalma már teljesen más, mivel fentebb olvashattuk hogy Noé kegyelmet talált ezért Isten megváltoztatta álláspontját. A tűz általi elpusztítás amikor az elemek ropogva elégnek az már a helyreállítás folyamata, mikor is teljesen új földet teremt az Isten. De előtte lesz ítélet is, és Jézus ekkor fogja érvényesíteni tulajdonjogát, mert jelenleg a sátán birtokjogot gyakorol világunk felett amelyet Ádám és Éva ruházott át a számára. Isten – aki az Ószövetség és az Újszövetség Istene is – egyszerre a szeretet és az ítélet Istene, egyik vonását sem lehet túlhangsúlyozni a másik rovására. Olvashatsz a Bibliában Isten szeretetéről, vagy feddéséről melynek célja az adott személy erkölcsi megjobbítása, építése. Olvashatsz viszont haragjáról valamint bosszúállásáról is mind a két testamentumban. A bosszúállás ebben az értelemben az igazságtalanság megszüntetése és érvénytelenítése büntetés által, és az igazságosság érvényesítése. A bosszú-állás elmaradása esetén az igazság szenved csorbát, mert a gonosz bizonyulhat győztesnek. Ezt az emberi igazságérzet is így érzékeli, nemde? A bosszú nem feddés: nem célja az ellenség erkölcsi megjobbítása, építése. Erkölcsi értelme az elégtétel, az igazság látható megnyilvánulása.

Szia!

A Biblia szerint az Isten saját képére é s hasonlatosságára teremtette az embert.

Mit jelent ez? Azokkal a tulajdonságokkal ruházta fel amelyekkel Ő maga is rendelkezik, ilyen például a szeretet (lásd. 1Ján. 4:8), a hatalom (lásd. Ésa. 48:9; 1Móz. 4:7), az igazság (lásd. 5Móz. 32:4

, Jer. 10:10) és végül a bölcsesség (lásd. Dán. 2:20; Jer. 10:12; Péld. 3:13, Zsolt. 136:5, Ezékiel 1:10; Jel. 4:7).

Üdv. Péter

"

És látá az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.

6. Megbáná azért az Úr, hogy teremtette az embert a földön, és bánkódék az ő szívében.

7. És monda az Úr: Eltörlöm az embert, a kit teremtettem, a földnek színéről; az embert, a barmot, a csúszó-mászó állatokat, és az ég madarait; mert bánom, hogy azokat teremtettem.

8. De Noé kegyelmet talála az Úr előtt.

"

Ez alapján az idézet alapján térjünk vissza, a kérdező egyik kérdésére:

"vagy nem tudta, hogy enni fog-e belőle, tehát nem mindent tudó? (Ezt kétlem. :D)"

A bibliai idézet alapján nekem olyan érzésem van, hogy nem tudta előre. (Nyelvtanilag logikailag legalább is ez következik.)