Vallási eredetű vegetarianizmus esetében (konkrétan buddhizmus) a hal fogyasztása is "húsevésnek" minősül?

Én keresztyén vegetáriánus vagyok,és nem buddhista,de talán segít,ha leírom,én mit gondolok:

A hal és a rák is állat,attól még,hogy esetleg kevésbé fejlett,mint pl. egy emlős.

Való igaz,hogy kutatások kimutattak bizonyos válaszreakciókat,sőt a kommunikáció formáit növényeknél is,de ha megnézed,általában a növény termését esszük,és nem magát a növényt.Tehát egy fának nem okozol szenvedést azzal,hogy megeszed a gyümölcsét,sőt,pont azzal szolgálod a fennmaradását-hiszen a gyümölcs azért van,hogy megegyék,és így terjedjen a mag.

Amikor viszont a teljes növényt pusztítjuk el,ott általában egynyári növényről van szó,amely a beavatkozásunk nélkül sem élne sokkal tovább.

A másik dolog,amelyről már szóltak előttem,hogy minden életformának van rezgésszintje.Ez a rezgésszint akkor a legmagasabb és a legjobb,ha a legtisztább tápanyagot fogyasztjuk,a legfeldolgozatlanabb formában.Szó volt arról is,hogy az állatok leölésekor olyan hormonok szabadulnak föl,amelyek arra nézve is károsak,aki megeszi a húst.Növényeknél tudtommal nincs ilyen.

"...a "tudatos" (vagy érző?) élőlények megölése, megöletése és fogyasztása nem megengedett.

De egy hal vagy mondjuk egy rák?....."

Azt honnan veszed, hogy a halak vagy a rákok nem tudatosak, és nem éreznek fájdalmat? Jesszusom!

A buddhisták szerint a hal fogyasztása is húsevésnek minősül. Az pedig nem igaz, hogy csak akkor tilos húst enni, ha azt konkrétan mi miattunk ölték meg. Bármilyen hús fogyasztása tilos.

„..Nem igaz, hogy a húsevés akkor megengedett, ha az állatot nem a húsevő maga öli meg, vagy ha nem az adta rá a megbízást, vagy ha a húst nem közvetlenül neki szánták. Lehet, hogy lesznek a jövőben olyan emberek, akik a hús iránti vágyuk befolyásától nagyszámú jól kiagyalt érvet fognak felhozni, hogy húsevésüket igazolják. […] A húsevésnek mégis minden formája, minden körülmények között és mindenhol tilos – kivétel nélkül mindörökre. […] A hús fogyasztását senkinek nem engedtem meg, nem engedem meg senkinek, és a továbbiakban sem fogom engedni senkinek...” (Lankavatara-Sutra)

Kdves Leyla!

Számos szutta (P.)szútra(Sz.) van, és számos vinaja-gyüjtemény. Te egy korai mahayana szútrából idéztél, én a még korábbi hinayana szögekből, de ha már itt tartunk, a vajrayana tantráiban úgy tartják nem enni húst kis együttérzés, enni húst nagy együttérzés. Én pl. nem eszem húst de nem gondolom, hogy ettől különb lennék másoknál, továbbá azt sem gondolom, hogy létezik olyan, hogy 'aszondja' A BUDDHIZMUS, ilyen nincs, három yána van és azoknak bölcseleti és meditatív valamint fegyelmi hagyományai. Tessék ezzel tisztában lenni, és ne egy hagyomány szemléletét vetíteni ki az egész buddhizmusnak titulált komplexumra mely valójában Dharma, melynek Három Yánája van.

Csupán a nyugati ember félreértelmezése, hogy minden buddhista vegetáriánus, kiváltképp a szerzetesek és a nővérek. Némely szanszkrit szútrában a húsevést kifejezetten ellenzik, míg a páli szútrájban a Buddha kifejezetten elutasította az egyik idősebb szerzetes ötletét (Dévadatta a Buddha árulója követelte ezt), hogy vezessék be a vegetarianizmust a szanghán belül. Buddha maga is állítólag fogyasztott húst és megengedte a Szangha tagjainak, hogy elfogyasszanak bármilyen ételt, amit a világi emberek nekik adományoztak. Kivételt képezett az, ha tudták vagy sejtették, hogy a legyilkolt állat kifejezetten nekik lett leölve. Következésképpen a théraváda hagyomány (Srí Lanka, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa és Burma), ami a páli szövegeket követi nem vegetáriánus. Másrészről a mahájána és a vadzsrajána hagyományok elfogadják egymás szentírásait, így végül is a gyakorlat egyedül a szútrák értelmezésén múlik. Főleg a kelet-ázsiai szerzetesek tesznek bódhiszattva esküt, amelyben benne van a vegetarianizmus is. Ehhez képest a tibeti vonalak által átvett fogadalmakba ez nem tartozik bele. Egyes területeken, például Kínában, Koreában és Vietnamban szigorúan vegetáriánus a Szangha, míg Japánban és Tibetben nem az.

A világi közösség felelős a javakért, a szolgáltatásokért, a nemzésért és a gyermeknevelésért a társadalomban. A mahájána szútrák szerint Buddha mindig úgy tartotta,hogy a világi emberek is képesek elérni hatalmas bölcsességi szinteket és akár meg is világosodhatnak. Nyugaton sokan félreértik, hogy a Théraváda szerint nem lehetséges a Szanghán kívüli emberek számára a megvilágosodás. Ez így nem helyes. A théraváda szútrákban világosan benne van, hogy Buddha nagybátyja, aki világi ember volt elérte a megvilágosodást azáltal, hogy hallotta Buddha beszédét.

A Szangha tagjai és a világi emberek közötti különbség mindig is fontos volt. Ez hozta életre a Parisza buddhista közösséget is. Ebben a közösségben a szerzetesek tanítják a világiakat, míg ők adományokkal segítik a közösség jövőbeni működését. Ez az egymástól való függőség tartotta fent a buddhizmust a mai napig.