Vallási eredetű vegetarianizmus esetében (konkrétan buddhizmus) a hal fogyasztása is "húsevésnek" minősül?

A buddhisták nem vegetáriánusok. A Buddha szava így szól: "Ha tudomásod van róla, hogy egy állatot miattad öltek meg akkor nem eheted meg a húsát!"

Ezzel együtt én az vagyok, mert szerintem ma már alapvetően igény szerint tenyésztenek állatokat és így a vásárlásommal ösztönzöm az ilyesmit. Ezért nem vásárolok és nem eszek húst.

A buddhizmus nem egy merev szabály rendszer. A cél a szenvedés csökkentése, a szabályok nem önmagukért valóak és szelíden kell kialakítani az erkölcsösebb hozzáállást a világhoz nem pedig erővel.

A szerzetesek növényi életet sem olthatnak ki. A növényeket a buddhizmusban nem tekintjük érző lényeknek. Lények ugyan, de nem futnak az életükért, nem sikoltoznak a fájdalomtól, és a testüket nem másik élőlény hanem szervetlen anyagok segítségével építik fel.

Itt is a szenvedés csökkentése a cél. Minél fejlettebb élőlényről van szó, annál nagyobb apparátussal rendelkezik a szenvedés érzékelésére (is). Bolygónk szempontjából és a termelésre elpazarolt elsődleges élelem és energia szempontjából is felelősségteljesebb tartózkodni a húsevéstől, vagy legalább kulturált visszafogott módon (nem húsgyárakból, nyomorított lényekből nyert húst fogyasszunk, amely nem csak a levágás kínját, hanem egész életét szadista körülmények között folytathatta)

Ez nem vagy-vagy kérdés, nem parancsolat, csupán egy ajánlat, hogy ha lehet ember és élőlénytársainkkal kooperálva, szenvedésüket enyhítve békében éljünk, ne pedig kínozva (érdekes állatkínzóról hallottam már vajon miért? talán érzünk valami rokonságot...) elfogyasztva, versenyezve egymást és egymással

:)

"Ez számomra megint idegen."

lehet de ez a lényege. A buddhizmus a világi lét: idő, tér, tudat, istenség, lények egyik fogalmát sem érti abszolútnak. Maga Buddha később pedig Nagarjuna is kimutatta, hogy az intelektuális érvelés, és a vallási misztikus tapasztalás szavakban történő kimondása képtelenség, mi több abszurd. Ha komolyan utánna nézünk végül a nyelv csak egy konvencionális rendszer. Mi ezen konvencionális rendszerben semmilyen abszolút (ontológiai állítást) nem tehetünk. Ezért idegen egy buddhistának a kreacionizmus és az evolúcionizmus egyaránt. Ezért tiltotta le illetve játszotta ki egymás ellen a különböző eredet - mítoszokat a Magasztos. Egy buddhista nem valamely abszolút bizonyosságból indul ki, hanem a négy nemes igazságból, melyek nem dogmatikai kinyilatkoztatások a létről, hanem hasznos észrevételek. Nehéz ezt tolerálni, tudom. (A legtöbben nem akarják még azok sem akik buddhistának nevezik magukat ezt elfogadni.)

Nincs Abszolút Érvény.

Éppen ezért nincs abszolút erkölcsi parancs szem. Hanem morális GYAKORLAT van.

Ezeket az ügyeket ezen megkötések mellett kell végig gondolnod. A buddhizmus nem állítja, hogy van valamilyen specifikusan állati, vagy növényi. Vannak azonban lények melyek futnak, úsznak, kúsznak-másznak, szemük van (jé nekünk is) piros testnedvük (jé nekünk is) tehát valamiért akár emlékeztethetnek is magunkra. Nincs viszont mellékgyökérzetünk, se levelünk. Ezek nem kategorikus különbségtételek, hanem érzések, viszonyulások. A buddhizmus nem abszolút igazság, hanem az abszolút igazsághoz vezető út. Ha szereted a végső kategóriákat akkor jobb ha keresztény leszel.

azzal sincs semmi baj

sokat segíthet neked két könyv, ha figyelmesen olvasod:

Ácsán Szumédhó: Csittavivéka - a csöndes tudat tanítása

Csögyam Trungpa: A szellemi materializmus meghaladása

ennyit tudtam segíteni, remélem hasznos volt. más ez a szemlélet mint a nyugati.