Isten miért engedi? Meddig kell így élnünk?

Nekem ebben a témában nem a háborúk jutnak eszembe, ahol ember harcol ember ellen, mert ez tényleg nagy hülyeség. Értem azt csak is az emberek hülyesége, mert mindig van valami, ami az egyiknek van, a másik pedig erőszakkal akarja azt megszerezni. Szerintem ez egy undorító dolog, viszont vannak jó és rossz emberek ezt tudomásul kell venni, már a Bibliában is volt ilyen, ami számomra azt sugallja, hogy Istennek természetes hogy van ilyen, viszont aki tud ésszel gondolkodni, vagy hisz benne, az sosem tenne ilyeneket.

Engem inkább az érdekel, hogy mi lesz a Földünkkel!? Mostanában vulkán kitörések, hatalmas földrengések, cunami, olyan árvizek, hogy tv-ből rossz végig nézni. Ezeket a mai modern technikákkal és tudományokkal sem lehet megakadályozni, ami számomra sokkal elgondolkodtatóbb, ijesztőbb. Mintha a Föld kezdene ellenünk fordulni, de akár Isten jelzéseinek is tekinthetjük, hogy rossz úton járunk. Mivel mostanában tényleg nagyon megszaporodtak az ilyen természeti katasztrófák, én simán elhiszem hogy közel a világ vége. Ha másért nem, akkor majd a Föld és az ember közös munkájából, lásd hasonló, csak nagyobb katasztrófával mint a Japánban történt földrengés, amiből elég komoly balhé lehetett volna.

Mert Isten teljes egész és nem egyoldalú. A jó és a rossz emberi fogalmak (ha jobban megnézzük már az egyes kultúrák között is megmutatkozik a jó és a rossz fogalmának a különbsége). Nem Isten akarat nélküli bábjai vagyunk, mi is teremtők vagyunk, hiszem a saját képmására teremtett minket és megadta nekünk a saját sorsunk megteremtésének a képességét. Egyénileg és kollektívan. Ezt teremtettünk. A mi általunk "jó"-nak nevezett dolgok pedig nem léteznek az ún. "rossz" nélkül, mint ahogy nem ismerhetnénk fel a fényt árnyék, az árnyékot fény nélkül. Ezek emberi dolgunk. Az ember poláris lény, csak ellentétekben, kettősségekben tud gondolkozni. Isten ezen felül áll.

Isten az Egész, akiből minden ered. Ne keverjük össze egy jóságos, szakállas, felhőn ülő bácsikával, aki megsimizi az általunk jóknak gondolt emberek buksiját és ejnyebejnyézi a rosszakat!

"Soha semmi törvénybe ütközőt nem cselekedtem,és a 10 parancsolatot be is tartom!Szeretem az embereket,de sokan ez miatt ki is használnak!"

A keresztényeknek nem szabad paragrafus szerint gondolkozni és élni. Erre vigyázz, mert sokan hiszik, hogy a Tízparancsolat úgy mint az ókorban a zsidóknál, ma is érvényben van. De mint 10 paragrafus, nincs érvényben!

Ha pl. valaki megszegte a szombatot, azt halálra kellett kövezni. Valójában örülj, hogy nem vagy a Tízparancsolat alatt. Jézus elsősorban alapelvekben tanított, nem pedig parancsolatokban. Össze is foglalta a két legnagyobb és legfontosabb parancsolatot, ami szerint egy Krisztus követőnek élnie kell. Ha azokat betartjuk, semmiféle törvénybe ütközőt nem teszünk!

Ha a "szeretet himnuszát" veszed alapul, ahol Pál ragyogóan megfogalmazta, hogy mi a szeretet, akkor abból kitűnik, hogy a szeretet nem hiszékeny. Nem azt jelenti "szeretni", hogy ott hagyod átvágni, becsapni magad, ahol csak tudnak.

Kb minden nap feltesznek egy hasonló kérdést, de a tiédnek legalább a hangvétele normális. Az ember szabad akaratot kapott, hogy válasszon jó és rossz között. Ha jobban megfigyeled, puszta józan ésszel és logikával végiggondolod, rájössz, hogy az EMBER, és csakis az EMBER a felelős minden rosszért, aminek oka a félelem maga. A félelem hibákat és rossz döntéseket szül, aminek eredményét nap mint nap látjuk.

Mondhatnám, hogy minden nap egy lehetőség az embernek, hogy elfogadja Istent, vagy ilyesmi, és talán így is van. A miérteket nem tudom, de hiszek Istenben, és abban, hogy mindennek oka és célja kell, hogy legyen. Tapasztaltam már ennek a jó és rossz oldalát is, és főként az utóbbi erősített meg a hitben.

Mamád emlékei igencsak megszépültek. Az ember mindig rákényszerült a kapcsolattartásra, ennek csak a módja változott az utóbbi időben. Szegény és gazdag között nem volt nagy szakadék, mert az életszínvonalat mesterségesen szinten tartották. Az emberek szemközt megértők és kedvesek voltak, mert, ha kimondták volna a véleményüket, hamar egy munkatáborban találták volna magukat. Falun meg ugye mindenkinek a saját érdeke a jópofizás. Megértő, kedves és segítőkész ember nem létezik. Mindenki elsősorban a saját érdekeit nézi, aki nem ezt mondja, vagy nem került még ki a világba, vagy hazudik. A kor, amiről a mamád beszélt, egy felszínes kor volt, ahol a képmutatás volt a főszereplő.

Ez a szomorú valóság. Érdemes lenne megnézned az Egy másik teljesen idegen című filmet, ha elég nyitott vagy, és képes vagy meglátni a mögöttes mondanivalót, sok mindent megérthetsz belőle.

Kedves Kérdező!

Én is nagyon szeretem az embereket, és én is irtózom a háborútól.

Egy a fontos: lássák rajtad az emberek, hogy szereted őket. Ha sokan szeretjük ezt a glóbuszt, és az embereket, és imádkozunk e glóbuszért, és mind a hétmilliárd emberért, akkor talán nem pusztul el a Földünk.

Gondolkodj azon, hogy te mit tehetsz ezért a világért, és a jószándékot váltsd tettekre, és akkor nagyon boldog ember lehetsz. Próbálj meg hozzád hasonló gondolkodású emberekkel barátkozni, és akkor nagyon boldog leszel.

Üdv: 29/L