Egy gyermeknek lehet 2 család a keresztszülője? Nővéremet és barátnőmet szeretném keresztanyjuknak és férjeiket keresztapjuknak! Ezt így hivatalosan engedi a pap? Hogy illik felkérni őket erre a szerepre?

A keresztszülői tisztség: Minden keresztelésnél az új Isten-gyerek fölött egy vagy két hívő átveszi a keresztszülői tisztséget. Ezzel nemcsak egy tiszteletbeli hivatalt kapnak, hanem kötelezettséget vállalnak arra, hogy gondot viselnek a megkeresztelt keresztény oktatására és nevelésére. Ameddig ezt a feladatot a szülők maguk elvégzik, a keresztszülők fel vannak mentve ez alól a kötelezettség alól. Ha azonban a szülők meghalnak vagy elhanyagolják a gyermek vallásos nevelését, a keresztszülők kötelessége, hogy a gyereket magukhoz vegyék és vallásos neveléséről gondoskodjanak. Ezért minden szülőnek nyomatékosan ügyelnie kell arra, hogy gyermeküknek hithű keresztszülőket válasszon. Ha a rokonságban nem akad ilyen, a legjobb, ha az egyházközség egyik baráti tagját kérik fel a keresztszülői tisztségre.

keresztszülő (lat. patrinus, patrina), koma: felnőtt keresztény, aki a keresztelendő gyermeket a szülőkhöz társulva bemutatja a keresztségre, majd segíti abban, hogy keresztény életet éljen; felnőtt keresztelendő esetén a keresztszülő a keresztény beavatásban, az élet ker. szempontok szerinti elrendezésében segít (CIC 872.k.). 1983-ig (a CIC megújításáig) a keresztszülő lelki rokonságba került a keresztgyermekkel. Mivel a gyermek nevelésének kötelessége és joga elsősorban a szülőket illeti, a keresztszülők szerepe a szülők mellett kisegítő jellegű. A keresztelendőnek, hacsak lehet, kell keresztszülőt kapnia. - A 20. sz. közepéig a keresztszülő ált. a család egy legközelebbi tagja, pl. testvér. Gyakran a testvérek kölcsönösen vállalták a keresztszülőséget (keresztgyermekeiket mondták kereszttestvéreknek). Ez egyrészt a család összetartásának erős igényéből fakadt, másrészt oka volt a nagyobb fokú halandóság is. A keresztszülőnek gyakrabban kellett átvállalnia a nevelést, mint ma, mert az élet válságos helyzeteiben a gyermek könnyebben jutott árvaságra (pl. járványok, háborúk, hontalanság miatt, v. az anya belehalhatott a szülésbe stb.). Ilyenkor az apa v. az anya testvére (a keresztszülő) magához vette a gyermeket, s ezzel megkönnyítette számára a nagycsaládban való nevelkedést (nagyszülőkhöz, hagyományokhoz kötődést stb.). - A régi m. jogban. A szepesi prépostsági zsin., 1460: Egy gyermeknek ne legyen háromnál több keresztszülője. Fiúknál két férfi, egy nő, leányoknál két nő, egy férfi legyen. Amelyik pap ezt megszegi, egy napi felfüggesztés sújtja, és négy ezüst márka büntetést fizet a prépostnak. (III.) - A nagyszombati tartományi zsin., 1611: Csak egy keresztapa és keresztanya választható, nevüket a gyermekével együtt akkor is be kell vezetni az anyakönyvbe, ha bába keresztelte meg szükségből. (III.) - A nagyszombati egyhm. zsin., 1629: Nem lehet kettőnél több keresztszülő (1630, 2.) - A hatályos egyhjogban. 1. A keresztszülők száma. Nemétől függetlenül a keresztelendőnek lehet keresztapja v. keresztanyja, ill. a kettő együtt (873. k.). Ezzel az előírással szemben ősi idők óta Eu-szerte létezett és helyenként még ma is előfordul az a népszokás, hogy kettőnél több keresztszülőt alkalmaznak. Anyakönyvezni azonban a mai jog szerint legfeljebb 2 keresztszülőt lehet. Ha csak 1 keresztszülő van, nem szükséges a keresztelendővel azonos neműnek lennie. - 2. A keresztszülőség feltételei. A megkeresztelt és keresztszülője között már nincs házassági akadály. Így érthető, hogy a CIC nem különbözteti meg a keresztszülőség érvényességi és megengedettségi feltételeit. Csupán azt szögezi le, hogy a keresztszülői tisztséghez szükséges, hogy a) az illetőt maga a keresztelendő v. ennek szülei ill. gondviselői, ezek hiányában a plnos v. a kiszolgáltató jelölje ki; b) alkalmas legyen (értelem használata stb.); c) szándékozzék ezt a tisztséget viselni; d) 16. életévét betöltött személy legyen (bár a mpp. meghatározhat más kort is, sőt megfelelő okból a plnos v. a kiszolgáltató kivételt is tehet); e) kat., megbérmált és elsőáldozást már végzett, hitéhez és a keresztszülői tisztséghez méltó életet élő ember legyen; f) ne terhelje kiszabott v. (önmagától beálló büntetés esetén) kinyilvánított egyh. büntetés; g) ne legyen a keresztelendő apja v. anyja (847.k. 1.§). - Aki ezeknek a feltételeknek nem felel meg, azt, amennyiben nincs keresztszülő jelen, tanúként lehet alkalmazni (875.k.). Nem kat. keresztény egy másnemű kat. keresztszülő mellett mint a keresztség sajátos értelemben vett tanúja szerepelhet (vö. 874.k. 2.§). A klerikusok keresztszülőségét a CIC már nem köti külön engedélyhez. - A régi m. nyelvben a keresztszülő a koma.