Melyik a legkedvesebb "Istenes" versetek?

Húúú, Erik, micsoda szenzációs ötlet!

Eszembe sem jutott PT, pedig nagyon szeretem. Úgyhogy kénytelen vagyok utánozni téged. :)

Hát akkor kezdjük:

No. 1. Fák

Múltak az évszakok,

Hozott a szél magot,

Hulltak az út mentén.

Néha az ég ragyog,

Néha eső zuhog,

A fák csak élvezték.

Lüktetett az élet, és nőttek az ágak,

Köszöntek a fénynek sok gyümölcsre váltva

A napsütést.

Egyszer a városban

Új törtvényt álmodtak:

Kivágni minden fát.

Keresztet ácsoltak,

Egy embert vádoltak,

Tudták hogy mindent lát.

Hordta a lelkünk ártatlan válla,

És Őbenne eltűnt az emberek átka;

De nem tudták, ők is olyanok mint a fák.

Fák, kiket tépett már a szél,

Ti csak télben-nyárban zúgjatok az emberért!

Fák, akik mindent láttok rég,

De ti némán álltok századok tengerén.

Az ég egy új napot,

A szél sok új magot

Sodort az út felé.

Üzeni: én vagyok,

Akit kivágtatok,

És bennem minden él.

Egyetlen magból most gyönyörű erdő,

Ébrednek az alvók, mert rengeteg felnőtt

Az egy helyén; és ő is köztük él.

Fák, kiket tépett már a szél,

Ti csak télben-nyárban zúgjatok az emberért!

Fák, akik mindent láttok rég,

De ti némán álltok századok tengerén.

És ugyanez dalban, zenével:

http://www.youtube.com/watch?v=usqesN0g_-o&feature=player_em..

Már régebben gondoltam rá, hogy ki kellene írni egy zenei kérdést. Azt hiszem, most itt lesz az ideje. :)

Pajor Tamás: A keskeny úton

Nem vagyok Frank Zappa, nem vagyok Franz Kafka,

Budai srác vagyok, bejárok Franzstadtba.

Nem vagyok Chuck Berry, nem vagyok Csák Máté,

Nem vagyok külföldi, de nem is Árpádé.

Nem vagyok Lukács György, nem vagyok George Lucas,

Csak metafizikai munkás és űrutas.

Így válik valóra a Mennyei Atya terve

Miközben dugóban ülök egy Wagon R-ben.

Nem vagyok MC Hammer, nem vagyok Kalapács Józsi,

Csak az a pesti haver, aki úgy bele mer szólni.

Nem vagyok John Kennedy, nem vagyok Kenedi János,

De néha írnak rólam a lapban, ami neked is jár most.

Nem vagyok Lope de Vega, nem vagyok Végh Antal,

Fejemben van azért téma, mire a nép sarkall.

Nem vagyok Dalí, sem Muhammad Ali,

Lehet, hogy nem vagyok jani, de nem vagyok pali.

Nem vagyok Papp Laci, de nem is plüssmaci,

Ülős meló mellett nem árt egy kis foci.

Nem vagyok Berzsenyi, de nem is brezsnyevi,

Hiába ragoznám, nem vagyok nyelvzseni.

Nem vagyok Kelvin, nem vagyok Kálvin,

Nem csinált majmot belőlem Darwin!

Nem vagyok Einstein, nem vagyok Newton,

Csak végig kell mennem a keskeny úton.

Az előző volt a No. 2.

És most: No. 3., szintén Pajor Tamástól: Az ősi hang

Amikor már nincs miért a látszatot tartani,

Buta szívünk visszatér a ránk szabott otthonig.

Amikor már nem segít semmi pénz, semmi rang

Akkor szólít boldogan az az ősi hang.

Van egy törvény a szívben, letagadhatod,

De egyszer felforgat mindent, ami addig volt.

Mint folyó, föld alatt levõ, tudják jól, hogy van,

Majd zuhatagként tör elõ az az ősi hang.

Ez a folyamat végén a titkos rendezőelv;

Nem szerepel a tévén, de minden rajta dől el.

Leomlanak a kasztok és minden földi rang,

Mert leolvasztja a maszkot az az ősi hang.

Beleremeg a földrész, és vele, aki csak van:

A milliomos, a bölcsész, a sztár, a hajléktalan.

Leáll a kínai gépsor, nem ad már hitelt a bank,

Ha felolvassa a névsort az az ősi hang.

Amikor már nincs miért a látszatot tartani,

Buta szívünk visszatér a ránk szabott otthonig.

Amikor már nem segít semmi pénz, semmi rang,

Akkor szólít boldogan az az ősi hang.

Este leül a család, vagy ami maradt még.

Szívük omladó falán a híradó üt rést.

A képen millió rendõr, sok ezernyi tank,

Akkor benned is feltör az az õsi hang…

No. 4.: Hidd el nekem

Hidd el nekem, hogy szeret az Úr

Ő a Király és Ő az Út

Jöjj és ne félj, kelj fel és élj

Hidd el nekem, hogy szeret az Úr

Hidd el nekem, hogy szeret az Úr

Csak szív kell ide, egy vadonatúj

Ha rád száll az éj, a szél szembefúj

Hidd el nekem, hogy szeret az Úr

Hidd el nekem, hogy szeret az Úr

Csak szív kell ide, egy vadonatúj

Ha az ég és a Föld száz részre hull, akkor is

Hidd el nekem, hogy szeret az Úr

Lehet, hogy felvet a jólét

Vagy melegíted a hólét

Lehetsz menő, de lehetsz te legalul

Barátom, hidd el nekem, hogy szeret az Úr

No. 5.: Felszabadítasz

Feketén izzik az ég

Lüktet a neon reklám

Alatta szenved a nép

Tart még a rabszolgaság

Hallgasd, hogy mit hoz a szél

A gyapot földeken át

Jön Mózes mint rég

Egyiptom sugárútján

Felkel a rabszolga nép

Mózes a tengernél áll

A világ gyapotföldjét

Otthagyják maguk után

Az égre feljön a fény

Akkor a gépsor megáll

Hidd el, találkozunk még

Holnap az aranyutcán

Felszabadítasz

Kell az, amit adsz

Szívem a tüzed előtt

Elolvad mint a viasz

Felszabadítasz

Kell az, amit adsz

Mert olyan erővel jössz

Ahogy a dinamit hat

Ez a tűz, ami sodor

Belülről visz, mint a motor

Teljesen tied vagyok

Szívem a szíveddel dobol

Ez a tűz ami sodor

Belülről visz, mint a motor

Nem ülhetek ilyenkor

Azért, mert nem vagyok szobor.

No. 6.: Tékozló fiú

Elöljáróban annyit mondok,

Hogy az aluljáróban

A belváros bulváros környékén

Egy tékozló fiú vár ott,

Egy szétfoszló hiú álmot

Itt Európában a Föld szélén

Reggel a body, este pár dizsi

A zene londoni, a kaja párizsi

Az erőgépek a nyerőgépek,

Az őrző-védők előlépnek

Ne élj a mostnak, ne élj a mának

Élj ma az örökkévalóságnak

Hagyd, hogy az Úr most megtaláljon

Hogy visszavárjon és újra lásson

Hogy elfelejtse a bűneid

És mindent megbocsásson

Nézd, tékozló fiú,

Csak arra van kiút, ahonnan eljöttél

Vár a mennyei Atyád

Vár a szent család, aki mindig gondol rád

Ne félj, ha újra visszatérsz

Ő sírva fut feléd és nem vádol a bűneidért

Ne szólj, most nem kell mondanod

Csak a vállain zokogj

Hogy elfelejts mindent, ami volt

A fitness mit tesz veled

Azt hiszed jobb lesz neked

Ha majd hasonlítasz arra

A gépfegyveres, lézerszemes

Kifúrt fülű, kigyúrt kezű arcra

Arra a technós, diszkós, mackósra

Vagy a hóbortos snowboardosra

Inkább gyere vissza a 6:20-assal

A zsebedben azzal az egy huszassal

Koszosan, fázva és éhesen

De az Atyádnak mégis édesen

Neki többet érsz, mint a vagyon

Mert szeret téged nagyon

Neki többet érsz, mint a világ

Gyere haza már, gyere haza már

Gyere haza már!

Szívesen. :)

Igazából nem volt nagy fáradság, mert az első kört már régebben begépeltem magamnak (talán 1 - 2 éve), így csak be kellett másolnom; a 2. kört meg - bevallom őszintén - a netről másolgattam be, mindössze néhol a helyesírási hibákat kellett javítanom.

/1 - 2 sajnos benne maradt a nagy rohanásban... :( /

Nem tudok kedvencet mondani közülük. Nekem soha nem volt kedvenc íróm vagy zeneszerzőm sem, mert nagyon sokat kedvelek.

De Pajor Tamás szövegeit tényleg nagyon szeretem, mert frissek, maiak, mégis mély értelműek. Sokszor meg viccesek is, de azokat most kihagytam...

Zenével együtt meg főleg nagyon jók. :)

De zenében is még csak kedvenc énekest vagy együttest sem tudok megnevezni, mármint hogy "a" kedvencet, annyian vannak... :)