A gyerekkorban elszenvedett traumáknak van köze a felnőttkorban elkövetett bűnökhöz "Isten szemszögéből"?

Nem tudok okosat írni, mert végigolvasva a történetet, az tényleg furcsa; és nem látszik úgy, hogy bármi jó is lehetne benne.

Én is hallottam / olvastam már szörnyű dolgokat, ill. látok ilyesmiket, amiket nem értek; néha (?) szeretnék kiabálni Istennel, hogy MIÉRT? Miért vannak ezek a dolgok, miért engedi meg, hogy emberek szenvedjenek, miért nem tesz ellenük valamit, MIÉRT?

De már megtanultam a saját bőrömön, hogy a lázadás nem vezet jóra; el kell fogadnunk, hogy valamely oknál fogva ez így van, és van valami a háttérben, amit mi nem értünk, nem is érthetünk. Ismerek több magyarázatot is a rossz jelenlétére (sablonválaszokat és mélyebb dolgokat is), de nálam ezek nem bizonyultak mindig elégnek ahhoz, hogy megnyugodjak. Kellett a sok tapasztalat... :(

A konkrét esethez egyetlen dolgot szeretnék mondani:

Nem biztos, hogy az a lány a pokolba került. Ezt nem tudhatjuk biztosan senkiről sem; az ítélet mindig az Úré, mert egyedül Ő az, aki teljesen igazságosan dönt.

Ha meg tudod szerezni, olvasd el Rick Joyner: Krisztus ítélőszéke előtt c. könyvét. Egy helyen nagyon jól leírja, hogy a cselekedeteink megítélésekor Isten figyelembe veszi a körülményeket, a múltbeli környezeti hatásokat, sérüléseket, stb.

Elég régen olvastam már a könyvet, de ha jól emlékszem, valami olyasmi példát hoz fel, hogy egy nagyon szerencsétlen múltú alkoholistának vagy hajléktalannak már az is "jópontnak" számított, hogy egy alkalommal nem rúgott bele egy macskába...

Éppen olvasom a bibliát, és a Róma levélben megtaláltam neked a választ!! Róma 9:13-tól (újfordítás)

„Jákóbot szerettem, Ézsaut ellenben gyűlöltem.”*

14Hogyan értsük ezt? Vajon igazságtalanság ez Isten részéről? Nem,

dehogyis! 15Hiszen Isten már Mózesnek* is megmondta: „Annak adok

kegyelmet, akinek akarok, és azon könyörülök, akin könyörülni akarok.”*

16Tehát, Isten dönti el, hogy kin könyörül, és kinek ad kegyelmet! Ez a

döntés pedig nem függ attól, hogy az emberek mit akarnak, vagy mit

tesznek. Kizárólag a könyörületes Istentől függ! 17Az Írás* szerint ugyanis

ezt mondta Isten a fáraónak: „Azért tettelek királlyá, hogy hatalmamat megmutassam rajtad, és mindenki megismerje nevemet az egész Földön.”*

18Isten tehát azon könyörül, akin akar. Viszont makaccsá és keményszivűvé

tesz akit akar.

19Erre talán azt kérdezed: „Ha Isten irányítja, amit mi — emberek —

teszünk, akkor miért vádol bennünket a bűneinkért? Hiszen senki sem állhat

ellen Isten akaratának!” 20De hát kicsoda vagy te, hogy vitába mersz szállni

Istennel? Felelősségre vonhatja-e a cserépedény a fazekas mestert: „Miért

formáltál engem ilyenné?” 21Vagy talán nincs hatalma a fazekasnak az agyag

felett? Ugyanabból az agyagból az egyik cserépedényt díszessé, a másikat

pedig közönségessé formálja.

A válasz benne van, ha tetszik ez az új fordítás neked akkor irj emailt elküldöm szívesen. Isten áldjon!

"Nem tudom, hogy az ilyen könyvek mennyire nyugszanak bibliai alapokon." - Olvasd el, és próbáld meg eldönteni, nem tudok mást javasolni. Én rengeteg könyvet olvastam már, és nem volt mindig minden kerek; de nagyon kevés dologról merném kerek perec kijelenteni, hogy ellentétben áll az Igével. Friss hívő koromban én is ilyen "kemény" voltam; nem írok részleteket, mert elég kiakasztó volt az akkori gondolkodásmódom némely tekintetben... Az évek folyamán sok dolgot tanultam meg (és még többet meg kellett volna...), így már nem olyan fekete-fehér minden. Ne értsd félre, nem szürkítek vagy színesítek, csak a Biblia alapján, azt jobban megismerve már nem mernék kijelenteni bizonyos dolgokat.

"A Biblia nagyon keményen fogalmaz az üdvösséggel kapcsolatban. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, a hit pedig cselekedetek nélkül halott. Újjá kell születni víztől és Szentlélektől." - Ez igaz, legalábbis tényleg így olvassuk. /Itt megint érvényes, amit fentebb írtam./

De azért vannak kivételek, nem gondolod? Pl. a gyerekek, akik még nem elég érettek a tudatos döntésre, tehát nem születtek újjá, szerinted automatikusan elkárhoznak csak emiatt? Vagy azok, akik akár Jézus előtt éltek, akár utána, de nem hallották az evangéliumot? Vagy mi van azokkal, akik őszintén, tiszta szívvel követnek egy vallást, félrevezetett állapotban vannak? Pechjük van,és kész?

Én nem gondolnám. Isten a szeretet, Ő kegyelmes, irgalmas, hosszútűrő (bár nem a végtelenségig, és nem szabad és nem is lehet ezzel visszaélni). Ő nem gyönyörködik a meghaló halálában, hanem azt akarja, hogy mindenki megtérjen. Ez ismerős? Vagy az, hogy a megrepedt nádszálat nem töri el, a pislogó gyertyabelet nem oltja ki? Vagy az, hogy minden bűn megbocsáttatik, kivéve a Szent Szellem káromlása?

Nem folytatom; a lényeg, hogy szerintem is felesleges ilyeneken agyalni, bízd az Úrra a dolgot, Ő az egyetlen, aki 100 %-ig igazságos. Lehet, hogy az a lány már valóban eljátszotta az utolsó lehetőségét is; de lehet, hogy nem.

Mi ezt nem tudjuk, csak találgathatunk.

Most nagyon elkezdett érdekelni, miért ennyire fontos neked ez a kérdés? Bántott téged az a lány, rossz volt hozzád, mély sérüléseket okozott? Nem tudsz neki megbocsátani, és így próbálod valahogy helyrerakni magadban a dolgokat, hogy Isten jogos büntetését látod ebben? Vagy egyszerűen csak valami okból különbnek érzed magad, és jól esik ez a tudat?

Ne haragudj, ha nagyon zöldségeket írok, de nem értem a motivációidat.