Milyen Bibliafordítást javasoltok?

Kedves Kérdező!

A legjobb magyar Bibliafordítás egyértelműen a Károli.

Amit még tudok javasolni, az az Ökumenikus fordítás, ez a Károlitól annyiban tér el, hogy valamelyest érthetőbben vannak leírva a dolgok, de tartalmilag nincs különbség.

Áldás, békesség!

Mihály

Pecsuk Ottó: Bibliaismereti kézikönyv. Ez asszem Kálvin Kiadós cucc, de több katolikus pap is megvette, mert annyira jó.

A Károlyi-fordítással csak annyi a baj, hogy mivel az 1600-1700-as évek nyelvezetén íródott, a mai ember számára zavaró a sok archaizmus (vala, felméne stb.)

Én a "Szentírás új világ" fordítást ajánlom.

Magyarázónak pedig a "Teljes írás" című könyvet.

Üdv: Bea

Szia!

Kisebb-nagyobb tévesztései ellenére Károli fordítása máig legszebb, legjobb bibliafordításunk. Elöljáró beszéde és kommentárjai közvetlenül is tanúsítják, hogy szerzője valóban "Isten nevét hívta segítségül", komolyan hitt a Szentírás isteni ihletettségében. Így valóban Isten Lelke "adja a hitelét, varázsát, időtálló erejét, s azt a tekintélyét, amely minden más fordítás fölé emeli, hiszen soha nem nyilvánította egyetlen egyház sem hivatalossá, mégis annak számított." - írja Bottyán János.

1546-ban a Római Katolikus Egyház tridenti zsinata (más néven trentói vagy trienti zsinat 1545-63) dogmatizálta az apokrif könyvek kanonikusságát, így azok az általuk kiadott bibliákban megtalálhatóak. Az apokrifok kanonikusságának támogatására felhozott első érv, hogy a Septuaginta ma ismert legkorábbi, kb. az i. sz. IV. századból való kézirataiban benne vannak. A palesztinai héber kánonhoz képest 14-15 könyvvel több található ezekben a kéziratokban, ezenkívül nem külön csoportban vannak, hanem be vannak építve a kanonikus könyvek közé. Egyesek azt feltételezték, hogy két kánon létezett: egy palesztinai, valamint egy szélesebb körű, az alexandriai (ami a IV. századi Septuaginta-kéziratokban is tükröződik).

Az ősegyházban néhányan, mint például Augustinus (Ágoston), (i. sz. 354-430-ig élt nagy befolyású egyházi tanító) elfogadtak egyeseket az apokrifok közül, míg a többség, köztük például Hieronymus (Jeromos), (i. sz. 340-420-ig élt, ugyancsak nagy egyházi tanító, a Vulgata fordítója) hevesen tiltakoztak a héber kánonhoz kapcsolásuk ellen. Hieronymus "apokripha" és "fabulae" (mesék) névvel illette az apokrif iratokat. A Vulgatába, az Ószövetség latin fordításába csak Jeromos halála után, szinte szó szerint csak a holttestén át lehetett belevenni őket.

Véleményem szerint a Biblia legjobb magyarázatát E.G.White írta egy 5 kötetes munkában, mely a Teremtéstől az újjáteremtésig feldolgozza a teljes emberi történelmet a Biblia alapján. Kíváló segédeszköz a Biblia tanulmányozásához, és megértéséhez. Az első kötet a Pátriárkák és Próféták című, mely elolvasható itt:

[link]

Üdv. Péter