Isten személy vagy pedig egy "energiafelhő"?

A karma az az ok-okozati törvény szellemi szinten, vagyis adott cselekedetre ugyanazon visszahatás...így rosszra rossz ugye...na most amikor a teljes és tökéletes értékű ember magát a téves énjével, az egoval azonosítja, akkor követi el a rosszat, így az reakciót húz be az univerzum(Isten) részéről, s mindazért, hogy észrevegye magán az ember, hogy valamit rosszul csinál, téved...amíg az ember nem hozza totálisan felszínre az igazi énjét, addig kénytelen megszületni a karmahatás miatt, mivel a hibáinak vonzata van...tulajdonképpen tapasztalata által veszi észre mit is tud valójában.

ránk(elméinkre) az anyagi világ annyit hatással van, hogy az tapasztalatként jelenik meg bennünk, s mivel bennünk nincsen felszínen még a mindentudás(de bennünk van), ezért mi magunk tesszük önmagunkat függővé az anyagra...Jézus Krisztus tökéletesen azonosulva volt valós önmagával, Istennel, ezért volt képes fantasztikumokra, amiket nem hiszem, hogy sorolnom kell...rá nem hatott az anyag, mivel Jézus hatott arra kénye kedve szerint...persze nem volt önkényes, mindent az univerzális szellemi törvény fényében tett, a feltétel nélküli szeretetében.

Mivel Isten, ha most egybe szemléljük az Egészet, teljesen tisztában van mindennel...ezért nem esik a karma törvénye alá, ahogyan az ember is, ha átadja magát totálisan igaz énjének, Istennek, azaz azzá válik tudatban, akkor jut túl a karmán, s immár nem lesz visszahatás, mivel csak a jót fogja tenni. :)

üdv

26/F

LastOne.Left

Isten : semmi egyéb, mint az univerzum (=a mindenség) elvi lényege.

Az ostobák azt képzelik (hiszik!), hogy antropomorf (=emberformájú), akit mindenféle csipcsup kis önző ügyekkel lehet zargatni.

(le lehet vele paktálni - magyarul)

A karmáról szóló tanítás:

(többé-kevésbé)

parasztvakítás.