Hogyan tette be Noé a bárkába az összes állatot? Mi lett a halakkal? Mi lett a növényekkel, rovarokkal?

Kedves 06:03,

Azért ez durva, 2011-ben még a Bibliából levezetni a Föld korát, és hasonlók? :)

Ahogy mondani szokták, kinek a pap....

Azért szerintem durva levezetni a Föld korát hipotézisekkel. A Hold korát hogyan határozták meg? Radiokarbonos vizsgálattal, mely a fosszíliákból kinyert C14 mennyisége határoz meg? Így jött ki a 4,5 milliárdos év? A Föld korát hogyan határozzák meg? Mivel érdekes felvetés, hogy ebben a rengeteg idő alatt mindig ugyan olyan légköri állapotok voltak, mint ma. A sugárzás mértékét pontosan tudják a tudósok, hogy például 1 milliárd éve milyen volt?

Mi van a Föld belsejében? Ezek hipotézisek. Nézzük meg a Föld sugarát, és a legmélyebb fűrást, amit eddig végeztek. Hogy el lehesssen képzelni arányokba: Húzzál ki egy 25 méteres madzagot, ez a Föld sugara, és mérjél le a végétől 1, azaz egyetlen centimétert, ez a legmélyebb fúrás.

Szerintem meg durva levezetni a bolygók és ezen belűl a Föld szerkezetét ilyen gyenge ismerettel, és durva levezetni a föld korát hipotézisekkel.

Szerintem inkább meg kellene nézni, mit mondott erről mindezeknek a teremtője, szerintem jobban tudja...

"Ezek hipotézisek."

Nem, ezek elméletek. A Föld korára, az Univerzum korára és az élet jelenlétére nem holmi elvétve fellehető információmorzsákból következtetnek, hanem számtalan, egymástól független tudományág eredményeiből. Az a baj a Hovind-elmélettel és a fiatal Föld elméletekkel, hogy nem tudományos metódusokat használnak. Ők egy adott elképzelésbe igyekeznek beleigazítani minden eredményt, holott a tudomány fordítva működik, az eredményekből származtatja az elképzeléseket. Az így alkotott elmélet aztán vizsgálható jóslatokat állít fel. Éppene z alapján lehet megkülönböztetni a tudományos elméletet az áltudományos fejtegetéstől. Az áltudományos elképzelések mindig eleve ellenőrizhetetlen érveket hoznak fel, é abból vezetnek le dolgokat. Vegyük például a Hovind-elméletet. Ilyeneket állít, hogy a víz 16 kilométer mély üregekből tört a felszínre, de semmit nem mondd arról, hogy vajon hogyan viselkedne a Föld felszíne, ha egy alsó vízrétegen úszna, vagy hogy egyáltalán miért pont olyan mélyről (talán nem azért, mert odáig úgyse fúrunk le?) tört fel, vagyis az egész "elmélet" teljesen ellenőrizhetetlen, és nem számol a feltételezések következményeivel.

Titus!

Azt például tudom, hogy kb. 170 éve tanítják a földtörténeti korokat, de a fosszíliák, melyről megállapítják, hogy mely korba illik, azt először a radiokarbonos vizsgálattal igazolták, azt kb 60 éve tanítják. A földtörténeti korokat 'bizonyítás' nélkűl oktatják 170 éve, melynek bizonyítási eljárásáig megalkották a tól-ig sávokat, melyek a 'bizonyítás' után sem változtak. Fantasztikusan ráéreztek 100 évvel előre, mikor még 'csak' elmélet volt.

Nekem úgy tűnik, mintha egy elméletbe gyártanának bizonyítékokat, pedig a tudomány szerintem rahedli bizonyíték utáni elméletgyártásnak kellene lennie.

A radioaktív kormeghatározás kormeghatározásra való, de a földtörténeti korokat nem ez alapján állapították meg. Hanem pl. úgy, hogy vettek kőzetmintákat, megvizsgálták a rétegeket, és következtettek belőle, hogy mikor történtek jelentős földtörténeti események, amik a kőzeteken meglátszódnak.

Noé bárkájáról pedig úgy emlékszem, hogy az állatok mntek oda Noéhoz, és nem kellett őket egyenként begyűjteni, de ebben most nem vagyok biztos.

11:40,

Ahogy előttem is írták: a radiokarbonos kormeghatározás csak egy dolog. Ezenkívül még rengeteg minden jelzi a földtörténeti korokat (például milyen mélyen van, milyen rétegben, sőt, akár az ott talált növényi virágpor is sokat mond, az állati csontokról nem is beszélve.) A kőzetek megőrzik a megszilárdulásuk korában milyen volt a Föld mágneses mezője (ez is fontos információ) illetve a légkör összetétele, és egyáltalán, a környezet. Teljesen máshogy szilárdul meg egy bazaltdarab a vízben, és a szárazon.

Egyébként, a Föld belső összetételét a földrengésekből tudjuk. Remélem, a szonárt nem tartod hipotézisnek :) Ugyanis a földrengések is éppen ugyanúgy terjednek máshogy attól függően, milyen közegen haladnak át. A kőzeteket ismerjük: ebből meg tudjuk állapítani, hogy mi van alattunk. Nem kell ahhoz lefúrni, hogy belelássunk a bolygónkba...

Látod, ez a baj azzal, hogyha egy mesét rá akarunk húzni a valóságra. Pláne, ha foggal-körömmel ragaszkodunk hozzá. A tudomány nem tévedhetetlen: de pont attól tudomány, mert belátja a tévedéseit. A tudomány attól fejlődik, hogy naponta rengetegszer ellenőrzik a hipotéziseket, és amelyek nem állják meg a helyüket, azt eldobják. Persze, vannak "tudósok" akik az életük árán is meg akarják védeni az ötleteiket, de a többiek túlhaladják őket.

Hogy felhozzam a (gyanítom kedvenc) példát: a darwini evolúció elmélet. Aminek már alig-alig van köze ahhoz, amit Darwin kitalált. Ugyanis azóta a tudomány fejlődött, a hibákat kiszedték, az új elemeknek megtalálták a helyüket.

Sőt, mondok jobbat: Einstein egy rakat részecskét megjósolt számításokkal, amiket csak jó 50 évvel később sikerült a legmodernebb részecske gyorsítókban előállítani. Akkor most Einstein csak egy mázlista tippelgető volt? Nem. Egyszerűen értette a dolgát. Elméleti matematika és fizika manapság is sokkalta előrébb tart: a gyakorlati tudomány próbál lépést tartani, és bizonyítani, vagy cáfolni.

A kormeghatározás is ilyen: a földtörténeti rétegekből, korszakokból, sőt, nagyobb katasztrófákból megmondják egy lelet idejét: és csak egyfajta ellenőrzésképpen csinálják meg a radiokarbonos kormeghatározást.

Egyébként, a kálium-argonos kormeghatározásról miért nem hallottál még? :) Érdekes, hogy mindenki csak a C14-et ismeri, pedig a K-Ar millió években nagyon szépen használható: pont arra való, amit te mondasz: mikor jöttek létre a kőzetek.

11:40,

Ahogy előttem is írták: a radiokarbonos kormeghatározás csak egy dolog. Ezenkívül még rengeteg minden jelzi a földtörténeti korokat (például milyen mélyen van, milyen rétegben, sőt, akár az ott talált növényi virágpor is sokat mond, az állati csontokról nem is beszélve.) A kőzetek megőrzik a megszilárdulásuk korában milyen volt a Föld mágneses mezője (ez is fontos információ) illetve a légkör összetétele, és egyáltalán, a környezet. Teljesen máshogy szilárdul meg egy bazaltdarab a vízben, és a szárazon.

Aha, így határozták meg a Hold korát, mi, amit a 10:05-össel is felhoztam?

És a földrengés honnan indul ki? 20 kilóméter, 40, 150, 380 kilométerrel a felső talaj alatt? Ezt is simán lejön a zizegő tűből, mi? A láva 10, 20, 50, 100,1500, 3000, 6000 kilóméter mélyről??? Hipotézisek, melynek bizonyítékait beintegrálják elképzeléseikbe, ezt a mai nyelven közkeletű nevén tudománynak hívják. Lehet ebben hinni, sok sikert, de attól ez még csak hit ez is. A vallás neve ateizmus, mely a tudósoknak nevezett papok igehirdetései alapján terjed. Sikerrel.

"Aha, így határozták meg a Hold korát, mi, amit a 10:05-össel is felhoztam?"

Nem, azt a Hold kőzeteinek vizsgálatával lehet kideríteni, a kozmikus háttérsugárzás nyomot hagy a kőzeteken, csakúgy, mint a napsugárzás, a mare-k kialakulása is ismert, illetve az anyagi összetétel.

"És a földrengés honnan indul ki? 20 kilóméter, 40, 150, 380 kilométerrel a felső talaj alatt? Ezt is simán lejön a zizegő tűből, mi?"

Tudod, ha nem értesz hozzá, attól még működik. Ugyanis ezt nem egyetlen szeizmográffal határozzák meg, hanem többel, és időben összevetve meg lehet jeleníte, hogyan halad a földrengés hulláma a felszínen. ha pedig tudod, hogyan halad a felszínen, abból már meg tudod mondani, hogy milyen gömb metszeteként mutatkozik a felszíni hullám, és a gömb középpontját is ki lehet számolni. A gömbhullám pedig a visszaverődik a határokon, így lehet kikövetkeztetni a kéreg vastagságát.