Mi a Jehova szónak a jelentése?

Már leírták előttem és sok oldal foglalkozik ezzel ezen a weblapon. Azért válaszoltam a fenti módon, mert alaposan félre szokták érteni az egészet.

Természetesen - mint minden névnek - Isten nevének is van jelentése. De mint a legtöbb névnek, a mai modern és sokszor nemzetenként változó formájukban már csak egy zavaros kifejezés lenne az eredeti nyelven és a kialakulása korában.

Maga Isten magyarázta meg nevének a jelentését hűséges szolgájának, Mózesnek. Amikor Mózes a nevéről kérdezte Jehovát, ő így válaszolt: „Azzá válok, amivé válni akarok” (2Mózes 3:14). Az isteni név a héber הוה ha·wah′, ’valamivé lenni, válni’ igéből eredő befejezetlen idejű, műveltető ige, ami azt jelenti: ’előidézi, hogy legyen’.

Ez azt jelenti, hogy Jehova bölcsen maga idézi elő, hogy azzá váljon, amivé csak szükséges válnia szándékának a megvalósítása érdekében. Ő a Teremtő, Bíró, Megmentő, az Élet Fenntartója, és így teljesíteni tudja ígéreteit. Ezenfelül a héberben a Jehova név egy olyan forma, amely a megvalósítás folyamatában lévő cselekvésre utal. Igen, Jehova most is maga idézi elő szándékainak beteljesedését. Ő egy élő Isten!

Időszámításunk első ezredének második felében zsidó tudósok bevezettek egy jelrendszert, s ettől kezdve kitették vagy jelölték a hiányzó magánhangzókat, és ezeket a mássalhangzók köré írták a héber Bibliában. Így kívánták biztosítani, hogy a héber nyelv kiejtése összességében el ne vesszen. Most már mind a magánhangzók, mind a mássalhangzók be vannak jelölve, s ezeknek akkori kiejtése fennmaradt számunkra.

Amikor Isten nevéhez érkeztek, ahelyett, hogy az odavaló magánhangzó jelt írták volna köré, legtöbb esetben más magánhangzó jelt tettek ki, hogy az olvasót emlékeztessék arra, hogy itt Adonáj-t kell ejteniük. Ettől kezdve az isteni név elfogadott kiejtése Jehuah, illetve Jehovah lett. Ebben az isteni névben az eredeti nyelven írt név lényeges elemei mind megtalálhatók.

Gondoltam, írok egy 300 oldalas disszertációt a kérdésről, mint az eddigi hozzászólók, de mivel az túl rövid lett volna, úgy gondoltam, inkább érthető leszek :) bocs az iróniáért...

Tehát:

1. A Jahve név a héber hájá (sajnos nincs héber karakter a gépemem) létezni szó ragozott alakja: Vagyok. (Ezt mondta Isten Mózesnek: Vagyok, aki vagyok - Jahve ehje Jahve) (Bocs, de egy magyarázat itt muszáj: ő a létező.)

2. A történelem folyamán az istennév kiejtését olyan komolyan vették, hogy ahol a Jahve szerepelt, helyette ezt használták: Adonáj = Úr.

3. Hogy ezt el ne felejtsék, a Jahve mássalhangzói alá az Ádonáj magánhangzóit írták. (A héber írás úgy néz ki, hogy csak mássalhangzókat írnak a sorokba, és a mássalhangzók betűi alá írják a magánhangzókat.)

4. Később, amikor egy ellenséges elnyomatás miatt a hitélet lankadt Izráelben(ha érdekel részletesebben: babiloni fogság, Kr e. 586), ezt elfelejtették, ezért a Jahve mássalhangzóit összeolvasták az Ádonáj magánhangzóival, ez adta ki a Jehovát.

Üdv:

egy református lelkipásztor

az utolsó hozzászólásod alatt mit értesz?

református

Üdv Mindenkinek..

A kérdésem az lenne.

Vajon honnan lett a jelentés véve, holott a héber szóban ha csak a jhwh olvassuk, nincsen jelentése.

De vajon miért került oda az a szó?

Laci