A Gyehenna, az örök tűz mit jelenthet pontosan?

Az ilyen bestiális kegyetlenség nem jellemző Istenre!

 A gazdag ember és Lázár c. példázatra alapozók szerint a bűnösök és meg nem tértek azonnal a tüzes pokolban találják magukat, az igazak Ábrahám mellére hajtják fejüket (semmi ítélet, egyből végrehajtás). Ez nem jellemző Istenre, Ő igaz bíró! Az elkárhozott és üdvözült látják egymást, az előbbi logikus érvelésre képesek az 1000 C-fok körüli hőmérsékleten, és szomjúságra panaszkodik..

 Hogy mindez igaz legyen, azt állítják, hogy a feltámasztott bűnösök is örök életre támadnak fel (holott az van megírva, hogy örök halálra), mert ahhoz, hogy valaki örök időkig gyötrődhessen, ahhoz az kell. Megjegyzem, hogy örök halált halnak az állatok is, mert elporladva, véglegesen megszűnnek, szemben az emberekkel, akik az Utolsó Ítéletre támadnak fel, ahol eldől, üdvözülnek-e, vagy elkárhoznak. Azok támadnak fel halálra, akik nem kapnak örök életet, az ítéletkor. Egyértelmű, könnyen megérthető igazság. Zsid.9:27; Jel. 20: 10-15; 21, 8; 21: 27.

 Nincs szó ebben az irgalmatlan dogmában arról, hogy az elkövetett bűnök súlyossága szerint enyhébb-, vagy szigorúbb büntetést kapnának az elkárhozottak. A tyúktolvajok, megélhetési bűnelkövetők, szüleiktől aprópénzt lopók, szexuális fantáziálók ugyanazt a mérhetetlenül kegyetlen örök szenvedést kapják, mint Néró császár, Sztálin, Goebbels, Himmler, Mengele, Mao-ce Tung, Pol Pot, stb. Ez egyenlősdi, tehát igazságtalan. Ez sem jellemző Istenre. A jelenések könyvében ők is az olthatatlan tűzbe (a tóba, amely minden élőlényt megsemmisít) kerülnek, tehát megsemmisülnek. Ahogy a számítógépek vírusai, kártevői is – először karanténba, majd törlésre kerülnek a vírusirtó program munkája nyomán, hasonlóan bánik el Isten a gonosszal, az Utolsó Ítélet után. A Isten országa nem élhet együtt az örökké szenvedő gonosszal és a gonoszság követőivel!

Az örökké tartó pokol éltetői amiatt remegnek, hogy az örök Gyehenna nélkül összedől egész teológiai rendszerük. –Butaság! Az evangélium nem teológiai felépítmény, hanem örömüzenet, Istentől.

János 3: 16 úgy szól, hogy „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” –Elveszni – nem azt jelenti, hogy örökké szenvedni, hanem meghalni, eltűnni (bár, a neoplatonista téveszmék óta, az inkvizítori értelmezés is közismert). Isten célja nem az volt az emberrel, hogy öröké a tűzön sütögesse, hanem, hogy bizalomteljes szeretetkapcsolatot építhessen ki – képére szabott teremtményével. Tudta is előre (csalódás nem érhette), hogy el fog bukni (romlott lesz, meg fog halni), nem lesz örök élete az Ő kegyelme nélkül. Előre megtervezte az üdvösség útját is, hogy a szeretetét és parancsait elfogadókat – örök otthonába fogadhassa. Jelleméből fakadóan, nem tervezte meg az előre jól látható elbukók milliárdjainak módszeres- és vég nélküli megkínzását. Azt viszont igen, hogy a véglegesen megromlottakat felelősségre fogja vonni, és el fogja távolítani.