A Gyehenna, az örök tűz mit jelenthet pontosan?

A Biblia azt állítja, hogy azok az emberek, akik földi életük során nem tértek meg, azaz nem békültek meg Istennel, hanem bűnös állapotban haltak meg, azok a pokolba kerülnek. Azaz a fizikai halál beálltának pillanatában a szellemük és a lelkük elhagyja a testüket, és a pokolba kerül.

A Biblia azt tanítja, hogy az utolsó ítéletkor ezek az emberek is fel fognak támadni, vagyis a szellemük és a lelkük kijön a pokolból és egyesül a fizikai testükkel. Eztán megtörténik az Isten ítélete, vagyis testben ítél meg Isten minden embert, majd ezek az emberek - akik bűnös állapotban fejezték be a földi pályafutásukat - a tűzzel és kénkővel égő tóba kerülnek. Erről kevés információt közöl a Szentírás, de az biztos, hogy a tüzet szó szerint kell érteni, és az is biztos, hogy sokkal rosszabb a pokol gyötrelmeinél, hiszen az ige szerint maga a pokol is a tüzes tóba vettetik. Az is biztos, hogy míg a pokolban az ember test nélkül szenved, a tüzes tóba testben kerülnek be az emberek (magyarul igen, testi kínokról van szó), és a szenvedésük örökkévalóságon keresztül, véget nem érően tart.

Ezért hangsúlyozza a Szentírásban a názáreti Jézus Krisztus, hogy Őt mint megváltót kell elfogadnia minden embernek ahhoz, hogy a pokol, majd a tüzes tó gyötrelmeit elkerülje.

Szia!

Biblia két halált ismer. Az első halál Ádám vétkének következménye, és valamennyi utódját érinti, bármilyen is az erkölcsi állapotuk vagy magatartásuk, vagyis a hívőket is sújtja. A második halál a személyes bűn büntetése. Míg az első halál – amely megkülönböztetés nélkül minden embert érint – még csak az élet megszakítása, az én öntudatos tevékenységének időleges felfüggesztése, a második halál a létezés teljes és végleges megszűnése, a személyiség teljes megsemmisítése. Az első halál csak időleges, és feltámadás követi. A második halál örök, nincs belőle többé ébredés.

Az emberek érzelmi okok miatt utasítják vissza a halálról szóló bibliai tanítást. Nem tudják elviselni a gondolatot, hogy úgy alá vannak vetve a halálnak, mint ahogyan azt a Szentírás leírja. Az érzelem azonban itt semmit sem számít. Ha a bűn csak jelentéktelen hiba lett volna, akkor a halál is csupán látszat lenne. De ha a bűn szerfelett bűnös, amint ezt Pál apostol megállapítja a római velél 7. fejezetében, akkor a halál, a bűn zsoldja is szörnyű realitás. Az embernek az az ellensége, amely "utolsó ellenségként" (1Kor 15,26) töröltetik majd el.

A második halál minden ember elkerülhetetlen sorsa lenne bűnei miatt. Isten azonban nem érvényesíti ezt a büntetést a vétkezés pillanatában, tekintettel a megváltás Krisztus által biztosított lehetőségére. Időt és lehetőséget akar adni az embernek arra, hogy megismerhesse kegyelmi hívását és szabad döntést hozhasson vele kapcsolatban. Az élet próbatételi ideje után pedig még mindig nem a második halál következik, hanem az első halál öntudatlan alvásában marad minden ember a végső egyetemes ítéletig, amely eldönti: majd mindenkire vonatkozóan, hogy méltó-e az örök életre, vagy pedig méltatlan és alkalmatlan rá.

Maga a "második halál" is egyértelmű kifejezés, a 37. zsoltár hasonlatai, kifejezései is azok. Az üdvösség és a kárhozat sohasem úgy áll szemben egymással az Írásban, mint örök boldogság és örök szenvedés, hanem úgy, mint élet és halál, mint örök élet és "elveszés".

A második halál, avagy a kárhozat örökké tartó testi gyötrelemnek értelmezése összefügg a lélek halhatatlanságának hitével. Ha a lélek természettől fogva halhatatlan, a kárhozatban sem veszhet el, csak örökké tartó szenvedésként lehet elképzelni a büntetését.

A Máté evangéliuma 25. fejezetében található ige (46. vers) nem azt mondja, hogy ezek "elmennek az örök gyötrelemre", hanem "elmennek az örök büntetésre". Sőt, az itt alkalmazott görög szó: 'he kolasis' elsősorban az elhagyás, eltörlés, megszüntetés gondolatát foglalja magában. Gyökérszava annyit jelent, mint lenyesni, megnyesni, vágni. Az igehely értelme tehát ez: ezek el lesznek törölve, meg lesznek szüntetve örökre. Azok a szenvedések tehát, amelyekkel a megátalkodottak bűneikért lakolnak, a megsemmisülésbe, a teljes pusztulásba torkollnak. Így büntetésük – következményeiben szemlélve – valóban örök büntetés. Jel 20,9–15 jelzi, hogyan megy végbe ez a pusztulás. Amikor a halál befejezi munkáját, maga is örökre megsemmisíttetik.

Üdv. Péter

Ezt:

"Maga a szó az arámi megfelelője a héber Ge-ben-Hinnon szónak, ami annyit tesz: Hinnóm völgye. Ez a terület Krisztus idejében, illetve az ókorban Jeruzsálem szeméttelepeként szolgált"

- Wiki

Ezt nem tudom, kedves kérdező. A tűz tavából arra következtetek, hogy égő dolog lesz ott tartózkodni :). Ennél többet nem jelent ki róla a Szentírás, tudtommal.

Első voltam.

Sok magánkinyilatkoztatás van ahol többet lehet megtudni a pokolról, ha érdekel nézd meg ezeket:

- Szent Fausztina nővér naplója

[link]

- Pio atya élete (könyvekben)

- Vassula féle üzenetek (emiatt a többiek le fognak szúrni :))

[link]

- Ars-i Plébános (Vianney Szent János) történetei