Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » A zsidóknál és az adventistákn...

A zsidóknál és az adventistáknál miért estétől estig tart a nap?

Figyelt kérdés
Miért nem mondjuk reggeltől reggelig?
2011. máj. 28. 14:48
1 2 3
 21/26 anonim ***** válasza:
100%

Szia!


Természetesen meg tudom, különben nem hivatkoztam volna rá. A zsidók szombatszemléletének szigorúsága először is megfigyelhető abban a tényben, hogy napnyugtáig vártak, azaz addig, amíg a szombat el nem múlt, mielőtt például odavitték a beteget, hogy Jézus meggyógyítsa, ahogy az alábbi beszámoló is mutatja: "Estefelé pedig, amikor leszállt a nap, mind őhozzá vitték a betegeseket és az ördöngösöket; és az egész város odagyűlt az ajtó elé. És meggyógyított sokakat, akik különféle betegségekben sínylődtek és sok ördögöt kiűzött, mivelhogy ismerték őt." (Mk 1:32-34). Ez a nap szombat volt (lásd. 21. vers).


Aztán még Márk evangéliumánál maradva, a 14:30:

"Bizony mondom néked, hogy ma, ezen az éjszakán, mielőtt a kakas kétszer szólana, háromszor tagadsz meg engem." A kakas egyértelműen reggel szól.


Az ószövetségre utalok még vissza a híres 2300 éves próféciára ott is így hivatkozik egy napra: "És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig és reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága." A 2300 nap mindegyike ugyanolyan napokból áll, mint az idő első hetének napjai: lőn este és reggel első nap...stb.


Üdv. Péter

2011. jún. 2. 00:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 22/26 A kérdező kommentje:

Szia Péter!


Köszönöm, hogy válaszoltál!

Véleményem szerint is nagyon meddő vita ez.


A következők miatt:

1: Pontosan levezettem a teremtéstörténetből, hogy a nap napkeltétől napnyugtáig tart. Az első nap befejezése reggel volt. Nem napnyugtakor, mert a következő reggelt nem a második naphoz sorolja az Úr és így tovább...


2: Az általatok felhozott IIIMóz 23,32 csak az engesztelési napról szól. Ami ott sabbatként van (nem szombatként, mert ez a szó nem létezett). Az természetes, hogy ott van, mivel az ünnepek nyugalomnapok voltak. IIIMóz23,32 nem a szombatnapról szól, hanem az engesztelési napról.


3: Felhoztam 4 igehelyet, melyek az újszövetségben "bizonyítják", hogy a nap kezdete reggel. Nem a nap vége, hanem a kezdete. Éppúgy, ahogy a teremtésnél szintén olvashattuk.

Ennek válaszaként felhozol egyet, mely azt bizonyítja, hogy este felbuzdúlva a sok beteg a Márk evangéliuma szerint tulajdonképpen az első gyógyításán, (ahogy arról is olvasni, hogy elterjedt azon a napon a híre) elmentek hozzá este. Szó sincs róla, hogy véget ért-e a nap, vagy sem. Nem tudom, hogy te nem buzdultál volna fel, ha hosszú évek óta béna lennél és egyszer csak ott van Krisztus, aki meggyógyíthat, de mindegy.

Amit te zsidók szemléletéről beszélsz, az csak következtetés, de nem Isten igéje szerintem. Úgy gondolod, hogy mellé lehet tenni Mt 28,1,

Mk 16,1-2, Lk 23,54 mellé?


Nem szól a Biblia arról, hogy a nap este kezdődne, sokkal inkább, hogy reggel. Nem szól a Biblia arról, hogy a sabbatot estétől estig kellene megtartani, leszámítva az engesztelési napot, mikor is estétől estig kellett megsanyargatnia mindenkinek magát.


De tulajdonképpen annyiból felesleges vita, hogy aki péntek estétől tartja a sabbatot, szombat estig, az valószínűleg szombat este elmegy lefeküdni, így gyakorlatilag vasárnap reggelig tartja meg, tehát benne van a szombat reggeltől, szombat estig tartó időszak is.


Mint ahogy előrebocsájtottam, nyilván nem üdvösségkérdés, de nem szeretem, ha az igét saját kényünk kedvünk szerint magyarázzunk, így szerezve épp olyan tudást, ami a farizeusoknak volt.

És hogy miért vagyok finnyás az ilyenre? Mert ilyen belemagyarázás a házról házra járás, a lélek hallhatatlansága, a pokol létezése, a vasárnap ünneplése. Nyílván ezek nem összeegyeztethetőek a nap kezdete kérdéssel. De az én úgymond mottóm, hogy a sátán 99%-ban igazságot mond, csak 1%-a hazugság. Így rothad meg a 99% igazság.

Például: Krisztus megszületett, méltó a megünneplésre, legyen sabbat, azaz pihenőnap, legyen a család ünnepe, mert Krisztussal is család vagyunk, állítsunk ennek kifejezésére jelképeket stb....csak van egy kis kovász benne, nem devember 25-én van a születésnapja. Mi lett a karácsonyból? Család ünnepe, ajándékozás ünnepe, stb. Krisztusról egy fabatkával sem megemlítve. Hát ezért nem szeretem a mellébeszélést, belemagyarázást. Ha ige magyaráz igét, akkor az ige legyen, ami magyaráz, ne egy fél sor, amit majd megfejelünk teológiai maszlaggal, meg üres filozofálgatással.


Köszönöm, hogy beszélgettünk, és a beszélgetésünk alatt megválaszoltad a kérdésemet, mégha feltételezésem be is igazolódott, hogy pusztán hagyománya van az egésznek nem igazsága. Köszönöm, hogy beszélgetésünk során napról napra bizonyságot szereztem arról, hogy a nap reggeltől estig tart, és hogy a sabbat (szombat) nap megünneplését nem írja az ige, hogy estétől estig kellene megünnepelni.


Köszönöm!


Szia

2011. jún. 2. 01:53
 23/26 anonim ***** válasza:
Nálunk a nap nem estétől estig tart,hanem naplementétől naplementéig.Így mi péntek naplemente után már nem dolgozunk,nem töltjük az időnket kedvtelésekkel.
2012. ápr. 29. 21:20
Hasznos számodra ez a válasz?
 24/26 A kérdező kommentje:
Köszönöm a válaszod! Én ezt tudom, de a kérdés itt az, hogy MIÉRT?
2012. ápr. 29. 21:55
 25/26 munyamunya ***** válasza:

Kedves kérdező!


Ezt írtad korábban:

"Vizsgáld meg, hogy a szombat nap ünnep-e? Soha nem szerepel az Isten igéjében a szombat nap, mint ünnep. A szombatnap nyugalomnap ezen felűl a zsidóknál, akik még tudtak hol gyülekezni, annak a gyülekezés napja. Nem ünnep."


Ebben tévedsz. Íme:

""Szólj Izráel fiainak, és mondd meg nékik az Úrnak ünnepeit, a melyeken szent gyülekezésekre kell összegyülekeznetek. Ezek azok az én ünnepeim: Hat napon át munkálkodjatok, a hetedik napon nyugodalomnak, szent gyülekezésnek szombatja van, semmi dolgot ne végezzetek: az Úrnak szombatja legyen az minden lakhelyeteken.""


A hetedik napi sabbat ugyanolyan ünnep, mint az éves ünnepnapok. Ugyanúgy van jelképes értelme mind visszamenőleg (teremtés), mind előre tekintve (Milleneumi időszak). Ugyanúgy az Istené (""az én szombatjaim), mint a többi ünnepnap, mi csak megkaptuk, ajándékként, örömnek, ahogy minden más rendelését az Istennek, amik mind a javunkra vannak, és azért kaptuk őket, hogy jó dolgunk legyen ezen a földön.


Ami az este-reggel kérdést illeti, szerintem gyakorlati vonatkozásban is több értelme van az estét/naplementét venni választóvonalnak, hiszen ez olyan esemény, amit mindenki ébren megfigyelhet, így pontosan lehet tudni, hogy mikortól kezdődik egy új periódus. A reggel/napfelkelte esetében ez kissé nehézkesebb, hiszen ezt nem olyan egyszerű figyelemmel kísérni, ha az ember épp alszik még, így nem tud egységes számlálási alap lenni (mivel mindenki más órában ébred). De ez csak saját okoskodás, nem muszáj figyelembe venni.


A teremtés leírásánál is kicsit félreérted szerintem a dolgot. Ugye úgy írja: ""lett este és lett reggel - első nap"" Nem azt mondja, hogy ezt-meg-azt teremtett az Isten, AZUTÁN lett este-reggel, hanem ezzel összefoglalja azt az időszakot, ami alatt az aznapi teremtés lezajlott. Magyarán csak azt hangsúlyozza, hogy pl. a növények megalkotása egy 24-órás periódus alatt történt meg. És mivel ezt úgy teszi, hogy az estét említi első helyen, szerintem helyes úgy érteni, hogy a teremtés óta az a rend, hogy sötétedéskor kezdődik egy-egy napnak a számítása.


A görög idézeteket illetően:

Luk.23:54 ""A készület napja volt, és közeledett a szombat."" Sehol egy szó nincs reggelről, egyszerűen annyit mond, hogy utána sabbat/pihenőnap következett, mondja is az 56-os versben, hogy emiatt nyugodtak az asszonyok.


Máté28:1 ""A szombat után, a hét első napjának felvirradásakor"" Ez meg arról tesz tanúságot, hogy a szombat a hét utolsó napja, továbbá hogy az asszonyoknak meg volt annyi eszük, hogy nem éjjel mászkáltak a sírok között, hanem megvárták, míg kicsit világos lett. Ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a nap kezdetét ekkorra tették volna. (Ugyanez a Márk16:1-2)


A Márk 15:24-őt így adja vissza a Csia fordítás:

""Már késő délután lett. Miután előkészület [ideje] volt, azaz szombatelő""

vagy Dr.Masznyik:

""Alkonyatkor, mivel hogy ünneprekészülés azaz szombat előtt való nap volt""

A görög 'opsios' jelentése a Strong's szerint: late; feminine (as noun) afternoon (early eve)


Vagyis itt nem a naplemente utáni estéről van szó, hanem pont, hogy az azt megelőző sötétedésről, amikor kezd végére érni a nap - ezért is kellett gyorsan cselekedni és eltemetni Jézust, még MIELŐTT lemegy a nap és beáll az este, vagyis a szombat.

2012. ápr. 30. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 26/26 A kérdező kommentje:

munyamunya!


Köszönöm a válaszod.


Megtaláltam az egy évvel ezelőtti beírásomat, a szombat, mint nem ünnep tekintetében. Ritka nagy marhaságot írtam, köszönöm, hogy felhívtad rá a figyelmemet. Az ünnep az a nap, mely el van választva a többi naptól, és Isten rendelt ideje szerint kell tartani. Ez nyílván ha nem is lenne külön említve az ünnepek között, akkor is ünnepként definiálható.


A levezetésed, hogy estétől kezdődik a nap, ha nem sértelek meg, de logikailag helyes is lehet annak, akinek hasonló a logikája. De ez nem bibliai levezetés. Ha belegondolsz, egy sabbatot megelőző nap mit csinál az, ki a sabbatot megtartja. Legalábbis a mindennapi életben. Pénteken megpróbál mindet megcsinálni, hogy másnap ne kelljen semmi olyasmivel foglalkoznia. Feltakarít, megfőz, elmosogat, kiviszi a szemet, hosszan lehetne sorolni. Ha beesteledik, lemegy a Nap, tud csinálni valami hasonlót? Persze, felkapcsolja a villanyt. De nem évszázadokkal, évezredekkel ezelőtt. Próbálj meg takarítani gyertyafénynél. Nyilván a munka bezárult naplementével.


Teremtésnél: Konvertáljuk át a mi időszámításunkra. Éjfélkor kezdődik a nap. Elmondok egy történetet, mely hét napon keresztül zajlik. Elmentem, elhoztam, elvittem, majd lett éjfél, lett déli tizenkettő első nap. Elvittem, hazahoztam, találkoztam, majd lett éjfél, lett dél második nap.

E szerint miért másznék bele tizenkét órát a másik napba, és utána tenném hozzá, hogy ez az első nap.

Vagy inkább így kellene: . Elmentem, elhoztam, elvittem, majd lett este, lett éjfél első nap. Elvittem, hazahoztam, találkoztam, majd lett este, lett éjfél második nap.

Érzed?


Luk 23,54

επιφωσκω (epiphószkó)

- felragyog; felvirrad


„Sehol egy szó nincs reggelről” De igen!


Máté 28,1 Itt ugyan ez a epiphoszkó szerepel. Csupán ez a két ige, melyben ez a szó szerepel, így egyéb viszonyítás nem lehetséges. Szerintem, ha valami felragyog, felvirrad, az nem csupán arról szól, hogy elkezdődött valami, hanem arról, hogy ha napra vonatkoztatjuk, hogy feljött a nap. Ez persze éppolyan saját magyarázat, ahogy a tiéd.


Márk 15,42 Itt az este szó az opsziosz, azaz késő. Tehát: És mikor későre járt már, mivelhogy előkészület napja volt, azaz sabbat előtt való nap,



Ez egyáltalán nem jelenti, hogy estétől kezdődne a nap. Pusztán arról is lehet szó, hogy beesteledett. A zsidók nem dolgoztak estétől. Nemcsak szombat előtt, hanem a hét bármely estékétől nem dolgoztak. Ezt levezethetik akár a teremtésleírásból is, hogy teremtett az Isten, majd lett este, lett reggel. Tehát éjjel nem dolgozott. De ez csak saját belemagyarázás a zsidó szokásokba, végül is nem tudom, hogy miért nem.


A szokásoktól eltekintve még mindig nem vágom, hogy miért tartanánk estétől estig a sabbatot.

2012. ápr. 30. 10:17
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!