A zsidóknál és az adventistáknál miért estétől estig tart a nap?

Nyugi,Péter! Nem kötekedek, hanem az igazság érdekel. Én is megválaszoltam, hogy az idézet NEM erre vonatkozik. Ha erre tartják, akkor érdekes, mert az idézet az engesztelési napra vonatkozik.

Az más kérdés, hogy magam és házam népe is megtartjuk a szabatot, és óhatatlan, hogy a pénteki nap kapkodással, csináljuk meg ezt is, azt is tevékenységgel tellik, így következik, hogy péntek estétől gyakorlatilag vasárnap reggelig tart a sabbat.

De a teremtéstörténet arról szól, (nem arról szól, de ki lehet olvasni) hogy a nap reggeltől-reggelig tart. Az általad említett idézet, hogy ezért tartják meg a szombatot estétől estig a IIIMózes 23,32 miatt, ez nem fedi a gondolkodó embert, aki utánnanézne valaminek, mert az idézet nem a sabbatról szól, ez szerintem számodra is egyértelmű, nem?

Félreértettél. Pénteken nyílván megpróbál az ember mindent megcsinálni, értem ezalatt, hogy el legyen mosogatva, fel legyen söpörve, valamennyire szombatra ne egy disznóól kinézet legyen a lakás. Szerintem ez csak nem az ünnep jellegzetességének elvesztése, igaz?

És 'a hiszem - a nem hiszemmel' is félreértesz: Nincs mit hinnem vagy nem hinnem, hogy ki mettől meddig tartja a szombat napot, vagy a nap kezdetét, mert természetesen elhiszem, hogy az adventisták és a zsidók napnyugtától napnyugtáig tartja, hiszen errre is irányult a kérdésem.

Én azt kérdem, hogy miért? Te azt írtad, hogy nem minden napot, csak a szombat napot. Én azt kérdeztem, hogy miért? Erre adtad azt az idézetet, mely IIIMózes23,32-ben van. Viszont ez nem a szombatnapra vonatkozik, hanem csak az engesztelési napra. Ezt gondolom, nem büszkedég kérdése, hogy te magad is elismerd. Nem nehéz, el kell olvasni, szerintem elég egyértelmű...

Attól hogy egy főrabbi is ugyanezt mondja, attól még a Biblia alapján egyáltalán nincs megmagyarázva. Engem nem érdekel, hogy ha az egész emberiség 6000 éven keresztűl így tartotta kivétel nélkűl, ha a Biblia nem erről tesz bizonyságot, hanem pont a reggeltől reggelig tartó napról. Remélem ez sem nagyon zavar, hogy nem egy robot módjára követek bizonyos népszokásokat, ugye? Természetesen azt is tudom, hogy nem üdvösségkérdés ezt megvitatni...

Sajnálom, hogy az írott szövegből nem derűl ki a hangsúlyaim, így lehet, hogy félreérthető az írásom. Én nem kötekedni akarok, hanem a kérdésemre választ kapni, hogy miért napnyugtától napnyugtáig vannak a napok (vagy a szombat nap) tartva az adventistáknál és a zsidóknál.

Sajnos az említett idézeted nem erre vonatkozik, ráadásúl, amit még bizonyságúl lehet felhozni a nap kezdetére, végére vonatkozóan, az a teremtés története, ami szintén nem azt 'meséli' el, hogy napnyugtával kezdődne a nap. Lenne esetleg valami biztosabb idézeted is? Tényleg kíváncsi vagyok!

Ráadásúl a szombatnappal kapcsolatban némi belemagyarázásod van még. Vizsgáld meg, hogy a szombat nap ünnep-e? Soha nem szerepel az Isten igéjében a szombat nap, mint ünnep. A szombatnap nyugalomnap ezen felűl a zsidóknál, akik még tudtak hol gyülekezni, annak a gyülekezés napja. Nem ünnep. A biblia mást sorol fel ünnepnek, mint a kovásztalan kenyerek, stb.

Nézz utánna: A szombat a nyugalom napja, nem valami megünnepelendő ünnep. A szombat van az emberért, nem az ember a szombatért. Hogy ezen felűl hogyan készülök fel a szombat napra pénteken, én úgy gondolom, hogy miután az ige erre meghatározást nem tesz, hogy előtte való nap mit csináljak, azon kívűl, hogy aznap is végezzem el minden dolgomat, ezért nem hinném, hogy beleszólásod lenne ezzel kapcsolatban neked, mint ahogy én sem mondtam, hogy melyik nap mit csinálj, igaz?

Nem megsértődni kell, hanem meghallgatni. Én ezt tettem, megvizsgáltam, és nem tartom biblikusnak az állításod.

Nem megsértődni kell, hanem megbeszélni és megvizsgálni mindkettőnk állításait mindkettőnknek. Ez szerintem járhatóbb út, mint, hogy 'én megmondtam és punk-tum'.

Egy hajóban evezünk, nem én vagyok az ateista istengyűlölő, babonás valaki. Én Isten igéjét vizsgálom, amikor felötlött bennem egy kérdés, erre keresem a választ. Amit eddig kaptam, az nem biblikus.

Köszönöm, hogy válaszoltál!

Örülök, ha nem vagy megsértve.

Ha megengeded, végigmennék a hozzászólásodon szinte mondatról mondatra. Csak a realitáson belűl és semmi esetre sem a kötekedés szándékával.

"Véleményem szerint egyetlen ünnep van a Bibliában, amit a Teremtés óta mind a mai napig megtartanak, és ez a szombat, a Teremtés emlékünnepe."

Én úgy gondolom, hogy egy dolog, hogy mely ünnepeket tartanak meg és melyeket kellene, de nem tartanak meg. Kérdem én, meg kell-e ünnepelni a zsenge kéve, páska, kovásztalan ünnepeket? Ezek úgy gondolom, hogy Krisztus első eljövetelének csodálatos kivetítései, homályos tükrei voltak. Nincs értelme olyan módom megtartani, mint, ahogy a zsidóság kapta törvényűl őket. De vajon mi a helyzet a kürtzengés ünnepével és mi a helyzet az "ünnepek ünnepével", a nagy engesztelési nappal, meg persze a sátoros ünneppel? Meg kell-e ezekről emlékezni?

Ezek ugye szintén egy eseménysor kivetítései, ezek Krisztus második eljöveteléről szólnak. Nem véletlen az engesztelési nap megnevezése sem, gondolom ezzel te is egyet értesz: "Ünnepek ünnepe ez néktek..." A megváltási terv "csúcspontja". A teremtés óta a legfontosabb nap Krisztus második eljövetelének napja.

"Ha a szombat nem ünnep, akkor ezt hogyan értelemzed:

"egyik estétől a másik estéig ünnepeljétek a ti szombatjaitokat" (III.Móz. 23:32). Az eredeti szövegben ugyanis itt a "sabbat" szó áll!"

Jól mondtad, sabbat áll itt. Viszont nem jól fordítottad, ha nem haragszol, inkább hagzik így jobban: "sabbatnak sabbatja ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti sabbatotokat."

Mint ahogy például a King Jamesban egy picit jobb fordítást találunk ezzel kapcsolatban, mint a Károliban:

" It shall be unto you a sabbath of rest, and ye shall afflict your souls: in the ninth day of the month at even, from even unto even, shall ye celebrate your sabbath."

Azt szeretném megkérdezni, hogy a sabbatból lett a szombat, vagy a szombatból a sabbat. Mit is jelent a sabbat szó? Szombatot? Persze, hogy nem, azt tudod jól. Nyugalmat jelent. Sabbat napja = nyugalom napja és nem szombat napja.

Hogyan hangzik úgy, ahogy te fordítottad kicsit tovább"költve":

"A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti szombatotokat." Hogyan szólhatna itt szombatról, ha az engesztelési napról szól, ami a hetedik hónap tizedikén van, de már kilencedikén este (nem tizedikén este!) kell elkezdeni. Nem hinném, hogy úgy gondolod, hogy a hetedik hónap tizedike az minden évben szombatra esik, ugye? Nem is beszélhet a hetedik hónap tizedikéről, mint szombatról, de sokkal inkább a sabbatról, a nyugalomról, hiszen szintén az engesztelési napnál tartunk: " És ha valaki valami dolgot végez ezen a napon, elvesztem az ilyent az ő népe közül. Semmi dolgot ne végezzetek; örök rendtartás legyen ez nemzetségről nemzetségre minden lakhelyeteken."

"A zsidó ünnepek közül évenkénti szombatoknak neveztek hét ünnepet nevezetesen: a kovásztalan kenyerek első napja, ugyanennek az ünnepnek a hetedik napja, a pünkösd napja, a hetedik hónap első napja és ugyanennek a hónapnak a tizedik napja, a tizenötödik valamint a huszonkettedik napja. Mindezek mellett minden hetedik év a föld szombatja (nyugalma) volt minden ötvenedik esztendő pedig jubileumi szombatév."

Ne haragudj, de nagyon félreérthető a szombat nap ebben a magyarázatban, mert köze nincs a szombat naphoz. Évenként sabbatok (évenkénti nyugalom-napok). Külön megemlíti az Úr az évnek ünnepeinél: "semmi robota munkát ne végezzetek". Ez a mondat a 23.részben hatszor szerepel. Éppúgy megkérdezhetném például, hogy ennek meg mi köze a szombathoz, mint naphoz? "Számlálj azután hét szombat-esztendőt, hétszer hét esztendőt, úgy hogy a hét szombat-esztendőnek ideje negyvenkilencz esztendő legyen:"

Tehát én így értelmezem, ha már kérdezted.:)

Hogy a teremtés ünnepének hívjátok vagy hívják, ez egyrészt jó elnevezés is lehetne, de nincs benne Isten igéjébe ez a meghatározás. Viszont annyiban jó a meghatározás, hogy a hetedik napot megszentelte, megnyugodott és parancsba adta nekünk szintén, hogy így tegyünk. Máshol is visszahivatkozik az ige, hogy hat napon át teremtett mindent a hetedik napon megnyugodott. Tehát meghatározhatjuk úgy is, hogy a teremtés ünnepe, de ez éppoly emberek általi meghatározás, mint megannyi más belebeszélés, de egyáltalán nem a legrosszabb.

Ne haragudj, de sem Josephus (gondolom Josephus Flaviusra gondolsz itt), sem "a híres ókori író Philo" magasztos értelmezése nem tud ledönteni a lábamról. Engem Isten igéje érdekel és nem ilyen olyan híres vagy hírhedt általam soha nem hallott valakik okos értelmezései. Ilyen alapon miért nem idézünk Napoleontól, hiszen ő sem volt buta ember? Biztos rengeteg magasztos mondatai voltak...bocsánat, hogy így állok az általad kikeresett idézetekhez, de ez az igazság.

Hogy azt értelmezitek azon sor alapján, amiről az engesztelés napja szól, hogy a nap (illetve a szombat nap) estétől estig tart, akkor miért nem értelmezitek egy másik sor alapján, hogy a hét szombattól szombatig tart, és nem a szombat a hét utolsó napja, hanem az első. Ez az idézet így szól: "Szombat napról szombat napra rakja fel azt a pap az Úr elé szüntelen; örök szövetség ez Izráel fiaival." 3Móz 24,8

Egyébként azt, hogy az este napnyugtával kezdődik, az alábbi igehelyek is egyértelműen bizonyítják: V.Móz. 16:6; III.Móz. 22:6,7; V.Móz. 23:11; 24:13,15; Józs,8:29; 10:26,27; Birák,14:18; 2.Sám,3:35; 2.Krón,18:34; Máté,8:16; Márk,1:32; Luk,4:40.

Remélem ez csak elírás, hogy az "este napnyugtával kezdődik", mert ehhez nem igazán kell bibliaismeret, hogy a reggel meg napfelkeltével kezdődik. A kérdés arra vonatkozott, hogy miért tartjátok a napot (mint kijavítottál a szombatnapot) estétől estig. Így ezt félregépelésnek veszem, és úgy gondolom, hogy azt akartad írni, hogy: Egyébként azt, hogy nap napnyugtával kezdődik, az alábbi igehelyek is egyértelműen bizonyítják: Tehát nézzük sorban:

VMóz.16,6: "ott öld le a páskhát estve, napnyugtakor, abban az időben, a mikor kijöttél Égyiptomból." Ez bizonyítja, hogy napnyugtával kezdődik az este, de hogy a nap is, azt nagyon nem, mivel itt a páskáról van szó, amit tujuk, hogy miért kellett elfogyasztani este.

III.Móz 22,6-7 " Az ilyen ember, a ki effélét illet, tisztátalan legyen estvéig, és a szent dolgokból ne egyék, hanem ha megmosta a testét vízzel; De mikor lemegy a nap, tiszta lesz, és azután ehetik a szent dolgokból, mert az ő eledele az." Ez szintén bizonyítja, hogy az este napnyugtával kezdődik, de a kérdésemre a válaszodat egyáltalán nem bizonyítja, szintén semmi köze a szombat naphoz sem, sem ahhoz, hogy mettől meddig tart a nap.

Nekem van egy sanda gyanúm, hogy mivel az említett idézeteid valóban csak azt bizonyítanák, hogy az este a napnyugtával kezdődik, ezért nem is folytatnám. Valamit nagyon félreértettünk egymás között, mert ha az nem tetszett volna, hogy egyes emberek az este a napnyugtával kezdődik, akkor minimum, hogy nem a vallásoldalon tettem vlna fel a kérdésemet. Engem az érdekel, hogy a zsidók és az adventisták miért estétől estig tartják a napot, illetve mint megtudtam tőled csak a szombatnapot. Mivel, ha a nap kezdete reggel, és a nap vége szintén a reggel, tehát éppúgy, ahogy mi éjféltől éjfélig tartjuk számon a napot, így a teremtés története és a "paraszti" logoka alapján a nap reggeltől reggelig tart. Ha tehát így van, akkor a szombatnap reggeltől vasárnap reggelig tart, és nem péntek estétől szombat estig. Nem találtam olyan igét, mely meghatározná, hogy a szombatnapot estétől estig kellene tartani.

Szia Péter!

Valóban igazad lehet, hogy meddő vita, de kérlek még ezt a kommentemet olvasd el.

A teremtéstörténettel kapcsolatos gondolataimat már megosztottam a 05-28 20:53 és a 05-29 20:51-ös hozzászólásomban ezt most nem ismételném meg.

Ezt írod: "Talán ha az újszövetségi beszámolókat alaposabban áttanulmányoznád magad is meggyőződhetsz róla, hogy Jézus Krisztus is így tartotta a szombatot és az apostolok is. Talán ez jelenthet némi támpontot a szöveg helyes értelmezéséhez."

Valóban nagyon sokat jelentene, de segítenél, mert én nem találtam erre utalást. Ellenben ezeket megtaláltam, ami engem igazolhat:

Mt 28,1 "A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt."

Mk 16,1-2 "Mikor pedig elmult a szombat, Mária Magdaléna, és Mária a Jakab anyja, és Salomé, drága keneteket vásárlának, hogy elmenvén, megkenjék őt.

És korán reggel, a hétnek első napján a sírbolthoz menének napfelköltekor."

Mk 15,42 "És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap"

Nem tudom, hogy te mire gondolhatsz, de nekem úgy tűnik, hogy 2000 évvel ezelőtt eszük ágában sem volt estétől estig tartani a sabbatot a zsidóknak.

Meg tudnád ezt cáfolni az újszövetségi idézetből, ha már hivatkoztál rá?

Köszönöm!

Bocsánat, ezt még kihagytam, talán ez is a többi mellé érdekes lehet:

Lk 23,54 "És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá. "

Szia