A zsidóknál és az adventistáknál miért estétől estig tart a nap?

"A Teremtés könyvének első fejezetében van a magyarázat."

Melyikre gondolsz? Idéznél vagy megmondanád, hogy melyik az?

Köszönöm!

"és lőn este és lőn reggel, első nap."

és így tovább..

Ebben csak azt nem értem, hogy ha eltekintünk minden variációtól és a jelen korunkat, jelen kultúránkat nézzük, akkor a nap kezdete ugye éjfél, nulla óra.

Namármost, ha elmesélek valamit, éppúgy, ahogy a teremtésnél is, akkor így mesélném?:

Csináltam valamit, ezt tettem, azt tettem, majd lett reggel és lett dél, első nap, vagy

Csináltam valamit, ezt tettem, azt tettem, majd lett este, majd lett éjfél, első nap.

Éppígy a teremtésnél lett este, lett reggel első nap, akkor az a logikus, ha reggeltől számítjuk.

Az első napon megteremtette az eget, a földet, a nappalt a világosság teremtésével és az éjszakát a világosságnak a sötétségtől való elválasztásával. Ezután mondja, hogy lett este és lett reggel első nap. Miért mondaná a reggelt, ha az már a második nap. Még az este is cinkes, de ha csak annyit olvasnánk, hogy lett este, első nap, akkor egyértelmű, hogy az este a "napválasztó", de így, hogy az első napnál említi a soron következő reggelt is, így a teremtés történetéből az derűl ki, hogy az új nap a reggellel kezdődik.

A válasz írója 84%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 20:12

Ha az első naphoz tartozik, akkor nem értem.

Mit mondunk, hogy mit teremtett az első napon? A mennyet, a földet, a világosságot. Ezt megteremtette, majd lett este, majd reggel az első nap. Aztán elválasztotta a vizeket a mennyezet alatti vizeket a mennyezet feletti vizektől, majd lett este, majd lett reggel második nap.

Az első napnál említi a reggelt, nem a másodiknál, éppígy a másodiknál említi a második reggelt, nem a harmadiknál. Nem szabadna az elsőnél említeni a reggelt, ha az már a másodiknál van. Ha naplementétől naplementéig tart a nap, akkor miután a vizeket a második nap választotta szét, akkor a napnyugtával kezdődött a második nap. Azon a napnyugtán, amelyik napon teremtette a mennyet a földet, stb. Akkor a napnyugta utáni estét és reggelt követő nap az előtte való napnyugtát is beleszámítva az a nap a második nap, viszont az azt követő reggelt még az első naphoz említi.

Nehéz lehet követni, de kérlek próbáljátok meg.

Kedves Péter! Köszönöm a válaszod!

Egy nagy problémát vélek felfedezni az idézetedben!

Így hangzik IIIMóz23,32:

"Ünnepek ünnepe ez néktek, sanyargassátok meg azért magatokat. A hónap kilenczedikének estvéjén, egyik estvétől a másik estvéig ünnepeljétek a ti ünnepeteket."

És ha elolvassuk, hogy milyen ünnepről is van szó, akkor világosssan kitűnik, a 27. versből:

"Ugyanennek a hetedik hónapnak tizedikén az engesztelés napja van: szent gyülekezéstek legyen néktek, és sanyargassátok meg magatokat, és tűzáldozattal áldozzatok az Úrnak."

Ez az általad írt idézet NEM a szombatnapról szól, hanem az engesztelési napról, mely teljesen független a szombat naptól, mely tisri hónap 10-én van, és arról szól, hogy már 9-én este kezdjétek el a sanyargatást, ünneplést. Nem alszik, nem él házas életet, nem eszik, nem iszik, mert 2Pt 3,10 "Az Úr napja pedig úgy jő majd el, mint éjjeli tolvaj..."

Mk13,35: "Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mikor érkezik meg a háznak ura, este-é vagy éjfélkor, vagy kakasszókor, vagy reggel?"

Ha elolvassuk bármely ünnepi felhívást, csak ebben az esetben találhatjuk, hogy estétől estéig ünnepeljük. Minden ünnepnek megvolt a maga "koreográfiája", ahogy ennek is, és semmi köze a szombat naphoz.