Honnan származik ez a mondás: Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel? Annyit kiderítettem, hogy nem a Bibliából.

Nem szó szerint bibliai, inkább szemléletbeli, vsz az alapján keletkezett a közmondás:)

Ujváry Zoltán: Gömöri magyar néphagyományok (Miskolc, 2002)SZÓLÁSOK ÉS KÖZMONDÁSOK

Ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel

Bibliai eredetű mondás. Legyen az ember azokhoz is jó, akik bírálják. Akármilyen durván megsértenek, megrágalmaznak, kárunkat okozzák, mi ne törekedjünk a bosszúra, ne akarjunk elégtételt venni, hanem mutassunk példát az emberi szeretetből, becsületességből és legyünk mindig embertársaink javára.

a német például nem ismeri ezt a mondást. a Bibliában van egy icipicit ide illő rész, Lukács 11:11:

11Melyik atya pedig az közületek, a kitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? ...

ezzel az a gond, hogy nem mindegyik fordításban jelenik meg ez az ellentétpár.

Károli Gáspár revudiált fordításában igen.

németül, Lutherbibel 1912

Wo bittet unter euch ein Sohn den Vater ums Brot, der ihm einen Stein dafür biete? und, so er um einen Fisch bittet, der ihm eine Schlange für den Fisch biete?

[link]

A katekizmusban vannak összefoglaló mondatok amelyek egész bibliai fejezeteket összegeznek keresztény szempontból. Mit mond nekünk, mármint a katekizmus íróinak az adott fejezet. Az írás formája kérdések és válaszok párbeszéde. A kérdése mondat konkrétan a "2 Királyok 6" erőteljes sűrítéseként került bele. A sztori amit így fogalmaznak meg, az valahogy úgy szól eredetileg, hogy aramita rablók seregeie támadják Samáriát, Elizeus isten masszív segítségével legyőzi őket, a foglyoknak ad egy nagyobb lakomát meg útravalót, talán még gabonát is hogy a családjuk át tudjon telelni, aztán hazaengedik őket. A rablók többet nem fosztogatnak azon a területen.

Nyilvanvaló, hogy a sűrítésben milyen lényeges pontok vesznek el. Dehát itt nem egy szöveghű sűrítés volt a cél hanem egy középkori (valójában korábbi) elméleti keresztény szempontú szűrés és sűrítés. Elvileg az lett volna a cél, hogy a teljes biblia egy könnyen megjegyezhető rövid formátumban az írni olvasni nem tudó tömegek számára elérhető legyen. OK, agymosás, meg propaganda, meg feleseigaz, de akkor ez megfelelő célnak tűnt az eretnekség elleni harcban. Az sokkal rosszabb, hogy fénykorában egy olvashatatlan, összefügestelen, az ószövettség terjedelmének szoksorosára nyúló írás lett. Még az se egy egyszerű olvasmány amit ma katekizmus címén be lehet szerezni, pedig az már erősen letisztult. Ráadásul ma már minden keresztény felekezetnek és valamire való szektának megvan a maga külön változata.