Lányok, ez normális, vagy az én agyamnak van valami baja?

Jézus a szeretet nagy Mestere folyton az Atya dolgaiban szorgoskodott. Már kora ifjúságától kezdve Isten iránt érdeklődött, hogy végül megtalálja önmagában. A vallások feladata az, hogy híveik tudatát oly magasra emeljék, hogy a hívek is Istenre találjanak önmagukban. De ha Isten neked egy ilyen hozzáállással rajtad kívül álló valaki, akkor gondolom baj van.

Ha úgy érzed, hogy valamilyen valláshoz vonzódsz, akkor szerintem ahhoz kell csatlakoznod és nem illik azt elhagynod addig míg ki nem merítettél belőle mindent ami téged megillet, mert Isten benned az, aki téged oda vezetett, hogy ott megtanuljad a szükséges leckéket. Végül mikor annak a vallásnak vonzóereje rád kimerült, mikor kiábrándulva feltöröd annak bűvöletét, akkor elég erős leszel, hogy saját lábadon járva tovább kutass, míg Istenre találsz önmagadban, embertársaidban, és a természetben körülötted, mint egy szeretet, bölcsesség és hatalom kimeríthetetlen forrására.

Nagyszerű dolog az hogy elsőként Isten jut eszedbe. Az 'Isten' szó mint fogalom nagy erővel rendelkezik, feltéve ha az, aki rá gondol, kiejti vagy olvassa tudatában van annak teljes jelentőségével. A Biblia többek közt e fogalomnak köszönheti, hogy a mai napig a könyvek könyve maradt míg más, stílusára és tartalmára nézve sokkal kiválóbb könyvekről már régen megfeledkeztünk.

Egy dolgot azonban nem szabad elfelejtened, ez az hogy embertársaidat, családodat szüleidet szeretni annyit jelent mint Isten szeretni.

Végül elnézés kérnék, hogy férfi létemre válaszoltam kérdésedre, de hát érintettnek érzem magam.