"Egyházadó" fizetése a még meg nem született gyerek után! Ez így működik?
Bátyáméknál jön a baba és már kiküldték nekik hogy fizessenek be X összeget. Ezzel csak annyi a baj hogy külön családnak veszik őket, de nem házasok és a szüleimnél laknak. Akik minden évben kifizetik a "család" egyházadóját. Ezért nem értem nekik miért kell most külön fizetni? A másik meg hogy a mi családunk református de a leendő anyuka pedig katolikus és ezért még nem döntötték el hogy melyik valláshoz tartozzon majd a baba.
De már ijesztgetnek a jártasabbak hogy akkor nem lesz megkeresztelve a baba ha nem fizetik ki a kért összeget.
Normális ez? Ha igen akkor ilyen esetben mennyi egyház adót követelhetnek?
Előre is köszönöm a válaszokat!
válasza: válasza: válasza: válasza:A helyzet az, hogy egyházfenntartói járulék fizetése az egyháztagság feltétele, az egyháztagság pedig személyenként értendő, nem családonként tekintve a ti helyzeteteket is, ahol a leendő apuka református, a leendő anyuka pedig katolikus. (Tehát ha az anyuka nem csatlakozik a református egyházhoz, ő nem lesz egyháztag.) Az egyház anyagi terheinek hordozásához természetesen csak annak kell hozzájárulni, akinek van önálló keresete (tehát gyerekek, babák nevében nem kell fizetni). Az egyházfenntartói járulék mértéke a református egyházi törvény szerint az egyén éves jövedelmének 1%-a. Ennek viszont a gyülekezet presbitériuma helyi szinten meghúzhatja egy minimális határát, hiszen pl. évi 500 forint komolytalan lenne ehhez.
A keresztelés mindenhol "ingyenes" kell legyen.
Én azt értem hogy kell fizetni, eddig is kifizettük amit kértek. De ahogy írták nem kereső személynek nem kell fizetnie. (Itt a babát értem.)
A másik pedig hogy akkor nem értem miért kaptak bátyámék külön "levelet" hogy fizessenek be X összeget ha személyenként kell fizetni. Többen nem vagyunk még, majd csak augusztusban mikor megszületik a baba.
És még egy dolog én már 3 éve nem a szüleimmel lakom, van saját lakcímem és mégis ugyan annyit kell fizetni mintha a szüleimmel laknék. :/
Sajnos nincs ingyen a keresztelés, mert többen is mondták hogy a pap elvárja borítékot a könyvbe betéve a keresztelő végén. (Tisztára mint az orvosok.)
válasza:Református lelkészként írom újra a tudnivalókat. (Egyébként hol laksz, és melyik gyülekezetről van szó?)
A fenntartói járulék személyenként értendő és csak a nagykorú, önálló jövedelemmel bíró személyektől várható. Mértéke az egyházi törvény szerint az éves jövedelem 1%-a. A helyi presbitérium ennek meg szokta szabni minimális mértékét, de a mérvadó mindenképp a törvény. Eszerint pl. ha 60 000 forintot valaki havi jövedelme, az éves szinten 720 000 forint, annak 1%-a 7 200 forint, amit természetesen több részletben is be lehet fizetni. (És ez nagyon messze van a bibliai és a középkorban is érvényben volt tized mértékétől.) Tehát nem ugyanannyit kell fizetni mindenkinek, hanem a jövedelme 1%-át, ami változó egyénenként. Tehát az egyén becsületességén múlik, hogy becsülettel számolja ki a maga bevételeinek 1%-át, és azt fizesse be. A konkrétan meghatározott összeg csak a minimumot jelenti, ami helyenként változó lehet. Pl. ha megszabnak 6 000 forintot, abból indulnak ki, hogy az emberek legnagyobb részének havi 50 000 forint felett van a jövedelme, de a mérvadó akkor is az 1%. Ha tehát nálatok valakinek a megszabott összegnél kevesebb a jövedelmének az 1%-a, és nem tudja kifizetni a megszabottat, akkor fizessen annyit, amennyi az 1%, és hivatkozzon nyugodtan a törvényre, de persze akinek több a jövedelme a megszabottnál, az úgy becsületes, ha szintén az 1%-ot fizeti, nemcsak a megszabottat.
Szintén helyenként változó a befizetés módja: csekk, névreszóló boríték, személyes, megbízott ember nyugtával. Ha több levelet is kap valaki, akkor is csak a törvény szerint kell fizetni, ahogy már írtam.
Hogy hol, mit vár el a lelkész, azt nem tudom. Ha igaz, amit írtál, az nagy szégyene a lelkésznek. Semmilyen pénz nem mehet zsebbe. Stóladíjat a lelkész csak a temetésért és az esküvőért kérhet, de azt is pénztárbizonylattal könyvelnie kell. Keresztelőért, mivel az sákramentum, NEM KÉRHETŐ pénz. Tehát bármi legyen is az elvárás, nem kell pénzt adnod a keresztelőért. Ami ténylegesen szokás, hogy keresztelés alkalmával a család valamennyi adományt ad "Isten dicsőségére" címen. De ez nem kötelező, és nincs megszabott mértéke. Ez sem mehet zsebbe. Az adomány a gyülekezeté, nem a lelkészé, és a lelkész szintén el kell könyvelje, és nyugtát kell adjon róla!
Köszönöm az utolsó válaszolónak a felvilágosítást. Nem sokára tervezem hogy meglátogatom a szüleimet és akkor az ön által írt sorokat felhasználva meg fogom keresni a helyi papot és remélem mindent megtudunk majd beszélni.
Egy kérdésem lenne még mert ez nem tiszta nekem.
Magamról van szó, érettségi után összeköltöztem a párommal aki az otthonomtól jóval messzebb talált munkahelyet ezért elköltöztem vele. Fél éven keresztül nem volt munkahelyem aztán bejelentkeztem egy iskolába amit 10 hónap alatt végeztem el és most már lassan megint 1 éve nem találok munkahelyet. Akkor én abba a kategóriába tartozom akinek nincs jövedelme? Igaz az iskola után igényeltem a szociális járadékot(ami ma már Bérpótló juttatás), de ha az jól tudom nem számít jövedelemnek mivel az adó bevallásban sem kell feltüntetnem.
Ahol ez történt majd csak azután akarnám nyilvánosságra hozni ha a "tárgyalásom" nem jár sikerrel. A siker alatt nem azt értem hogy ne kelljen fizetnünk egyházadót, hanem hogy mindent normálisan meg tudjunk beszélni a tiszteletessel.
Köszönöm az eddigi hozzászólásokat.
válasza:A lelkész számára (normális esetnem) nem az a cél, hogy minél többen minél több pénzt fizessenek be, hanem az, hogy minél többen eljárjanak és jól érezzék magukat a gyülekezet közösségében, és megerősödjenek az Istennel való kapcsolatukban.
Hogy mi számít jövedelemnek? Az Isten előtt minden bevétel, bevételnek számít. Isten nem azt nézi, hogy mi van beírva az adóbevallásba,hanem hogy miből élsz. És a lelkész sem fogja ellenőrizni. Az ember becsületességén múlik, hogy bevételeit összeszámolja, és az 1%-át befizesse. A nincsből, tudom, hogy nem lehet fizetni, és nem is kell. A kevésből arányosan keveset kell. Pl. havi 30 000 forint esetén az évi 1% 3600 forint, amit lehet több részletben is befizetni vagy otthon félretenni havonta 300 forintot.
Remélem, az anyagi probléma megoldódik, és a gyülekezethez, lelkészhez, Istenhez való viszonyt nem ez fogja meghatározni.
Sajnálatos és nagyon szomorú esett történt, meghalt az édesapám 4 nappal ezelőtt. Tegnap volt a temetés. És hát igaz nem a keresztelőről van szó és nem is tudtam most elmenni megkérdezni az egyházadót. De édesanyám mondta hogy a tavalyi még nem volt rendezve apukám betegsége miatt. És addig nem voltak hajlandóak harangozni amíg ki nem lett fizetve. Felháborítónak tartom hogy házhoz mentek és megkérdezték hogy kell e harangozni??? Vagyis ki lesz fizetve az egyházadó akkor harangoznak ha nem akkor így jártunk. Hogy lehetnek ilyenek. És még anyukám adott a temetés után egy kisebb összeget az egyháznak mert így szokás(gondolom akkor ezt nevezik stóladíjnak), de a pap olyan szemérmetlenül zsebre vágta hogy nem hittem a szememnek.
Számlát nem kaptunk, tudtommal sehova nem jegyezte fel.
És csak is azon gondolkoztam hogy ha akkor nincs pénze anyukámnak hogy kifizesse az egyházadót akkor nem harangoztak volna?!
Az Úr azért nem fogja magához engedni a lelkét mert nem fizette ki az egyházadót?
Most dühös vagyok és csalódott, csalódtam az egyházban, eddig hittem hogy az Úr kegyes és ezt az ő szolgái(papok) is képviselik. De itt már az egész nem szól másról csak a pénzről.
Csak leírtam mit érzek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!