Miért nem hisznek az emberek Istenben?

Bulányi György: Merre menjek

Az ateizmus okai

Több mint három és fél milliárd ember él jelenleg a Földön. Ebből alig néhány száz millió

az ateista. Ma is viszonylag ritka jelenség tehát a Földön, de a történelem azt mutatja, hogy

a múltban még ritkább volt. Az ateizmus a kultúrkörök civilizációs fázisában jelenik meg.

a./ Az ateizmus mint társadalmi bomlástermék

Különböző időkben és különböző helyeken élnek az ember-csoportok, s emberi

sajátságaiknak megfelelően kultúrákat hoznak létre. Ez annyit jelent, hogy államéletet

fejlesztenek ki, s ez lehetőségeket nyújt a tudományok, művészetek nagyobb arányú

kifejlesztésének. A területileg és időbelileg összetartozó kultúrákat kultúrköröknek

nevezzük. A kultúrkörök is fejlődnek. Mindig kultuszból (=az Isten, az "istenek" tisztelete)

születnek meg, s ezen az alapon fejlesztik ki művészetüket, tudományukat. A művészet és

tudomány minden kultúrkörön belül a vallásból nő ki, és alapvetően a vallás tartalmaival

foglalkozik. Virágkorába (szellemi fejlettségre) jutva e kultúrkör, megkérdőjelezi a maga

vallási alapjait, s ekkor nyílik először lehetőség egyfelől egy magasabbrendű Isten-fogalom

kialakítására, másfelől pedig az Isten megtagadására. Az ezt követő fejlődési fokot

civilizációs fázisnak nevezzük. Ebben megkérdőjeleződik már nemcsak a kultúrkört

létrehívó vallás, hanem az erkölcs értéke is. Ily módon az ateizmus szélesebb arányú

megjelenése párhuzamosan jelentkezik a válással, gyermeket nevelni nem akarással (egyke)

és sok egyéb más erkölcsi szabadossággal. Ennek következtében azonban a civilizációs

kultúrfázis a kultúrkörök utolsó előtti élet-fázisa; utána már az elhalás ideje következik.

Egykézéssel pusztítja önmagát és képtelen lesz megvédeni elpuhult, civilizált önmagát az

életerős (barbár) népek támadásaival szemben. A történelem azt mutatja, hogy az általánossá

váló ateizmus rendre karöltve jelentkezik az életerő s az áldozatosság elfogyásával. Az

ateizmus általánossá válása az íly népek kipusztulását vonta maga után. Így váltották le

például a "barbár" germán népek a "civilizált" római birodalmat. A tömegek Istenben való

hit nélkül nem képesek arra az életalakításra, amely a jövő, a fennmaradás biztosítéka.

Arany így ír erről:

"Óh, a világ története szomorú egy tanulmány! Mint buborék tűnik fel ott nép, nép után

kimúlván; Jaj annak, mely már tündökölt, annak közel halála...

Isten egészbe működik, egészre fordít gondot; Midőn egy nép - mint a kovász - megérett

és ... megromlott, Midőn satnyulva testben és lélekben túlművelve, Békét óhajt a gyáva test,

az elcsigázott elme... Midőn a gazdag megkövül és a szegény elfásul... Egyszóval a

polgárosodás fordul reánk csapásul: Akkor előtör egy vad nép szilaj vére s erénye És elborít,

mint a tenger hullámi vagy fövénye.

(Gondolatok, 1850.)

b./ Az ateizmus mint lázadás

Az Arany említette "polgárosodás" (civilizáció) azonban csak egyik oka az ateizmus

jelentkezésének. Van egy másik oka is. Az ateizmus igen sokszor az emberiségnek nagy

hasznot hajtó lázadása azok ellen, akik egy elfogadhatatlan Isten-fogalmat képviselnek. A

mi európai-amerikai (tehát a fehér ember által az utolsó kétezer esztendőben létrehozott)

kultúrkörünkön belül az ateizmus fellázadt az "ópium-Isten" ellen. Fellázadt egy olyan

Isten-hit ellen, amely igazolta a nagyok erő-hatalmát és gazdagságát és helybenhagyta -

sajnálkozások mellett ugyan - a szegények szegénységét. Mivel a fennálló társadalmi

igazságtalanságok csinálói és fenntartói Istenre hivatkoztak, ezért azok, akik fellázadtak ez

ellen a rend ellen, szükségképpen lázadtak az ellen az Isten ellen is, akinek a nevében

csinálták a hatalmasok a maguk vagyon-halmozását, erőszak-alkalmazásukat. Az ateizmus

ebben az esetben nem az igazi Isten ellen támad, hanem a társadalmi igazságtalanságokat

jóváhagyó Isten-hit ellen. Hiszen az az Isten, akiről Jézus beszélt, semmiféle közösséget

nem vállalt a gazdagokkal. A helytelen, az elfogadhatatlan Isten-kép magyarázza meg ebben

az esetben az ateizmus létrejöttét. Sok ember ateizmusának ez a magyarázata.

Van, aki úgy képzeli, hogy Isten rendre belenyúlkál a világfolyamatba, s a rosszakat

visszafogja vagy megbünteti. A tények azonban azt mutatják, hogy Isten ezzel nem

foglalkozik. Ennek következtében vesztette el nagyon sok zsidó az Isten-hitet Hitler

őrjöngése idején. Ezt mondták: "Ha volna Isten, ezt nem engedné meg!"

- Nem az Isten akadálya annak, hogy eltaláljunk Hozzá. Vigyázzunk, nehogy olyan Istenképet

alkossunk magunknak, amely visszatart bennünket Istentől.