Miben hiszel és miért?

Hiszek Istenben. Igen, a szüleim keresztények, meg vagyok keresztelve, de ettől nem lett hitem. Nem lettem ettől automatikusan hívő, és nem is örökítették át rám, sőt volt, mikor tagadtam Isten létezését.

1. Azért kezdtem el hinni Benne, mert kinyitottam a szemem, és körülnéztem a világban. Rácsodálkoztam, hogy mennyire bonyolult az emberi test, a világűr stb...

2. a hit a nem látott dolgokba való reménység

3. Hiszek benne, mert kinyilatkoztatta magát. Imádkoztam, és meghallgatott. És hiszek benne, mert megmutatta, hogy az imádkozásnak, annak, hogy "szavakat motyogok a levegőbe", ereje van.. nagy ereje..

mert megtapasztaltam, hogy mekkora a hűsége irántam. amikor én újra, meg újra úgymond elbukok a keresztény életemben, mindig odamehetek hozzá.

Hiszek abban, hogy a Biblia minden szava igaz, azt írja, hogy a teljes írás Istentől ihletett, mert a mindennapi életben tapasztalom, hogy igaz, ami benne van(de ehez most példákat kéne írnom)+1500évig írták több,mint negyven embre különböző helyeken különböző kultúrákból, és mégis az egész egy egységet alkot, bármit is mondanak róla, nincs benne ellentmondás, stbstb...

4. hiszek benne, mert amúgy pank voltam, + depressziós voltam egy elég hosszú időben, és Isten mindezekből kihozott, és tudom, h magamtól nem lettem volna képes rá..

szóval én nem is úgy mondanám, hogy hiszek Benne, hanem, hogy 10000%ig biztos vagyok benne.

Én a Láthatatlan Rózsaszín Egyszarvúban hiszek. Ő egy spirituális erővel bíró lény.Hitem egyszerre alapul a józan észen és a hitbéli meggyőződésen. Hiszem, hogy rózsaszín és az eszemmel tudom, hogy láthatatlan, mivel nem látom.

Bőveben:

[link]

Az Istennőben és az Istenben hiszek (pontosabban, hogy az igazi istenség a vallásokon felül áll, ezért mindenki ugyanahhoz szól, csak más néven) - megbizonyosodás révén. Leírhatnám a szokásosat, hányszor tapasztaltam meg a segítségüket, hányszor bizonyosodott már be, hogy igenis mellettem állnak és segítenek, ha kérem.

Nyilván ebbe a hitbe nem beleneveltek, ezt én magam sem tudom miért, gyermekkorom óta így gondolom, az idő pedig hozta magával a meggyőződést.

Régebben volt, amikor én is kételkedtem, de tényleg nem tudok mást mondani: végül mindig kiderült, hogy segítenek engem. Minden egyes alkalommal, ezért ilyen erős a hitem.

Aki azt mondja, hogy a hit a gyengéknek való, nem tesz mást, mint egy elcsépelt közhelyet ismételget. És téved is, mert hit egyáltalán nem könnyítést jelent, sőt! Nem mondhatom, hogy vagy lebukom vagy sem, mert tudom, hogy úgyis látják minden egyes lépésem, ezért igenis felelősséget kell vállalnom a tetteimért, igenis nekem kell magamért tenni, és igenis rajtam múlik, hogyan alakul az életem.