Kezdőoldal » Kultúra és közösség » Vallás » Az olyan, itthon kisebbnek...

Az olyan, itthon kisebbnek számító vallási közösségek, mint például a pünkösdiek, adventisták, metodisták, nazarénusok stb. tagjai és elöljárói mennyire aktívak közéleti szempontból?

Figyelt kérdés

Ugyebár a nagyobb egyházak szoros kapcsolatot tartanak fent jellemzően a kormányzattal, az elöljáróik sokszor kifejezetten aktívak politikailag és amellett, hogy megnyilvánulnak egyes aktuálpolitikai kérdéeksben (ez néha persze elkerülhetetlen talán), nem ritkán a híveiket is buzdítják a politikai részvételre stb.


Tudom hogy az általam említett egyházak nagyon különbözőek, de aki mélyebben ismeri valamelyiket: ezekben ez mennyire jellemző? Ezekben egyáltalán szoktak járni pl. szavazni a hívek, vagy a világi állampolgárságuk és az azzal járó jogok kevésbé fontosak számukra, mint a nagyobb egyházak híveinek? Ha nem tabu számukra a politika, akkor az egyházi elöljáróik mennyire befolyásolják ilyen téren ezekben a felekezetekben a híveket?


Azt tudom, hogy Jehova tanúi nem politizálnak, őket nem is kérdezem ezért.


Azt is tudom, hogy a baptisták jellemzően nem fordulnak el a közélettől, ideológiailag én liberálisnak ismertem meg őket. Egyikük nagyon büszke is volt úgymond erre, hogy a baptisták milyen toleránsak úgy általánosságban.


Azzal is tisztában vagyok, hogy a Hit Gyülekezete már a kilencvenes évek óta erős politikai kötődésekkel rendelkezik, ami gondolom valamilyen szinten a tagok politikai preferenciáit is meghatározza.


Így inkább a fönt felsorolt gyülekezetek érdekelnek.



jan. 2. 08:14
1 2 3
 21/23 A kérdező kommentje:
Köszönöm szépen az információt. Szomorú látni, hogy talán néhány közösséget leszámítva mindenhol ez jellemző. Nem tudom, miért jó ez bármelyik felekezetnek hosszú távon.
jan. 6. 19:52
 22/23 Clyde7 ***** válasza:
Kedves Kérdező! Köszönöm a visszajelzést. (Tartottam tőle, hogy nem megy át az olvasók számára, de ha már egy embert elgondolkoztatott, megérte. :)) Ezt, hogy szinte mindenhol jellemző, úgy érted, hogy az állam és egyház összefonódása? És hogy miért? Mert a pénz nagy úr. Ahogy a Biblia mondja: „minden rossznak gyökere a pénz szerelme”. Elég erős szót használtam az előző hozzászólásomban, de pont erről van szó: pénzért eladják magukat, feladják az elveiket, paráználkodnak. Egyébként arról is van prófécia (illetve történelmi ismeret), hogy cserébe bizony hatalmat is kapnak később; de egyelőre beérik azzal, hogy anyagiakban bővelkednek. És természetesen ez valójában hosszú távon (lásd pl. örök élet kérdése) sokaknak nem jó, sőt éppen az ellenkezője – mégis ezt teszik jó néhány felekezetnél a vezetők. A felekezetet pedig lejáratják (rosszabb esetben magát a keresztény vallást a kevésbé figyelmesek számára) – de éppen ezért fontos az egyéni alapos utánajárás, tudakozódás és döntés kérdése.
jan. 6. 21:05
Hasznos számodra ez a válasz?
 23/23 A kérdező kommentje:
Igen erre gondoltam, hogy ezek szerint nem számít a felekezet mérete, történeti háttere, eredeti gondolkodásmódja, szinte mindben a felső vezetés teljesen elrugaszkodik a hitelvektől és kuncsorog egy kis haszonért, ami szerintem nem fedezi a közösség mások szemében való lejáratódását és a hívők közötti elégedetlenséget, (már persze akik észreveszik a visszásságokat és nem tartják helyénvalónak.)
jan. 6. 21:18
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!