Az olyan, itthon kisebbnek számító vallási közösségek, mint például a pünkösdiek, adventisták, metodisták, nazarénusok stb. tagjai és elöljárói mennyire aktívak közéleti szempontból?

A hetednapi adventisták egy vezetőjének doktori disszertációjából idézném az alábbit: „A Hetednapi Adventista Magyarországi Unió mindig az adott kormánnyal próbál hivatali kapcsolatot ápolni és nem foglal állást a szembenálló pártok között, a világszéles egyház állásfoglalásaival összhangban.” Bár hozzáteszem, szerintem túlzottan is baráti viszonyt ápolnak a kormánnyal, annak ellenére, hogy tisztában kellene legyenek ennek a következményeivel. (Az adventizmuson belül vannak kisebb adventista irányzatok is, azok jobban képviselik állam és egyház szétválasztásának szükségességét.)

Ezzel kapcsolatban még ide hoznék egy aktuális cikket, címe:

A magyarok mindössze 7 százaléka szerint elég pedofilügyekben az egyházi eljárás, háromnegyedük ki nem állhatja a szószékről politizáló papokat

[link]

Túlzottan is baráti viszony: az adventisták hitüket a Bibliára alapozzák, amiből is ismerniük kell az egyháztörténelmet, illetve a próféciákat. Mindezek ellenére az adventista nagy egyház (pl. itt, Magyarországon) úgy tűnik, nem tanul a történelemből, abból, hogy mi a következménye annak, ha egyház és állam közeledik egymáshoz, vagyis ha az állam pénzeli az egyházat, akkor bizony előbb-utóbb kér valamit cserébe. Ha azt kérdeznéd, mit kér, elég a történelmi egyházakra nézni, de már az adventista uniónál (amit előszeretettel hangsúlyoznak, hogy bevett egyház) is bőven látszik, hogy egyre több a megfelelési vágy (és akkor finoman fogalmaztam) a kormányzati igényeknek, prostituálódás a pénznek és elhajlás az eredeti elvektől. És ez csak egyre fokozódni fog, és pont ez az, amiről egy adventistának tisztában kellene lennie. (Szervezeti szinten vannak tehát problémák, nem az egyéni hiteket vagy ismeretet bírálom.)

Ha a történelmi példára lennél kíváncsi, hogy mit és miért mutat ez az irány, hogy mi várható, hirtelen ezt a cikket találtam (ne tévesszen meg a forrás, utána lehet járni nyugodtan más forrásokból, bár a katolikus értelmezés eléggé elmossa a dolgokat) :

[link]

Sajnos a cikk ingyenesen nem elérhető végig, de röviden szólva a konstantini fordulat (illetve a kereszténység államvallássá válása) és általában az állam és egyház kapcsolatának megerősödése (beleértve a mai viszonyokat) között párhuzam vonható. A konstantini fordulat az európai történelem máig ható, sőt éppen napjainkban újra ismétlődő, meghatározó fordulata volt, amikor is az addig üldözött kereszténység üldözővé vált – mely a vallás és a politika, az egyház és állam a Bibliával nem igazolható, szentesíthető egybekapcsolásának kifejlődésével járt együtt. Gondolom, ha a fordulatot követő középkorra gondolsz, neked is eszedbe jutnak a háborúkkal, vérontással teli évszázadok, amikor is a fősodortól eltérő hívőket is üldözték, máglyán elégették akár – és mindezt a kereszténység nevében.