A muszlimok számára miért ennyire nehéz szakítani a középkori dogmatizmussal?

No azért keresztények, ti se panaszkodjatok!

Olvastad már a Depositumot? ( [link]

Mert akkor éppen ideje!

"A dogma (görögül: δόγμα) egy vallás, ideológia vagy más szerveződés megkérdőjelezhetetlen doktrínája vagy meggyőződése."

Mivel megkérdőjelezhetetlen, nyilván nem lehet vele szakítani.

#3

Szerintem más egy teológiai dogma és az, hogy pl a nők nem tanulhatnak több muszlim országban.

ma 18:48

Mint pl. Közép-Afrikai Köztársaság, Kongó vagy Dél-Szudán? Ja bocs, ezek keresztény országok :)

Lehet, hogy nem a vallásban kell keresni a közös nevezőt.

Ez egy olyan kerdes, amely egy olyan allitast tartalmaz, ami megkerdojelezheto.

A kozepkornak melyik "dogmaival", idoben mikori kozepkor? Az iszlamnak melyik iranyzata? Irjal peldakat, legy szives!

Altalaban az adott orszag kulturajatol fugg. Tehat Torokorszagban "liberalisabb" az iszlam, de Indiaban a hindu, szik vallasuak hasonlokeppen bannak a nokkel (ezt hoztad peldanak), mint a muszlimok. Sot, a korabbi hindu szokasokkal szemben az iszlam sokkal modernebb es felvilagosultabb volt.

Afganisztanban sokkal szabadabban eltek a nok akkor, amikor a Szovjetunio resze voltak, pl. a 70-es evekben. Miniszoknyaban, divatos frizuraval jartak egyetemre. De megvaltozott a politika es a tarsadalmi berendezkedes.

Ezenkivul az iszlamnak sok kulonbozo valtozata van. Ahogy a keresztenysegben is, van a szigoru romai katolikus egyhaz, es vannak egeszen laza protestans felekezetek, pl. az evangelikusok. A keresztenysegben is megfigyelheto, hogy pl. a finn evangelikus allamegyhaz sokkal gyorsabban halad az orszag fejlodesevel, mint mondjuk egy afrikai orszagban (vagy akar Magyarorszagon).

Tehat a 7-es Gál Gáborral értek egyet.

Tisztázzuk, ez nem valami olyasmi ami a középkorból maradt, ez rosszabb. A középkori muszlim országok felfogása liberálisnak számítana a mostani fanatikusokéhoz.

A gyarmatositás korában sok muszlim észre vette hogy országaik elmaradottak a nyugathoz képest, vagyis a régebbi középkori előnyük (amiből fakadó önteltségük vetett véget a fejlődésnek) elveszett.

Is azt is látták hogy vezetőik néhány helyen inkompetensek.

Különböző mozgalmak jöttek létre, amik felfedeztek pár közös problémát. Egy, kevesen vannak. Kettő, egymás közt nincs más közös dolog csak az hogy muszlimok és nem kedvelik a nyugati gyarmatositokat. Továbbá országuk lakosai muszlimok révén nem fogadtak volna el olyan állam és társadalmi javításokat amik iszlám ellenesek.

Így ezen mozgalmak az iszlám értékrendjeire (illetve arra amit ők annak határoztak) építettek az alapokat.

De ez csak az egyik ok.

A másik ok, a "védekezés" volt. Egy, látták hogy a gyarmatosítok bizonyos politikai destabilizációkat hajtanak végre (Pl, az angolok hogy meg gyengítsék a törököket, hatalomra juttattak egy kibontakozó vallási kisebbséget és annak királyi családját szaud arábiában (Wahábiták) és Lawrence segítségével arab lázadások szitása a törökök ellen) Illetve látták ahogy india és más országok lassan kezdik átvenni a nyugati szokásokat hogy felérjenek a nyugathoz, ami a muszlimok szemében a behódolással lett volna egyenlő (Mert az is volt).

Így a mozgalmak egyik mozgató rugója az volt hogy meg védjék a muszlim egységet a külső katonai vagy kulturális terjeszkedés ellen vagy a belső korrupció ellen.

A "keresztesek terjeszkedése" néző pontot meg erősítette a ki bontakozó izrael-Palesztin konfliktus (amin nem segített hogy egyesek a nyugat "bástyája"-ként jellemzik izraelt, még ha nem is katonai értelemben értik ezt) illetve a hidegháborúban a szovjetek és amcsik egyaránt képeztek ki partizán csoportokat (amerikai oldalon Oszama bin Ladent képezték ki az oroszok ellen), továbbá volt még az iraki háború, az iráni rezsim meg döntése...

Már most mind eközben, ezen lázadó mozgalmakra válaszul meg erősődtek a teokratikusabb elvekre épülő diktaturák és monarchiák pár muszlim országban, mert látták hogy valamit tenni kell az ellen hogy az állampolgáraik ellenük forduljanak.

Így fanatikusaink két csoportra oszthatók: Állam pártiakra (akik jelenleg hatalmon lévő muszlim kormányokat vagy politikusokat akik ígérik nekik hogy meg védik az értékrendjeiket) és lázadokra (akik nem bíznak a kormányokban mert korruptnak tartják őket vagy gyengének.)

Ironikus módon sok lázadot a teokratikus kormányok nevelnek ki. Pl. Szaudarábiában fanatikusnak nevelik a lakosokat hogy kövessék a királyi család parancsait, de ezen fanatikusok közül néhányan észre veszik hogy a királyi család nem olyan fanatikus mint ők (nyugati ruhák, pénz szórás, haverkodás Amerikával) így lázadni kezdenek ellene.

A kérdésre hogy miért nem szekuralizálodnak: A nacionalisták szemében a szekuralizmus a nyugat előtti behodolás volt. Atatürk esetében azt látták hogy törvényel kényszerítette ki hogy az emberek nyugati írás rendszert és öltözködést alkalmazza és a nyugatnak kedvezőbb szerződéseket kötött.