Szabad egy kereszténynek otthon végzett imádkozás közben leborulni?

Persze, hogy szabad! Én is szoktam. Segíti a szívemet ráhangolni Isten imádatára, ha a testemmel is kifejezem.

Üdv!:)

A Mennyei Atyától a válaszok ezen a szinten elérhetőek...

Kevélyek nem is tudnak leborulni.

A Bibliàban egész sokszor meg van említve, hogy valaki leborulva imádkozott, szóval nyílvàn megengedett:)

2Mózes 34:8 RÚF

[8] Mózes sietve a földig hajolt, leborult,

Jelenések 4:10 RÚF

[10] leborul a huszonnégy vén a trónon ülő előtt, és imádja az örökkön-örökké élőt; koronájukat is leteszik a trón elé, és ezt mondják:

2Krónikák 7:3 RÚF

[3] Izráel fiai mindnyájan látták, amikor leszállt a tűz és az Úr dicsősége a templomra, ezért arcukkal a földet érintve letérdeltek a kőpadlóra. Imádták és magasztalták az Urat, mert jó, és örökké tart szeretete.

Zsoltárok 95:6 RÚF

[6] Jöjjetek, boruljunk le, hajoljunk meg, essünk térdre alkotónk, az Úr előtt!

1Korinthus 14:25 RÚF

[25] és így szívének titkai nyilvánvalóvá lesznek, úgyhogy arcra borulva imádja Istent, és hirdeti, hogy Isten valóban közöttetek van.

Békesség neked kérdező!

Lehet, persze, de a kérdés: ez tetsző Istennek? Mert hiába, hogy az ízület meghajlik, ha a szív távol van Tőle és mást érez. Krisztus azt mondja János apostolnak a Jelenések könyve végén, hogy nehogy meghajtsa magát előtte, mert ő is szolgatársa neki. Ez az imádkozgatás, hogy magunkat a földig hajtjuk, ez valójában nem Isten szeretete. Ez az ember állítólagos szeretete, ami pedig egy babonás áhítat kifejeződése. Isten soha sem várja el senkitől sem, hogy Előtte meghajoljon. Amint mondja is az Úr, hogy a szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat! Sokan hajlonganak Isten előtt, de talán még többen Krisztus előtt a vallásban, holott ő egyértelművé tette, hogy az Atya nála nagyobb.

Ha valaki lélekből végigéli, érzi a szívével, akkor milyen szülő az, aki elvárja a gyermekétől azt, hogy ő előtte leboruljon és így imádja őt? Jólesik ez egyáltalán egy szülőnek, még ha nem is várja el, hogy ezt tegye vele szemben a saját gyermeke? Persze, hogy nem. Nem inkább az a szeretettel teli egy szülőnek, ha a gyermeke örömittasan a nyakába ugrik? Az eb hunyászkodik meg a gazdája előtt, de nem a lelki gyermek az igaz és egyetlen Atyja előtt úgy, hogy a térdeit hajtja meg. Isten előtt a szív hajlik, nem az ízület. A földig borulás meg térdeplés az egy babonás cselekedet, egyfajta bálványimádás. A pogányságban teszik ezt, amikor oltárra emelik a megannyi okkult istenséget, közben kántálnak és pszichedelikus transzban vannak. Isten számára ez nem tetsző. Hiába hajlik meg a térdízület, ha a szív keménnyé vált és a száj képmutató módon sziszeg. Ima a kivételekért.

Istenben nem kereszténység van, sem nem vallás. Nincs ilyen, hogy szabad-e ezt meg azt egy kereszténynek. Isten nem egy rendszer Istene, hanem az emberiségé. Nem lehet őt kisajátítani. Nem arról van szó, hogy szabad-e vagy sem. Persze, hogy szabad, megteheted te is. A lényeges az: tetsző ez Istennek. Mit jelent ki erről akár neked is a lelkedbe személyesen? Hallod a hangját? Ha valóba igen, akkor a választ is éled már rá. Gyermek az ember Előtte, aki a nyakába ugrik szimbolikusan és akinek a szíve hajlik Előtte meg, vagy inkább eb, aki meghunyászkodik és nyüszít a testével?

A Szent Lélek adjon a kegyelméből és szabadítsa meg a Babilonból a tévelygőket!

Üdv.