Mi lenne erre a legjobb megoldás?

Jézus és Illés nem azért nem volt nős, mert tilos.

Az Ő feladatuk teljes embert kívánt, a feleség pedig elvette volna az időt, és a feladatok maradéktalan elvégzését. Ők úgy döntöttek, hogy erre szeretnének fókuszálni.

Sok ember van, aki Isten szolgálatát választja, elsőbbséget biztosít Istennek, de nem zárja ki a nősülés lehetőségét, ha találkozik a megfelelő társsal.

Az udvarlási időszak pedig az ismerkedés ideje, (nem a nemi főpróba) ami által őszintén megismerik egymás hiányosságait, erősségit, közös céljaikat, stb. Ekkor nem a testiségbe szeret bele, hanem a személybe, tulajdonságaiba.

4

Kedves Kérdező.

A Biblia a mérvadó, nem emberek egyéni értelmezése.

Jézus beszélt erről, mikor az Istenért vállalja valaki az "eunuchságot".

(Máté 19:10–12) . . .” 11 Ezt mondta nekik: „Nem minden ember tudja megfogadni ezeket a szavakat, csak azok, akiknek Isten lehetővé teszi. 12 Mert vannak, akik születésüktől fogva eunuchok, vannak, akiket emberek tettek eunuchhá, és vannak, akik önmagukat tették eunuchhá az egek királysága miatt. Aki kész arra, hogy így éljen, éljen így.”

Jézus az egyedülállóságot tekintette ajándéknak.

A szó szerinti eunuchok azok voltak, akik ilyen rendellenességgel születtek, vagy akik baleset vagy kasztrálás miatt váltak azzá. Ám olyanok is voltak, akik önként lettek eunuchok. Bár alkalmasak voltak a házasságra, önuralmat gyakoroltak, és egyedülállók maradtak „az egek királysága miatt”.

Tudatosan tettek szert erre az ajándékra. Ilyen értelemben mondható, hogy az ajándék, vagyis hogy ők helyt tudtak adni az egyedülállóságnak, „megadatott” nekik.

Tehát a Szentírás rámutat, hogy a keresztények nem csoda útján kapják az egyedülállóság ajándékát. Hanem ezt a döntésüket áldja meg Isten.

A zsoltáríró ezt írta: „Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú [férfi vagy nő] az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?” (Zsoltárok 119:9).

Tudatosan őrizkedünk az engedékenységre ösztönző gondolatoktól, amelyeket sok tévéműsor, film, újságcikk, könyv és dalszöveg sugároz. Az ilyen gondolatok a testre összpontosulnak. Ezért inkább Isten szavában olvasottak megtartására törekednek.

A szellem szerint járnak, nem a test után mennek.

Akik szilárdan elhatározzák ezt, azok nem éreznek kényszerűséget a testi kvánságokra, hatalmas akarat erő, és önuralom szükséges.

Ha nem megy, akkor lépérvénybe, hogy inkább kössön az Úrban házasságot, mint ítélet alá kerüljön.

Beszélgess erről valakivel. Lelki vezető/pap/lelkész. Mindenképp úgy gondolom, ha egyedül nem tudsz ezzel mit kezdeni, kérj segítséget megbízható emberektől

Vannak szerzetesrendek , ott a papság, de remetének is elmehetdz. Ezek mind olyan életek ahol lemondanak az emberek a társas életről a mennyek országáért.

Kedves Kérdező, ha neked ez nem jön könnyen, hanem kihívást jelent a szex nélküli élet, akkor az valószínűleg nem a te utad. Pál is úgy fogalmaz, hogy "ha valaki teheti, maradjon úgy (egyedülállóként) ..."De ha "vágytól ég" , akkor inkább kössön házasságot 1 Korintusz 7:8,9

A házasság és a szex Isten "ajándéka" de meghatározta, hogyan éljünk ezzel.

Lehet "felajánlás" , vagy "áldozat" Isten felé, hogy az ember "nem szennyewzi be magát" szexuális kapcsolattal, hanem pl egy időre önmegtartóztatást fogad. De hogy egy egész életet tudsz-e így leélni, az változó, egyénfüggő. Az viszont tisztán látszik a Szentírásból, hogy isten nem örül annak, hogy valami termászetellenes módon visszafojtsd magadban ezt a vágyat, ha te nem az a típusú ember vagy, akinek ez nem okoz nehézséget. Akkor előbb -utóbb úgyos belesodródsz valami kapcsolatba. Most nem akarok kitérni a katolikus papok cölibátusára és annak következtében a rengeteg törvénytelen gyerekre és pedofil kapcsolatra , nem kell ilyen messzire menni.

isten embernek alkotott minket ilyen összetétellel, szükségletekkel és megadta a módját és lehetőségét is hogy élvezzük az életet.

Lehet valaki jó ember és istenfélő, aki házasságban él, nem kell feltétlenül egyedülállónak maradnia ehhez.

Viszont ha arra érez indíttatást, hogy csak Isten lesz az Ő életében az első és nem akar figyelemelterelődést egy kapcsolat/házasság miatt, az alapos megfontolást követel meg, nehogy többet ártson azzal, hogy ezt fogadja meg Istennek,majd megszegi.

Akkor inkább ne is fogadd meg, keress más módot, ahogyan Istennek tetszően tudsz élni, de párkapcsolatban.

Kedves Kérdező, valamit nagyon félrenézhettél...Isten az embert féfinak és nőnek teretette, szaporítószervekkel és a szaporodás képességével, majd egyik fő feladatuk volt, hogy népesítsék be és töltsék be a földet. 1 Mózes 1:28 és 2:18-24

Az anygalok világa egy másik dimenzió, egy másik létforma, ők nem szaporodnak...Őket Isten egyesével megteremtette, annyian vannak amennyit alkotott és kész. Nem tehetünk egyenlőségjelet az angyali élet és a földi, emberi élet közé.

Mást várel Isten az angyalaitól és mást vár és a földi, istenfélő emberi teremtmányeitől.

Jézus a földönlétekor tudatában volt, hogy rövid idő áll rendelkezésre, amit nek akart családalapításra, nősülésre, gyereknnevelésre fordítani, nem akarta megosztani a figyelmét, hanem teljesen és 100%-ban a küldetésére összpontosított: "...hogy hirdessem Isten országának jó hírét, mert ezért küldettem" Márk 1:38,39 , valamint tudta,hogy az életét váltságul kell adnia.

Az ő életének sem ezt a vonulatát kell utánozni, hanem a szeretetét, önfeláldozását, alázatát, istenfélelmét stb.

A Szentirásban találunk apostolokat, akik nőtlenek voltak (Pl Pál) és olyanokat, akik nősek voltak (Pl Péter)

Önmagában az, hogy valaki nem nősül meg, még nem teszi sokkal elfogadhatóbbá őt Isten előtt, mint ahogy ha valaki megházasodik,attól nem biztos, hogy kevesebbet tesz Istenért. Ezek összetett dolgok.

Az, hogy a mennyben mi ogy van, nem lesz ránk nézve kötelető érvényű, mert mi nem a mennyben élünk, és nem is az az isteni akarat. Nekünk itt a földön, emberként kell keresztényi életet élni, aki családos, az családban, aki nem családos, az pedig egyedülállóként.

Mindkét "állapotra" találunk szép tanácsokat a Bibliában, hogy hogyan tudunk Istennek tetszően élni.