A történelemben volt-e már ennyire közel egy atomháború veszélye?

A konkrét atomháború veszélye már többször volt, lehet hogy ez önmagában veszélyesebb volt, de most nem pusztán erről van szó! Ma olyan szinten feszülnek egymásnak a sötét erők a fejünk felett, ahogyan még sohasem. És nagyon úgy néz ki, hogy ebből nem is tud kijönni a gonosz emberiség!

Lehet hogy lesz még egy olyan világhelyzet, amikor konkrétan ki lesz jelentve vagy egyszerűen annak a szelleme fog rövid időn belül uralkodóvá válni, hogy "békesség és biztonság", nem tudom. De ha ez még előttünk van, akkor nagyon világosan fog látszani.

> Békesség és biztonság, akkor hirtelen veszedelem jön rájuk

Ez nagyjából 2000 év történelmének bármelyik időpontjáról szólhat. A történelem fele arról szól, hogy háborúk és békeidőszakok váltakoztak, ez utóbbiakban sokszor eleve benne volt a magja annak, ami a következő háborúhoz vezetett.

> A történelemben volt-e már ennyire közel egy atomháború veszélye?

Nem tudom az idézethez hogy jön az atomháború, mert az idézet nem szól ilyenről. De válaszolva a kérdésre, az atomháborúhoz sokszor voltunk nagyon közel a hidegháború idejében. A legsúlyosabbnak általában a kubai rakétaválságot szokták megnevezni, de voltak más esetek is, mikor egy hajszál választott el minket egy atomfegyver elsütéséhez, amit akkor igen nagy valószínűséggel követtek volna további atomfegyverek bevetései.

Jelenleg nincs ilyen közvetlen veszély. Mindenki tudja, hogy egy nagyobb atombomba ledobása is maximum 1 várost pusztít el. Az infrastruktúrában, az ellátási/vezénylési láncban ez okozhat hatalmas kárt ugyan, de nem lehet vele egy lépésben háborút nyerni. Sok kisebb atombombával már inkább. De itt az, aki elsőnek vet be atomfegyvert, csak annyit nyer, hogy pár perccel, esetleg pár órával később lesz ő maga lebombázva. Ennek sok haszna nincs.

Egyedül Oroszország fenyegetőzik atomfegyverek bevetésével, de ennek szerintem más a jelentősége. Kire dobnának le az Oroszok atombombát? Valamelyik NATO tagállamra? Az háborút jelentene a NATO egészével, amiben Oroszország tudja, hogy nem nyerhet. Ukrajnára? Megint irreális. Azt a területet akarják megszerezni, miért akarnák sugárszennyezetté tenni azt, amit birtokolni akarnak? Nem mellesleg egy ilyen lépéssel még viszonylag semlegesebb országok szembefordulását is és/vagy a NATO tagállamok konkrét katonai lépéseit is indukálná.

Akkor miért fenyegetőzik Oroszország atomháborúval? Azért, hogy nyugaton (az EU-ban illetve az USA-ban) a nép egyszerű polgárai – mint te vagy én – ettől való félelmükben elkezdjék ellenezni a vezetőik döntéseit, amik a háborúban való esetleges segítségnyújtásról szól. Nem azért fenyegetőzik Oroszország atomháborúval, mert ez a célja, hanem azért, hogy Pierre, a lyoni géplakatos kezdjen tiltakozni, hogy Franciaország ne támogassa Ukrajnát, ne küldjön se fegyvert, se pénzt, se más segítséget. Pierre azért fog tiltakozni, mert fél, hogy ha mégis, akkor az oroszok majd ledobják az atombombát rá. Mert Pierre azon viszont már nem gondolkodik el, hogy amúgy ez miért lenne jó az oroszoknak, hosszútávon ezzel ők nyernének vagy veszítenének, így racionális lenne-e egy ilyen tett.

Szerintem erre megy ki Oroszország riogatása, közben valójában nincs komoly veszélye annak – mert senkinek nem igazán érdeke –, hogy atomfegyverekkel (is) vívott háború legyen bárhol és bárkik között is. Az más kérdés, hogy a helyzet eszkalálódhat, ami akár azt is eredményezheti, hogy más országok területére is kiterjedhet a háború, újabb frontvonalakkal, de atomfegyvert bevetni ott sincs sok értelme.

(Azt is érdemes látni, hogy sokáig az számított, hogy melyik harcoló félnek volt több katonája. Később inkább az, hogy melyiknek van jobb felszereltsége, jobb utánpótlása, hátországa. De jobb felszereltséghez, jobb technológiához kutatók kellenek, meg rengeteg pénz is. A hidegháború is világháború volt, csak már nem fegyverekkel harcoltak egymással, hanem a technológiai fejlesztések, meg a gazdaságok fenntarthatósága, amiben aztán a keleti blokk vereséget is szenvedett. Ma a technológiai is fontos, főleg a drónok, autonóm és félautonóm fegyverek esetén, de nagyban felértékelődött az információs hadviselés, ki milyen információkhoz jut hozzá, hogyan tudja akadályozni a másik információszerzését stb… Nem kell hatalmas haderő egy csata megnyeréséhez, ha meg tudod szerezni az információt, hogy jelenleg hol a leggyengébb az ellenség védvonala. Nem kell lerombolni a vasútvonalakat, ha egy kiberfegyverrel működésképtelenné tudod tenni a komplett vasútirányítási rendszert. Elég egy ország legnagyobb bankjában törölni az adatokat, máris kitör a káosz a gazdaságban is, a hátország polgárainak hétköznapi életében is. Ehhez képest egy atomfegyver már-már elavult eszköz.)