Itt nekem azt mondták nincs nyelveken szólás a gyülekezetben viszont azt hogy van nálunk a gyülekezetben mindenki szól nyelveken ez akkor lehetséges?

Nem szándékom senkivel sem vitatkozni; de látom, súlyos fogalmi zavarok vannak.

Primo, sokan azt sem tudják, mi a nyelvek adománya, vagy pontosabban: nyelveken imádkozás (hadd ne kelljen a kettő közti különbséget magyaráznom). A SzIT-es fordítás “elragadtatás nyelvének” nevezi; és én ezt bizonyos szempontból helyeslem, másból nem. Először is, félrevezető lehet, mert egyesek a neoprotestáns gyülik által folytatott extázisban halandzsázást és vonaglást érthetik alatta. Ez helytelen. De mi is ez az adomány pontosan? Ez értelemmel föl nem fogható dolog (vö.: 1Kor 14,14), tehát a teljes megértése nem lehetséges, még, aki ilyen módon szól, annak is rejtély lehet, hogy pontosan mit mond. De az mindenképp az Úr dicsérete, a Lélek által; ez egy imádság (ld.: 1Kor 14,14). A beszélő saját épülésére, nem az Egyház szolgálatára (ld.: 1Kor 14,4).

De hogyan nyilvánul meg ez az ajándék? Azt én most leszögezném, hogy az a neoprotestánsok által kedvelt tanítás, miszerint a Szentlélek megnyilvánulását extázis kíséri; eretnekség, s a Lélek helyett egy fizikai euforikus állapotot helyez ki célnak. A glosszolália valóban NEM EGY NYELV. Sokszor egyetlen nyelvből sem visszakövetkeztethető, minden logikus sorrend vagy struktúra nélküli hangsor. Ez valóban halandzsázásnak is tűnhet kívülről, aki akarja, tartsa annak. De mit mondtam, Ki által történik ez? A Szentlélek által, aki ilyenkor JELEN VAN, aki a nyelvek értelmezésének karizmáját bírja, az meg is magyarázza; az illető pedig Istent dicséri (nem tudom ezt jobban körülírni). Tehát mégegyszer, nem egy KONKRÉT NYELVEN beszéltet minket az Igazság Lelke, hanem a nyelvi káoszon felülemelkedve dicsőíti bennünk az Atyát.

Secundo, létezik olyan karizma is, amely által valódi, a általa nem ismert nyelveken szólal meg az illető. Több ilyen szentet is ismerünk. Ennek “szélsőséges” megnyilvánulása volt Szt. Péter apostol pünkösdi beszéde.

Tertio, nem célom Jehova tanújával vitatkozni — nincs értelme —; de azért álljon itt, hogy az az idézet, amelyre ilyenkor nagy bőszen hivatkozni szoktak (1Kor 13,8) az Krisztus második eljövetelekor következik be. Mivel akkor ér véget minden, ami töredékes. Ott írja, hogy a tudás/tudomány/megismerés töredékes, és mégis arra épül a mostani világunk. De ők ezzel kipipálják, hogy nem működik köztük a Szentlélek (lehet, hogy van köztük néhány ember, de nem jellemző).

Quatro, nem mindenki imádkozik nyelveken. Ez az általam korábban hivatkozott szentírási szakaszból kiderül. Istennek mindenkivel EGYEDI ÉS CSODÁLATOS TERVE VAN! Nem ugyanarra a szolgálatra kaptunk meghívást mindannyian. De egy az Úr, akit szolgálunk, az Egység Lelke által, az Egyházban.

#10

Két vallási felekezet nem csak dogmákban hasonlíthat egymáshoz, hanem emberek behálózásának módszerében, lelki zsarolásban, stb. Ezekben meg nagyon is hasonlítanak egymáshoz. Például a kilépni akarókat mind a két vallási felekezetben érzelmi zsarolás éri, hogy az ott maradó családtagokkal nem tarthatják majd normális keretek között a kapcsolatot és egyebek.

Nem kérdező, azt is jelenti, hogy nekünk EGY Istenünk van, az Atya, és egy Urunk, Jézus Krisztus.

Ebből világosan kiderül, hogy értelemszerűen Jézus nem a Mindenható Isten, nem lehet "egyenlő" vele, mert hogy az Ő EGYETLEN Istene is az Atya.

Ezt Pál már jóval Jézus halála és feltámadása után írta ihletés alatt.

De ugyanezt mondta Jézus is imában a János 17:3-ban. Ő az "egyedüli igaz Istenhez" imádkozott, tehát nem Ő az egyedüli igaz Isten. Vagyis nem lehet vele "egyenlő".

14

Teljesen lényegtelen, hogy a ti nézeteitek eltérnek a hitgyülekezetétől. Mint ahogyan azt a 12-es válaszoló is kifejtette nem ilyen szempontból történt az összehasonlítás.

De ez rajtad kívül ahogy látom mindenkinek egyértelmű volt.

Az első századi keresztény gyülekezetre milyen jelzőket használtak, mivel vádolták őket és Jézust?

És hamis kifogás, hogy "de őket nem jogosan", mert a ugyanúgy ez a félrevezetett sátáni világ tette ezt velük!

Az a baj, hogy ettől még nem lesz jó az út.

Ezt már megírták neked a másik kérdésnél is. Attól még, hogy egy keskeny úton jársz a sok közül az még nem lesz a helyes út. A hamis utak is lehetnek ugyan úgy keskenyek.

Ezzel pont Jézus szemléltetésére mondasz nemet megint. Ugyanis ezt Jézus nem feltételes módban értette, ezer önkényes kivétellel és vallásos kifogással.

Pontosan fel lehet és kell ismerni az Isten szerinti keskeny utat. Különben az egész beszédnek semmi értelme sincs.

Márpedig a Tanúk bibliai hitelveiben abszolút a keskeny utat jelentik. A három legfontosabb hamis tanítás elhagyása, háromság, a lélek halhatatlansága és az erre épülő pokol tűz tana abszolút nem teszi őket a széles úton járókká.

Ezekkel majd minden, magát "kereszténynek" valló vallásos szervezet vagy szellemi irányzat leleplezi magát, hogy valójában nem a keskeny úton jár.

A "hamis utak" nem a keskeny út, hanem a széles, akármilyen szűk kis csoportról van szó! Ez Jézus idejében is így volt, hiszen millió hamis vallás vagy szellemi irányzat akkor is létezett, mégha más formában is.

Nem én mondok nemet Jézus szemléltetésére hanem te nem akarod meglátni a valóságot.

Eleve ha a keskenyúthoz akarsz ragaszkodni akkor már keresd meg a legkeskenyebb utat. Kövess akkor valamelyik mára kihalt vallást aminek egyetlen követője sincsen jelenleg. Az lesz a legkeskenyebb út és akkor az lesz a jó irány.

"Pontosan fel lehet és kell ismerni az Isten szerinti keskeny utat. Különben az egész beszédnek semmi értelme sincs."

A probléma, hogy ezt rendszerint felismerik és mindenki a sajátját gondolja annak. Csak ezek az utak eltérnek. Persze "biztosan" te vagy a kivétel ugye? Te vagy az aki nem téved és aki a helyes utat követi.

Beképzeltségből jeles. De szerintem még a ti Bibliátok sem helyesli a beképzeltséget.

"Eleve ha a keskenyúthoz akarsz ragaszkodni akkor már keresd meg a legkeskenyebb utat."

Ennek semmi köze a közösség létszámához! A keskeny utat nem pusztán a "keskenysége" azaz a kis létszám határozza, meg, hanem az isteni igazságok megismerése és gyakorlasa, amelyet Jézus és az első századi tanítványai példájából, a bibliából lehet megismerni annak, akinek számít az isteni igazság.