Mi okból hitették el a tanúkkal hogy ma már nincsen csodagyógyulás? 😇😇😇

9

Mint láthatod, a forrás anyag nem jw.org.

(J. D. Douglas [szerk.]: The Illustrated Bible Dictionary. 1980, 1. köt. 79. o.)."

Bárki utána nézhet ennek. Ha hazugság, akkor nem a Tanúk hazudnak, hanem az akitől idéznek.

@9

Ilyen és hasonló meséket bárki ki tud találni, s le tud írni. Nem volt ez másként a múltban sem.

Jogod van, nem elfogadni.

Többször lett kifejtve, értelme nincs, hogy csatákat vívjak.

Csak az ellenségeskedést szítja.

#11

A jw.org-ról idézted be:

[link]

Kérdés számomra, hogy a forrás téves-e, vagy a Tanúk idézték rosszul. De nekem mindegy igazából, csak szóltam, hogy szmirnai körlevél alapján nem írhattak olyat, hogy a II. században nem volt meg a csodatévő hatalom az egyházban. Vagy ha ilyet is írt valaki, akkor helytelenül mutatta be a koràt, mert benne van a pakliban, hogy nem ez volt a közfelfogás.

Persze, én nem hiszek a csodákban. A szmirnai levél beidézésével csak arra mutattam rá, hogy a II. századi keresztények hihettek abban, hogy náluk történnek csodák.

Minden csoda alapfeltétele Jézus,minz Isten Fia elfogadása,mint személyes Megváltót.(Mert a Szentlélek munkája erre irányul. Aki ezt az alapot elutasítja,nem számíłthat sem gyümölcsére,sem ajándékára.)

Nyilvánvalóan a JT közösség elutasítja ezt s így a Szentlélek nem adhatja nekik egyetlen ajándékát sem. Így kénytelenek tagadni ezeket az ajándékokat.

Az én közösségem kicsi.(Los Angelesben 25 főként magyar,8 különböző fewlekezetből.) Ennek ellenére 9-en szabadultak meg halálos betegségekből imádsággal kért isteni gyógyítás által.(Főleg rákos daganatokból és szívbetegségekből.)

Isten ma,és 2000 éve ugyanaz.

Miért volt szükség csodákra a szárnyait bontogató keresztény gyülekezetben? A csodák több fontos célt is szolgáltak. Először is segítettek abban, hogy lássák, ha Isten valakit támogat, vagy hatalmat ad neki (2Mó 4:1–9). Ez Mózes és Jézus esetében is nyilvánvalóvá vált az emberek előtt (2Mó 4:30, 31; Jn 9:17, 31–33). Isten Mózes által beszélt egy eljövendő prófétáról. Jézus csodái bizonyították, hogy ő ez a próféta (5Mó 18:18; Jn 6:14). A kereszténység kezdetén a keresztények által hirdetett üzenet mellett a csodák is segítettek abban, hogy az emberek felismerjék, hogy Jehova már nem a zsidókat, hanem a keresztényeket támogatja (Héb 2:3, 4). De Isten szándéka szerint az első században kapott természetfölötti ajándékok idővel megszűntek. Csak addig volt ezekre szükség, míg a keresztény gyülekezet a szárnyait bontogatta (1Ko 13:8–11).

Az apostolok cselekedeteiről szóló feljegyzéseket olvasva láthatjuk, hogy Jehova szellemének a segítségével hatalmas tetteket vittek véghez, és rövid időn belül számtalan gyülekezet alakult meg, aminek köszönhetően szilárddá vált a kereszténység (Cs 4:4; 13., 14., 16–19. fej.). Az i. sz. 33 és 70 közötti rövid időszak alatt több ezren váltak hívővé, és számos gyülekezet jött létre Babilontól Rómáig, sőt attól nyugatabbra is (1Pt 5:13; Ró 1:1, 7; 15:24). Az sem elhanyagolható tény, hogy akkoriban csak kevés másolat készült a Szentírásról. Általában csak a jómódúaknak voltak tekercseik vagy könyveik. A pogány országokban semmit sem tudtak a Bibliáról vagy a Biblia Istenéről, Jehováról. Jóformán csak szájról szájra lehetett továbbadni az információt. Nem voltak kézközelben bibliai szövegmagyarázatok, konkordanciák vagy enciklopédiák. Ezért rendkívül fontos volt akkoriban, hogy a gyülekezetben természetfölötti ajándékok legyenek, például a különleges ismeret, a bölcsesség, a nyelveken szólás és az ihletett kijelentések tisztánlátása (1Ko 12:4–11, 27–31). De ahogy Pál apostol rávilágított, ezek megszűntek, miután betöltötték a céljukat.

Ma már más a helyzet: Napjainkban Isten nem tesz csodát a keresztény szolgái által, mert minden megvan ahhoz, hogy az írni-olvasni tudó emberek hinni tudjanak, illetve hogy segíteni lehessen azoknak, akik ugyan írástudatlanok, de szívesen tanulnának Istenről. Vannak érett keresztények, akik át tudják adni azt az ismeretet és bölcsességet, amire a Biblia tanulmányozása és tapasztalat útján tettek szert. Jelenleg nincs szükség csodákra ahhoz, hogy bizonyítsuk, Isten Jézus Krisztust nevezte ki szabadítónak, és támogatja az ő szolgáit. De ha még mindig képessé tenné a szolgáit, hogy csodát tudjanak tenni, az sem győzne meg mindenkit. Jézus csodáinak a szemtanúi közül sem mindenki fogadta szívesen a tanítását (Jn 12:9–11). A Biblia viszont arra figyelmezteti a gúnyolódókat, hogy Isten döbbenetes dolgokat fog tenni, amikor elpusztítja a jelenlegi világrendszert (2Pt 3:1–10; Je 18.; 19.).

Mindent egybevetve, akik szerint csodák nem történhettek, azok valószínűleg vagy abban nem hisznek, hogy létezik egy láthatatlan Teremtő, vagy abban, hogy ez a hatalmas Isten a teremtés óta természetfeletti dolgokat tett. A hitetlenségük azonban nem teszi hatástalanná, azaz érvénytelenné Isten Szavát (Ró 3:3, 4).