Istent miért nem nőként imádjuk???

Az "anya" szerep már foglalt, a Biblia szerint mennyei anyánk a "mennyei Jeruzsálem", ami valószínűleg a Paradicsom, ahol a szabadság uralkodik. Lásd és vesd össze: Gal 4:26 és Zsid 12:22-24.

A földi népek is gyakran azt a földet vagy országot mondják anyjuknak, amelyen élnek, ahol otthonra leltek, ahol otthon érzik magukat, van is a "földanya" kifejezés. A keresztények számára az a "föld", amiben otthonra leltek, a mennyei Jeruzsálem, ahol a hűséges angyalok és a már elhunyt, igazságra jutott szentek lelkei is élnek. Szóval ez a "város" nem annyira egy hely, mint egy közösség/kapcsolat olyan lényekkel (angyalokkal, szentek lelkeivel/szellemeivel), akik Istenhez közel lehetnek, és így Isten szeretetét érzékelik/élvezhetik lélekben.

Amikor itt a földön meghalunk, akkor analógiásan valami hasonló történik, mint az ebbe a világba születésnél. Amikor ide születünk, a méhlepény betöltötte a feladatát, azt kidobják, és az anyaméhben kifejlődött csecsemő először elsősorban az anyja felügyelete alá kerül (mert pl. ő szoptatja). Amikor ebben a világban meghalunk, a testünk betöltötte a feladatát, azt "kidobják" (legtöbbször eltemetik, elégetik), a lelkünk pedig a túlvilágon egy lelki/szellemi "anya" felügyelete alá kerül, amely egy közössége a lelki/szellemi teremtményeknek.

Akik ebben az életben méltónak találtatnak az üdvözülésre, azok egy szeretetteljes lelki/szellemi anyához kerülnek ("mennyei Jeruzsálem"), ami a tökéletességre jutottak (angyalok, szentek) egy közössége, ez a közösség táplálja a túlvilgra kerül üdvözülőket.

Azok, akik elvesznek (nem üdvözültek), ide nem juthatnak be, hanem az alvilágba, feltételezhetően démonok és más elveszett lelkek közé kerülnek, vagyis egy rossz, szeretetlen anyához. Feltételezheztően itt pont a a mennyei Jeruzsálem szabadságának ellentéte van, vagyis az alvilág egy börtön, ahol önkény uralkodik. Elképzelhető, hogy ezek az elhanyagolt lelkek egy idő után meg is halnak. (Legalábbis Jézus csak azoknak ígérte azt, hogy soha nem halnak meg, akik hiszenk benne, ld. Jn 11:25-26.)

Istent egyébként nem lehet semmilyen antropomorfikus (emberformájú) képbe teljes mértékben belepréselni, egy apa (atya) képébe sem. Jézus nyilván azért használja a görög patrosz vagyis apa szót rá, mert Isten lényéhez a legközelebb álló antropomorfikus kép az apa képe. Nem mintha Istennek nem lennének inkább a nőkre jellemző tulajdonságai is. Isten nem is férfi és nem is nő, Isten az Isten.

üdv, a javuló Stefán

Bár nem tartozik szorosan a kérdéshez, a Bibliából az a kép rajzolódik ki, hogy a testi halál után egy átmeneti állapotba kerülnek a lelkek, amelyet az újszövetségi Biblia Hádésznak nevez, az ószövetség pedig Seolnak, ez a halottak birodalma, mi magyarul túlvilágnak nevezhetjük. Ez nem annyira hely, mert enm fizikai/testi realitás, hanem lelki/szellemi állapotok, de nevezzük "világnak". A Hádész egyetlen világ, de vannak jó és rossz részei. A legjobb része a Paradicsom, a legrosszabb része a Tartarosz (alvilág). Itt a földi világunkban (bár ez is egyetlen világ) sem mindegy, hogy valaki az USA-ban él, ahol szabadság van, vagy Észak-Koreában rabságban egy koncentrációs táborban.

A nagy különbség, hogy a jelenlegi földi világunkban nincs igazság. Nem a rossz emberek vannak koncentrációs táborokban (legalábbis nagyrészt), és nem a jó emberke élnek szabadságban és jólétben (legalábbis nagyrészt). Ez annak köszönhető, hogy a Biblia szerint ebben a világban nincs igazság, mert e világ vezetőinek/embereinek többsége a Sátánhoz kötődik. A testi halál után azonban végbemegy egy ítélet, az ún. Krisztus ítélőszéke, és az ezen a földön élt élet alapján már egy igazságszolgáltatás végbemegy. Vagyis a Paradicsomba azok kerülnek, akik jót cselekedtek itt a földön, az alvilágba, Tartaroszba pedig azok, akik a rosszat cselekedték.

Úgy tűnik a Biblia alapján, hogy a halottak számára ebből az ideiglenes, lelki/szellemi világból történik a feltámadás a világ végén, amely azt jeleneti, hogy mindenki újra kap egy testet. Ez a test vagy örökké tökéletes, fiatal és egészséges lesz (azoknak, akik Jézuséi, akiket Jézus támaszt fel), és ezért örökké élhet a Mennyben, vagy pedig beteg, rothadt és nyomorult test lesz, amely rendkívüli szégyent és szenvedést okoz. Isten ezért könyörületből megsemmisíti azokat, akik ilyen utálatos testben támadtak fel, hogy ne szenvedjenek örökké (ez a Pokol, ami egy tűzhöz hasonlító hely, amely mindent megsemmisít). A Biblia szerint tehát nincs örök szenvedés a pokolban. Örök élet csak a Mennyben van.

Jelenleg tehát senki sincs a Pokolban, a Mennyben pedig csak Jézus és az Atya van. Minden halott a holtak hazájában, a Hádészben van, a földi élete alapján kiérdemelt állapotban.

Szóval, amíg még van idő, nem éri meg késlekedni a Jézussal való megbarátkozással, mert senki sem tudhatja itt a földön, hogy mikor jön el az az utolsó nap, ami után már semmin nem lehet változtatni.

üdv, a javuló Stefán

Primo, anyánk a katolikus Anyaszentegyház és Szűz Mária meg Egyházunk anyja és védelmezője.

Secundo, Jézus férfiként jött közénk (másképp nehezen taníthatott volna), s Istent a Mennyei ATYÁNAK nevezte (az Adonai az Ószövetségben is többször jelenik meg Atyaként). A Szentlélekre nem ír konkrét nemet a Szentírás, csak grammatikait, a héber “רוח” (ejtsd: ruach, németes alsó hával) nőnemű, szintúgy, mint az Adonai jelenlétére utaló שּׁכינה (ejtsd: sekhina, a kh helyett torokhangú alsó hával); a görög “Πνευμα” (ejtsd: pneuma) pedig semleges nemű, de a Παρακλητος meg hímnemű, s a görögben nyelvtanilag hímneműen írnak róla legtöbbször; a latin Spiritus hímnemű; ezért mindenki azt a nemet használja (pl. angolban, ahol ugye maguknak a főneveknek nemük nemük), bár én a hímnemet hallom gyakrabban, az Atya és a Fiú, valamint az Istenre használatos általánosabb hímnem miatt.

Tertio, az Istenre vonatkozó szavak mind hímneműek. A héberben leggyakrabban a יהוה (ejtsd: Jahve, s nem Jehova), אדני (ejtsd: Adonáj, = Úr), mind hímnemű, míg az אלהימ (ejtsd: elohim) az אלוה (ejtsd: eloáh = isten) nőnemű, de kap egy ‘-im’-et, ami a hímenű többesszámú végződés, tehát az אלהימ egyszerre utal hím és nőnemű entitásra is. A görögben a Θεος (ejtsd: Theosz = Isten) és a Κυρος (ejtsd: Kürosz = Úr) szóval hivatkoznak az Örökkévalóra, mindegyik hímnemű. Latinul mind a Deus (= Isten), mind a Dominus (= Úr) hímnemű. S az idők során, mivel a nők alacsonyabb rangúnak számítottak a férfiaknál; a teljes hatalom örök Birtokosát is könyebb volt férfinak képzelni.

De mit mondunk, milyen nemű az Isten? Isten transzcendens, örök Létező; ezért felette áll az anyagi világnak, s mivel Lélek (vö.: 2Kor 3,17), ezért nincs teste, nem is kell, hogy szaporodjon, ezáltal nem sorolható be egyik nembe sem. Ő maga a teljesség, megvannak Benne a férfi és a női tulajdonságok is. A Katekizmus ezt így fejezi ki: “Ezért emlékeztetni kell rá, hogy Isten fölötte áll az emberi nemek közötti különbségnek. Ő nem férfi, nem is nő; Ő Isten.” (KEK 239, [link] )

Istent hímneműként jeleníti meg, bár Istennek és az angyaloknak sincs nemisége.

Valószínű azért, mert a férfi megnevezés a vezető és az erő szimbóluma.

Szerintem pedig Isten nem csak férfi, hanem nő is. De nem úgy, hogy kétnemű, hanem e kettő válik egésszé.

"Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket." (Teremtés 1:27)

Azért a Jézus sztoriban is akadnak erre utaló jelek. Jézus elsőként például asszonyoknak jelenik meg. A nőket is tanította. Nem tett különbséget férfi és nő között. Kifejtette, hogy összetartoznak.

Úgy hiszem Istenre lehet tekinteni férfiként, de lehet tekinteni nőként is. Azért akadnak a Biblia olvasása során arra utaló jelek, hogy a történet nem teljes. Sajnos a férfiuralom és a férfiúi büszkeség nem hagyta, hogy a nők főszereplőként érvényesüljenek az írásokban. De azért megjelennek. Nem egy asszony, kislány, anya, özvegyasszony vigasztalódik Jézus csodatételeivel. Példabeszédeibe is bevette a nőket.

Mária nevezetűek pedig kulcsfontosságú szereplők. Nem véletlen vannak imák Máriához. Ezzel az egyház is tisztában van. Katolikus egyház példáúl Mária Magdolna szerepének hangsúlyozása és kiemelése okán álították helyre a renoméját azzal, hogy az apostolok apostolának nyilvánították.

"2016 óta a katolikus egyház az "apostolok apostolaként", továbbá védőszentként tiszteli."

(Idézet forrása: [link] )

Úgyhogy nem troll a kérdésed Luci, nagyon is életszerű.

Istennek nincsenek ősei, tehát sem anyja, sem apja nincs.

Az tény, hogy Isten nem bánik úgy az asszonyokkal, mint némely férfi. Ezért is vannak megemlítve olyan Istent félő asszonyok, akik alázatosan felismerték a helyüket Isten szándékában, mint Pl: Sára is.

(1Péter 3:5, 6) 5 A múltban is így ékesítették magukat az Istenben reménykedő szent asszonyok, alárendelve magukat a férjüknek, 6 ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának hívta őt. . .

Egy asszony nincs elnyomva Isten teokratikus rendjében. De nem is gondolhatja azt, hogy átveheti a családfői szerepet.

A Bibliában az asszonyok nem abban emelkedtek ki, hogy vezető szerepet gyakoroltak, sokkal inkább az alázatosságukkal szerényen tették a dolgaikat. A példabeszédek 31. fejezetében olvashatunk erről a 10. versről.

Egy Nő akkor végezhet férfinak adott feladatott, ha nincs képesített megkeresztelkedett férfi a gyülekezetben, a megbízatása nem örök érvényű.

Egy férfi is elveszítheti a kinevezését ha illetlenül viselkedik.

"Mária nevezetűek pedig kulcsfontosságú szereplők. Nem véletlen vannak imák Máriához."

Biblia ellenes tanítás. Soha sehol nem olvassuk, hogy Istenen kívül bárkihez imádkozhatunk, és közben járó sem lehet senki, csak aki megfelelő áldozatot hozott az emberiségért. Ő pedig a messiási király Krisztus.

(1Timóteusz 2:4–6) . . .. 5 Mert egy Isten van, és egy közvetítő van Isten és az emberek között, Krisztus Jézus, egy ember, 6 aki megfelelő váltságul adta magát mindenkiért, . . .

Sem Mária, sem senki nem adott megfelelő áldozatot, mivel egyikük sem volt tökéletes.

Isten erre is gondolt. Mária Krisztus anyját egy olyan példaképnek állitotta ami tiszteletet ad Máriának

A Mária tisztelet két vêglrtei az, hogy a protestánsok elutasitják egy egyszerű nő, ugyanolyan mint bárki.

A katolikusoknál pedig van olyan laikus népies mozgalom, hogy a Szentlélek tulajdonképpen Szűz Máriával egyenlő, és akkor, nevesithető a Szentháromság nem megtesült tagja a Szentlélek.

Amúgy sok kislánynak volt Szűz Mária jelenése, rzrkből néhány ismert Garabandál, Fatima, Lourdes, Banneux Lá Salette stb.

Hangsúlyozottan nem mint Istennő jelent meg, hanem mint égi lelki Anya, akinek feladata közvetitő, emberek és az ő Fia között Krisztushoz.