Ha valami elképesztően fontos és hasznos dolog csak egyszer következett be milliárd évek alatt, az kb. a teremtés vagy minimum csoda, nem?

" mert vannak azért kérdések, amiket csak az tesz fel, aki nem fogadja el készpénznek a tudomány mindenhatóságát."

Hopp-hopp-hopp. Álljunk meg egy szóra.

Aki bármit készpénznek vesz és bárminek elfogadja a mindenhatóságát az nem igazi tudományos ember! Még akkor sem ha annak mondja magát... pont emiatt nincs értelme a tudomány vallás vitáknak, mert az egyik "feladata" a folyamatos kételkedés és válaszkeresés, a másik "feladata" pedig, hogy minden jelet/információt/eredményt aszerint fogadjon igaznak és hasznosnak, vagy fatális tévedésnek, hogy a saját világképébe és a már meglévő "válaszaihoz" hogyan illeszkedik.

Pont a fentiek miatt akadtak ki szerintem sokan a kérdezőre. A tudomány pont attól tudomány, hogy folyamatosan kutatja a válaszokat és sosem mondja, hogy valami 100%-osan úgy van, ahogy... HANEM azt fogadja el, ami a megfigyelések alapján a lehető legvalószínűbb igazság. Így nyílván való, hogyha felmerül valami "hiba", akkor azzal kapcsolatban kutatásokat végeznek és még cikkek is születnek róla.

A kreacionisták meg - míg a milliónyi pozitív érvet tökéletesen figyelmen kívül hagyják - egy ilyen felvetésre azonnal ugranak, hogy "HAHA öngól az ateistáknak!".

Szerintem érthető, hogy ezt néhányan kissé provokatívnak vették.

Sir Butcher.

Tökéletesen értem, amit ki akarsz fejezni, de nem gondolod végig azt amit leírtál. egy bekezdésedre reagálnék csak, hogy értsd miről beszélek. :)

"Igazából nekem ezzel csak az a gondom, hogyha mi egy elmét rakunk minden mögé, aki minden véletlent, minden evolúciós folyamatot irányít, azzal csupán annyit érünk el, hogy megszűnik a fejlődésre az igény. Minek kutatni, hogy lettünk? Jött a tudat/elme/szellem, és megcsinált minket. Pont. Nem számít, hogy lett a világegyetem, vagy hogy fejlődünk. Mert volt isten, aki megteremtett minket, és kész. Vita lezárva. Számomra ez fájdalmasan leegyszerűsíti a dolgokat."

Először is egy jó mondás ide. "Aki a múltba tekint, seggel megy a jövőbe..."

Ha megtaláltuk a kialakulásunk, létrejöttünk valós okát, sőt egyáltalán a létezését, akkor talán elkezdhetjük végre a valós fejlődést is...ezzel tényleg pontot rakunk a keletkezésünk és a világ keletkezésével kapcsolatos kérdések végére...erről is lenne szó, így nekiláthatunk az igazi fejlődésnek, ami szellemi, mentális inkább, mintsem fizikai/anyagi. Ha ezeket a dolgokat belátta az ember, amiről beszéltem neked az előző hsz emben, akkor jön még csak a frankó univerzumi élet. Valójában ez az Isten dolog bevezetése az emberek érdekében van, mintsem ellene...Ezektől függetlenül a tudomány mit sem veszít értékéből, de most már előre felé kutathat, nem pedig visszafelé. Én tudom jól, hogy a tudomány gyönyörűen leírja a köztes dolgokat, az anyag kölcsönhatásait(biológia, kémia, fizika), de arról nem szól, hogy egyáltalán miért van ilyenre lehetőség...nem ad sem értelmet, sem okot, sem célt a léttel kapcsolatban...így az emberek szerteágazóan gerjesztik ezeket magukban vakon, és pont azért, mert ugye keresi mindenki az igazságot, de mivel nincsen támpont, ezért nehéz a meló, de nem ezzel a hozzáállással. :P

Még egyszer leírom ide...Ha ezt elfogadják, akkor nincs kész minden...hanem pont, hogy most kezdődik minden. Egy dolgot lezárunk, egy újat elindítunk. :)

Tulajdonképpen a tudomány azzal foglalkozik, hogy leírja, Isten hogyan "formázza" az Univerzumot pillanatról, pillanatra. Ohh és az előző hszemből azt is kideríthetted, hogy egyetlen létező van össz vissz. Tehát "Isten" a minden, nincs mellette semmi, csak Ő van. :)

üdv

25/F

LastOne.Left