Úgy tudom a Zsoltárok könyvét nagyrészt Dávid király irta jóval Jézus eljövetele előtt, kimondottan az akkori zsidóságnak, akkor mi modern keresztények, hogyan tudjuk használni értelmezni?

Mivel nem csak Izraelitákból állt Isten népe, nem csak nekik szól, vagy szólt Isten szava. Azokra is vonatkozott, akik csatlakoztak hozzájuk, elismerve az igaz Isten felismerését. Illetve mindenkinek szól, és szól napjainkban is.

A zsoltárok első fejezeteit, Dávid írta. Kivétel az 1, 2, 10, 33. zsoltár.

De Ő írta a 132. zsoltárt is.

A Zsoltárok könyve mély bepillantást enged Isten tanításaiba, Illetve beszél a Biblia szerzőjéről Istenről.

Kiemeli, hogy nagyon fontos megszívlelnünk a törvényeket, és bizalmat kifejleszteni Isten iránt.

Figyelmeztet a bűnökre, az olyanokra is amik "titkoltak".

Becsületességre int, egészséges társaságot javasol, akiknek hasonlóak az értékrendjük.

A zsoltárokban sok jövendölés is van a messiásról, mint Dávid fiáról. Leírja, hogy mi a feladata, szerepe Isten szándékában.

Az első keresztények mint Péter is rendszeresen idéztek a zsoltárok könyvéből.

Jézus életét, és halálát, figyelemre méltó részletességgel jövendöli meg.

Ez segítség lehet abban, hogy valóban megbízhatunk Isten szavában, mint aki nem mond olyasmit, amit ne hajtana végre.

A zsoltárok könyvének olvasása, tanulmányozása, segít értékelést kifejleszteni Isten iránt, aki hamarosan megoldja az emberiség gondjait, a vezetése alatt.

A Zsoltarokat nem nagyreszt David kiraly irta, csak egy reszuket (Adam, Abraham, Mozes, Salamon, Heman, Melhizedek, Jedutin, Asszaf stb. utana tudsz nezni), de valoban a Jezus elotti zsidoknak. Imakent irodtak.

Mi keresztenyek is, altalaban imadkozni szoktuk a zsoltarokat, tehat nem elsosorban uzeneteket tartalmaz, amelyeket ertelmezni kell. Elhangzik az Ujszovetsegben az, hogy "olvassatok zsoltarokat". Sok felekezetben, pl. katolikus, anglikan, napi "imaorakat imadkoznak", amelyek a zsoltarolvasasok kore szervezodott liturgiak es az adott egyhaz kozossegi imai (regebbi szoval zsolozsmak). De az eszaki evangelikus egyhazakban is van hasonlo.

A zsoltar szerzoje altalaban valamilyen erzelmi allapotban fordul Istenhez, oromeben, fajdalmaban, duheben, ha fenyegetve erzi magat, ha a multon ragodik, ha hálát szeretne adni vagy csak Istenre gondolni stb. Ezert kozelebb kerul mas is Istenhez es mondjuk megvigasztalodik, ha hasonlo erzest leiro zsoltarokat olvas. Pl. a 91-es a felelmet csillapithatja.

Nem kell minden duhongest szo szerint imakent komolyan gondolni, pl. az ilyen: "ellensegeim csecsemoit vagd a sziklakhoz", ezek emberi gondolatok, es azt mutatjak, hogy Istennel igy is lehet beszelni, vagyis minden erzelmet ki lehet fejezni.

Vannak, akik sorban olvassak, pl. napi 1 zsoltart, vagy napi 5-ot (es akkor havonta olvassa el az osszest).

Ha a hatter, es az ertelmezes erdekel, vannak konyvek, oldalak, ahol vegigmennek a zsoltarokon egyenkent es elemzik oket.

Az apostolok is ezt tették, értelmezték és beültették a saját korukba.

Az apostolok cselekedeteiben 4 prófécia szerepel Dávidtól a Zsoltárok könyvéből. Itt is eltelt majdnem 1000 év és tudták hasznositani a keresztények amit leirt Dávid, de ehhez a Szentlélek vezetése kellett, hogy az vonatkozik a saját korukra.

Szia

Óó a Zsoltárok könyvét mi, ma élő keresztények nagy mértékben a hasznunkra tudjuk fordítani.

A Zsoltárok könyve a jövendöléseken kívül sok olyasmit is feltár, ami a buzdításunkra lehet, és útmutatást nyújt, tehát nem pusztán költői remekmű. A valós életről ír, az örömökről, szomorúságokról, félelmekről és csalódásokról. Mindvégig érezhető, hogy a zsoltárírók bensőséges kapcsolatban voltak Jehova Istennel. Ráadásul olyannyira a figyelem középpontjába kerül, hogy mi mindent tett Isten, és hogy milyen tulajdonságai vannak, hogy arra érzünk késztetést, hogy dicsérjük őt, és adjunk neki hálát.

A zsoltárok szavai szerint az igazi boldogság abból származik, ha kerüljük a gonoszok társaságát, és Jehova törvényében leljük gyönyörűségünket (Zs 1:1, 2), az Ő felkentjénél keresünk menedéket (2:11, 12), Jehovában bízunk (40:4), törődünk a szegényekkel (41:1, 2), engedjük, hogy helyreigazítson minket (94:12, 13), engedelmeskedünk a parancsainak (112:1; 119:1, 2), valamint őt fogadjuk el az Istenünknek, és hozzá fordulunk segítségért (146:5, 6).

A könyv arra buzdít, hogy Jehovába vessük a bizalmunkat: „Vesd a terhed Jehovára, és ő fenntart téged. Sosem engedi, hogy ingadozzon az igazságos” (Zs 55:22; 37:5). Ha benne bízunk, nem fogunk félni az emberektől (56:4, 11).

Hogyan van kapcsolatban az imával?

A zsoltárokból kiderül, hogy Isten szolgái nyugodtan imádkozhatnak megmentésért vagy szabadításért (Zs 3:7, 8; 6:4; 35:1–8; 71:1–6), Isten kegyéért (4:1; 9:13), vezetéséért (5:8; 19:12–14; 25:4, 5; 27:11; 43:3), védelméért (17:8), bűnbocsánatért (25:7, 11, 18; 32:5, 6; 41:4; 51:1–9), tiszta szívért és új, rendíthetetlen szellemért (51:10), valamint azért, hogy Isten neve dicsőítve legyen (115:1). Imádkozhatunk még azért is, hogy vizsgáljon, tisztítson és ítéljen meg minket (26:2; 35:24; 43:1), hogy tanítson minket jóságra, értelmességre, ismeretre, és hogy ismertesse meg velünk a rendelkezéseit (119:66, 68, 73, 124, 125, 135).

"3as akkor mi is át tudjuk ültetni?"

Át tudjuk ültetni. Biztos vannak próféciái Dávidnak amik még teljesedtek be. :)

A kedvencem:

Zsolt 110:3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpír méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Vagy pl ez egy duális prófécia, egy része még nem teljesedett be szó szerint:

Zsolt 118:26 Áldott, aki jő az Úrnak nevében; áldunk titeket, akik az Úr házából valók vagytok!

Pál leveleiben, pl.

Efézus 5:19

"mondjatok egymásnak zsoltárokat"

Kolossé 3:16

"Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagon úgy, hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal"