Az eutanázia elfogadható egy kereszténynek?

Mi is a kereszténység?

Állítólag, oly sokmindenre tanít.

Nézzük csak meg azokat, akik oly nagy keresztények.

A Vatikán, mit különálló állam, kiknek segít? Árvízkárosultak? Földrengés áldozatoknak? Miért van az, hogy te adsz, adakozol ők nem. Nem ezt tanítják! Szembe mennek vele? A gyermek molesztálásokról ne is beszéljünk. Vallás legyen az a földön bármilyen, pusztán az erőszakipar egy része, amely mentális korlátok közé kényszerít.

"A Vatikán, mit különálló állam, kiknek segít? Árvízkárosultak? Földrengés áldozatoknak?"

Pontosan, sőt még sokkal többeknek is.

"te adsz, adakozol ők nem."

Ha nem adnának, ezrek, kockáztatom, milliók halnának éhen/ nem lenne lakóhelyük/nem tudnak tanulni stb. A mi városunkban van karitász. És ebbe is benne vannak az adományok, de nem csak ennek hanem sokmindennek köszönhetően heti 900 adag ételt osztunk ki. És olyan emberek is vannak közöttük akik éhen haltak volna ha mi nem adunk. Szóval kérdezem. Mit értesz az alatt hogy nem adakozik?

Én keresztény vagyok és egészségügyi dolgozó. Teljes mértékben elfogadhatónak tartom.

Amit nem fogadok el, az az, amikor valaki más előbb veti fel gyógyíthatatlan páciensnek az ötletet, minthogy neki eszébe jutna (Kanadában esett meg ez, úgy hogy bele sem merek gondolni mi lenne Kelet-Európában ha legalizálnák).

Alapvetően erősen aggályosnak tartom, de tartózkodnék a kategorikus kijelentésektől most. Mert az sem helyes, hogy valakit erőszakkal életben tartanak pusztán a technológia adta lehetőséggel úgy, hogy valójában egy árnyéklét jut neki. Lehet, hogy a keresztényeknek nem kellene megölniük senkit, ugyanakkor tudniuk kell elengedni embereket, és hagyni a lehető legtöbb emberi méltósággal meghalni.

Az eutanázia puszta legalizációja rengeteg visszaélésre nyit kaput. Például képzeld el, amikor egy egészségügyi intézmény ad neked egy árlistát, amin az életed megmentése tízszer annyiba fog kerülni, mint a "kegyes halál". Vagy hogyan határozzuk emg, hogy mi az ember szuverén döntése egy ilyen helyzetben, ami azért eléggé be tud szűkíteni tudatállapotokat. Én is szenvedtem major depressziótól, tudom, hogy volt időszak, amikor meghalni vágytam. De hosszas szenvedés után elttem csak jobban, és most már nem szertnék meghalni, és azt gondolom, hogy az egy kóros elmeállapot szülte hibás gondolat volt. Na most volt, hogy egy a kérdésben liberálisabb felfogású országban egy depressziós tinédzser öngyilkosságához asszisztáltak az eutanáziára hivatkozva. Ez egyszerű gyilkosság, és mindenkit, aki ebben részt vett, én sittre vágnék egy tizenöt évre, mint akármelyik gyilkost.

Kik vagyunk mi, hogy Istent játszunk? Ő az élet Teremtője, amit ad, azt elveszi. És csak Ő veheti el. Ezért az Ő törvényei ellen való a gyilkosság, az öngyilkosság, magzatölés, eutanázia és ezeknek a társai. Mind végzése, végeztetése gyilkosság, égbekiáltó bűn az Örök Isten ellen. (A szándékos gyilkosság égbekiáltó bűn.)

Még akkor is, ha elhanyagolható az esély a felépülésre, nincs jogunk elvenni mástól Isten ajándékát.