Jézus halála a kereszténységben egy olyan eset mint 1 pogány szertartáson bemutatott emberáldozat vagy 1 olyan eset mint Pl a sámsoné,hogy meghalt de mindent magával rántott és az ellenségei is odavesztek?

Inkább olyan, mint egy dráma, amit régen véletlenül láttam a televízióban. Meghalt benne az egyik srác és a többiek nem tudták feldolgozni, ezért kitalálták hogy csak elment és tök jól érzi magát.

Valaki meg csak hasznot akar belőle, mint mindig...

Mindkettő és egyik sem.

Ugyanis, emberáldozat volt, de Isten választotta ki őt. A saját fiát, hogy így beteljesedhessenek azok az írások, melyeket jövendöltek. A fiú pedig mert nem lázadt fel apja ellen örök dicsőséget kapott, sőt még fel is támadott. Ez nem egy tipikus áldozat, mint a pogányoknál. Sokkal több annál. Bűn. Hiszen azok bűne ez, akik noha ismerték az írásokat és Istent, aki mindenről tud, mégsem teljesítették Isten akaratát. Isten ugyanis előre elmondta a népnek:

"Mert nem az áldozat kell nekem, hanem a szeretet, nem az égőáldozat, hanem az Isten ismerete." (Ozeás 6:6)

Ezt megelőzően is elspojlerezi Ozeás a feltámadást. Jézus pedig figyelmeztette is őket:

"Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bűnösöket." (Máté 9:13)

Nem csak a nép, nem csak egy ember, hanem Isten áldozata is, aki végignézte szeretett fiának a szenvedéseit.

Jézus részéről pedig valóban sámsoni cselekedet és mégsem. mert Sámson a saját erejét használta, hogy elpusztítsa az ellenséget. Isten tette Sámsonnal, hogy erős legyen, de neki a hajában volt az ereje és megfosztották tőle.

Jézus ellensége a sátán volt. Sátán pedig biztosra ment. Kísértett előszőr, majd felbújtotta a papokat Jézus ellen. A hitük révén és abból kifolyólag tehette meg, mert a zsidók nem igazán voltak készek a változásra. Ha rajtuk mulna és az ő értékrendjükön nem lesz nekik soha ember elég jó, hogy Messiásnak merjék nevezni. Pedig tudjuk jól, hogy Isten az embert saját képére alkotta, így isten is emberszerű teljes valójában. Sátán végül Júdást törte meg. Kapzsiság, pénzsóvárgás segítségével vette rá az árulásra. Tudta, hogy Jézus is tudja, hogy mi vár rá. Megpróbálta megakadályozni, hogy az Isten is együtt áldozhasson az emberrel. Mert a keresztnél ez történt. Csakhogy egy valamire nem számítótt sátán. Nem számólhatott vele, mert nincs a bírtokában és nem is érti. Ez az alázat. Sátánban nulla alázat van. Jézusban pedig maximális az alázat, amelyet ember bírtokólhat. Az alázat pedig lényegéban azt jelenti, hogy mások érdekeit a saját magam érdekei elé helyezem. Így történt az ellenség bukása. Jézus ugyanis nem a saját érdekeit nézte, hanem mindenki más érdekét. Akár politikai szemszögből vagy vallási szemszögből nézzük abban a korban semmi más megoldás nem volt Jézus részéről, mint hogy ne meneküljön el és vállalja azt, amit kimért rá az ember , mert Isten is ugyan azt mérte ki rá. Azt pedig pontosan tudta Jézus, hogy ha Isten ezt mérte ki rá, akkor neki Isten szolgájaként, Isten gyermekeként Ember fiaként meg kell tennie, hogy nem tesz semmit és túlesik ezen.

A sátán elbukott az utolsó lehetőségtől, hogy tejhatalma lehessen valaha még a világon. Róma elbukott az ezt követő időkben mely nagy részben köszönhető a kereszténységnek. A római Istenek a semmibe vesztek, akár csak a görögöké.

Jézus pedig a mai napig munkálkodik, gyógyít, erőt ad, vígasztal hála a jó Istennek. Ő lett az a figura, kinek megadatott a feltámadás, hogy ezután befejezhesse tanítványai oktatását és fényesre csiszolhassa a hitüket, hogy ők is csodát tehessenek. Eljött pedig a pillanat, amikor Isten fia a legnagyobb dicsőséget úgy kapta meg, hogy nem kell neki testben mutatkoznia egészen addig, amíg el nem jönnek az utolsó napok.

Tehát sámsoni hőstett is, meg nem is, mert annál sokkal nagyobb. Krisztus azt akadályozta meg, hogy a sátán valaha is tejhatalmat kaphasson a földön. Persze nagy befolyása van a világra és annak lakóira, de nincs tejhatalma.