Magyarázzátok el legyetek szívesek, hogy Istennek kell gyónni vagy papnak?

Gyónni a papnak kell. A katolikus tanítás szerint ő közvetít Isten felé.

A protestánsok nem gyónnak, hanem általában Istennel közvetlenül rendezik ezt el. A protestánsoknál egyébként pap sincs, hanem lelkész, nem egészen ugyanaz.

Tehát: gyónásnak csak azt nevezzük, ahol van pap, de a protestansok szerint az egészre ebben a formában nincs is szükség.

A kérdező a gyónásra volt kíváncsi, és azt szótári definíció szerint is katolikus papnál kell végezni. Ami nem úgy megy, az nem gyónás.

A 3-mas válaszoló kb.annyira volt értelmes, mintha megkérdezné, kell-e liszt a tökfőzelékbe, én meg azt válaszolnám, hogy a tökfőzelék nem finom. Ez is egy vélemény, de a kérdés nem ez volt.

Igazából mind a kettőnek. Amikor egy bűnt elkövetünk, akkor azzal Isten ellen is vétünk, és sokszor a közösségünk ellen is. Akár úgy, hogy konkrétan a közösségnek vagy tagjainak teszel rosszat, akár úgy, hogy tetted miatt a közösség becsülete sérül. Például rossz lányokhoz jársz, s majd mondják, milyen közösség az, melynek tagjai paráználkodnak...

Tehát ki kell engesztelődni Istennel és a közösséggel is, utóbbit képviseli a pap.

Amúgy az őskeresztények gyónásukat nem pap előtt, hanem a teljes közösség előtt végezték. Később, ahogy kezdtek felhígulni, sokan csatlakoztak nem hitből, hanem érdekből, akkor ezt váltotta fel a fülbe gyónás, amikor nem az összes jelenlévő tag előtt, hanem annak vezetője előtt gyóntak csak.

Illetve ne feledjük Krisztus szavait:

Jn 20,22-23

Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek megtartjátok, az bűnben marad."

Mt 18,18

Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldotok a földön, a mennyben is fel lesz oldva.

Istennek, vagy istenszolgának.

Amikor istennek teszed: Feldolgozod magadban, és mivel kéred a segítségét, kapni fogsz erőket, amikkel még mélyebben megérted, hogy amit tettél valójában mennyire és milyen is lehet.

Amikor istenszolgának teszed: Ugyanez van, csak ő mint másik ember teszi, amit isten. Ez jobb, mert ott van konkrétan valaki, aki egyértelműen felfogható módon segít. Ez rosszabb, mert egy ember segít, az ő balgaságával és tudáshiányával.

Amikor papnak teszed: Egy ember, aki semmit sem tud istenről, olyan balga, mint te, istenkáromló dolgokat követ, nem segít, csak meghallgat.

Ebből látható, hogy ha nincs olyan ismerősöd, aki képes neked segíteni, aki tudja, hogy amiket teszel valóban rosszak-e, mennyire, mit tehetnél velük, hogyan gyakorolj, akkor csak is istennek gyónhatsz, nem pedig egy istenkáromló szervezet egyik agymosott emberének.

Istennek kell gyónni.

De mivel ő nem látható,ezért a pap képviseli Istent a gyónás alatt,és ő adja meg a feloldozást,de Isten nevében. És Isten végig jelen van a gyónás ideje alatt.

Én így tudom.

A bűn által feloldozást nyer minden keresztény, miután beavatott lesz vagyis megkeresztelkedett.

Viszont a keresztelés után is követ el bűnöket, amiket a természeti törvény szerint le kell dolgoznia, visszahat rá. Bizonyos felekezetek szerint a keresztelés nem minden addigi bűnt töröl el, hanem az öröklődő, eredendő bűnt. (Peccatum Originale) Ergo minden egyebet be kell vallania Istennek, más szóval meg kell gyónnia. A régies gyónás szó bevallást jelent, semmi mást.

A katolikus egyház szerint bűneinket meggyónni csak pap által lehet Istennek, mert ő közvetít. Ezt a katolikusok szentségnek hívják, ami speciális eljárást igényel. A keresztelés is ilyen, a házasság is ilyen, ezeket csak pap vezényelheti. (Bizonyos) más keresztények szerint nincs szükség közvetítőre Isten és az ember között, illetve ezt vallják a muszlimok is.

Szóval a válasz attól függ, milyen felekezetet, esetleg vallást tartasz követendőnek.

Én katolikusként úgy gondolom, hogy lehet Istennek is gyónni közvetenül, de az nagyon nehéz. A modern ember sokszor képtelen rá, mert olyan benső műveletek szükségesek hozzá. Ezen segít a pap és a szakráis környezet.

Véleményem szerint nagyon sok gyónás még pap segítségével sem érvényes, mert nem őszinte. A legtöbb ember egyetlen mondatot képtelen őszintén elmondani, mert ott bújkál benne a huncutság vagy ördög, és gondolatban nem teljesen ért egyet.

Eleve ha megisméti a bűnt, akkor érvénytelen volt az előző gyónás, sőt

növei a bűnt a hamis gyónással, kvázi gúnyolódással, blaszfémiával.

Aztán, a gyónás, vagyis a bűn megvallása csak egy doog, az elkövetett bűnt le is kell dolgozni, a kárt helyre kell állítani. A mai liberális Egyház szerint elég elhadarni két Miatyánkot káromkodásokért, de szerintem ez nem így van.

A bűnnek pontos súlya van, amit az emberek halálukkor megmérnek. Jézus Krisztus ítél, méghozzá igazságosan. Az igazságos nem azt jelenti, hogy a semmiért elengedi a bűnöket.

Szóval a lényeg, a bűnökért cserébe legalább olyan súlyú jót kell cselekedni a gyónás mellett (és nem helyett).

A parázna gondolatokat vagy a haragot hogyan lehet jóvá tenni? Szellemi aszkézissel. Hoppá! Modern ember azt sem tudja mi fán terem az. Éppen ezért gondolom, hogy manapság a legtöbb gyónás nem érvényes.