Mihez kezdjek? Kiléptem Jehova Tanúi közösségéből, bővebben lent.

Szia! Engem tanú családba neveltek, bár sosem keresztelkedtem meg, de tudom, miről beszélsz. Nekem szerencsémre voltak külsős kapcsolataim, ráadásul a családom se tagadott ki, így ilyen szempontból könnyű volt elindulni.

Sok esetben szükség van ilyenkor pszichológusra, mert egyre ismertebb kifejezés a "religious trauma". Ez egy valóságos sokk az embernek, amikor át kell állítania az agyát a sok hülye hiedelem után. Igen, jól írod, most újra kell alkotnod önmagad.

Ha a youtube-ra beírod, hogy "ex jw story", láthatod, hogy mennyi ember küszködik hasonló dolgokkal. Nem vagy egyedül. Esetleg elolvashatod Raymond Franz Lelkiismereti válság c. könyvét is, mert az ő érzéseiben is magadra ismerhetsz.

Ha esetleg valami közösségi hobbiba, vagy sportba bele tudnál vágni, az klassz lehet, mert megismerkednél pár új emberrel. Nem kell sok ember az életedbe, de legyen néhány jófej, megbízható, akikkel el tudsz járni mondjuk kirándulni, vagy hasonlók. Olyat nehezen találsz, aki pont ezen ment keresztül, de a neten, már a facebookon is vannak ilyen csoportok.

Nagyon durva, amikor újra kell gondolnom magamban, hogy mit is gondolok a melegekről, a vérátömlesztésről, stb. stb., mert teljesen eltorzítják az ember személyiségét. Tényleg sok időt kell szánni az őszinte önismeretre.

A bűntudat is nagyon makacs, mert az egész vallás a bűntudatkeltésre alapul. Annyira fura, hogy azóta nem kényszerből, bűntudatból foglalkozok mondjuk spirituális dolgokkal. Nem azért, mert félek, hogy Jehova meggyűlöl, hanem azért, mert érdekel és megmozgat.

Látszik, hogy tudsz őszinte lenni magadhoz és talpraesett vagy, mert a legtöbben nem dobbantanak, hanem inkább egész életükben küszködnek a kételyeikkel és hazudnak maguknak. Úgyhogy hajrá! Menni fog, nem lesz mindig ilyen sz.r!

Sajnos én sem éltem át hasonlót, de iszonyatosan érdekel, hogy mi zajlik ott, miért hagytad ott őket.

Munka, lakhatás az alap, távol a többiektől. Ez segít, hogy tiszta lappal indulj. A barátok alakulnak ga nyitott vagy rá, jó helyen keresed. Ha esetleg úgy gondolod, hogy segít, priviben levelezhetünk míg találsz barátokat.

Sajnos nem tudok pontos megoldást adni, de hátha más tud.

Szia!

Nekem nincs közöm a Jehova tanúihoz, de a youtube-on Himéneusz videóit ajánlom neked! 😊 Sok szerencsét az utadon, vár a világ! 🙏

Szia!

Én is kiskorom óta ismerem a tanúkat, minket egy ismerősünk ismertetett meg a vallással és Jehovával. Én sem keresztelkedtem meg még ugyan, mert sok dologgal kapcsolatban tépelődök, bizonytalan vagyok. Ennek a vallásnak a tanításairól nincsen kétségem, hogy hamisak lennének, nekem az volt furcsa mindig, hogy a nők egyfajta másodrendű szereplők, pl sosem adhatnak elő a gyülekezetben, nem lehet rangosabb szerepük, pl vének, vagy körzetfelvigyázók. Viszont az utóbbi időben tartanak nálunk rövid szituációs előadásokat, ami szerintem már egy tök jó előrelépés.

Engem is érdekelne bővebben, hogy ennyi idő után miért döntöttél úgy, hogy kilépsz, szívesen beszélgetnék veled privátban.

Én egyébként már annak is megörültem, hogy megláttam ezt a kérdést és a hozzátartozó kommenteket, és nem fröcsögő jellegűek, hanem őszinte tapasztalatot írnak le. Sajnos korombeliek közül senkivel nem tudok erről a témáról beszélni, de még szimplán a vallásról sem, mert nagyon sokan megtagadják Isten létezését.

Mivel én nem kifejezetten a tanúk között nőttem fel, és nem vagyok magam sem az, csak érdeklődő státuszban látogattam a gyülekezeteket, kisebb-nagyobb kihagyásokkal, ezért én nem éltem ilyen szigorított életet, de ha belegondolok Jehova akaratának így sem mentem (túl sokszor) szembe, pedig teljesen tudattalan volt.

Szerintem téged túl nagy szigorban fognak, az én gyülekezetemben nem láttam ekkora visszafogottságot amit leírtál. Sőt pont tegnap beszéltem az ismerősömmel, aki már évek óta tanú, és direkt rákérdeztem, hogy lehetnek e független barátaink, vagyunk párunk és azt mondta, hogy persze, nem kell elzárkózni. A lényeg az lenne, hogy ne akadályozzon abban, hogy gyakorold a hitet. Szóval az is megoldás lehetne ( ha te ezzel kapcsolatban bűntudatot érzel) hogy tanúközösséget váltasz. Vagyis másik gyülekezetbe kezdesz járni. Nem tudom hova valósi vagy, ha esetleg pesti, szívesen leírom mi hova szoktunk járni, bár én többször vagyok zoomon.

Szóval ha gondolod nyugodtan írj, de ne aggódj nem foglak győzködni, vagy ilyesmi, hiszen én magam sem vagyok elhivatott, de érdekel a téma és az érzéseid ezzel kapcsolatban.

Korábban már beszélgettem itt fiatalabbakkal akik ki szerettek volna lépni. Lehet, hogy te egy vagy közülük? Mindegy is.

Azt nem értem egyedül, hogy a családod miért nem áll szóba veled, hisz nem lettél kiközösítve. Te magad léptél ki. Vagy ennyire félne a térítésedtől?

Ha esetleg egyedül vagy, vagy valamilyen Jehova Tanúival kapcsolatos dologra vagy kíváncsi rám írhatsz. Gyerekként én is Tanú voltam valamennyire, de mostmár más szemszögből foglalkozok a témával.

1. válaszadó vagyok. Megfogott a kérdésed, a problémád. Még két, a szememben fontos dolgot szeretnék mondani.

Az egyik, hogy a bűntudat enyhítésében szerintem nagy segítség lehet, ha összegyűjtöd, akár össze is írod, hogy mi mindent kifogásolsz ebben a vallásban. Ehhez lehet egy kicsit kutatni is a neten. Tehát, nálam ez mondjuk két fő részből tevődött össze:

1. Milyen ellenérzéseket keltettek bennem a tanítások? az emberek. Mi az, amit egyszerűen helytelennek éreztem? Milyen dogmákat próbáltak rámerőltetni, amivel nem tudok egyetérteni? Pl. sosem tudtam egyetérteni a kiközösítés eljárásával. Kegyetlenségnek érzem. Talán ide sorolható az is, ha a Biblia bizonyos részeivel, vagy egészével nem értesz egyet.

2. Viszonylag objektíven leírható tanításbeli hibák, logikátlanságok. Itt pl. gondolok az 1914-es tanításra. Ha kicsit utánajársz a neten, akkor láthatod, hogy már a számítás kiindulási dátuma is helytelen, nemhogy az egész számítás logikája. Hol használták helytelenül a Bibliát?

Ilyenekkel tudod megerősíteni a saját meggyőződésed és a bűntudat lényegesen alábbhagy.

A másik pedig, hogy ez egy nagy feladat, nem egy-két hónap, hanem évekig is eltarthat. Ez normális, úgyhogy légy magaddal türelmes. Step by step.