Igaz lenne, hogy Jézus történetisége lényegtelen a keresztény hit szemszögéből?

Hallottam már ilyet liberális teológusoktól. Hogy Jézus történetisége nem is lényeges, mert a húsvétba vetett hit sokkal fontosabb. Meg hogy a Bibliát mindenhol metaforikusan kell értelmezni és ez nem csak olyan történetekre igaz, mint a Teremtéstörténet, az Özönvíz, meg Jónás és a cet története, hanem konkrétan mindenhova, ami természetfeletti, sőt, arra is érvényes, ami még csak nem is természetfeletti. Szerintük Jézus tényleges, földi feltámadását és az üres sírt sem szó szerint kell értelmezni. SŐT, amin kiborultam, hogy egyes liberális teológusok szerint Jézus történetisége nem igazolható és NEM IS FONTOS KERESZTÉNY SZEMSZÖGBŐL. Mert hogy a tanítványok húsvéti hite, meg a krisztusi tanok fontosabbak és Jézus inkább Krisztus, akinek nem kellett földi formában léteznie. Meg a másik kedvencem, hogy Jézus csodáit is metaforikusan kell értelmezni. De ha már itt tartunk az egész Biblia történelmileg szinte teljesen valótlan, ezért szinte mindent metaforikusan kell értelmezni... Természetesen a végére meg odaböki, hogy "Ez a hit mélyebb megértését szolgálja"...

Meg a végén már a "keresztény" teológus jobban érvel a kereszténység ellen, mint az ateista bibliakutató (igen, láttam már ilyet, hogy az ateista bibliakutató védte meg a Bibliában fellelhető valós történelmi utalásokat keresztényekkel szemben). Ironikus, hogy a protestansizmus amiatt indult el, hogy szorosabban ragaszkodjanak a Biblia szövegéhez ("sola scriptura"). Lásd, voálá: pont közülük került ki ez a hitbéli fertő. Aztán beette magát a katolicizmusba, sőt, még az ortodoxiába is, bár utóbbiba a legkevésbé, mivel ott szokatlanul nagy hangsúlyt fektetnek mindenre, ami hagyomány, legyen szóbeli (szenthagyomány) vagy írott (Biblia). Szerencse, hogy nem fogadják el ezt hivatalosan a történelmi egyházak, mert akkor Isten rákényszerülne, hogy küldjön még egy Illés prófétát. A pápák is észnél vannak függetlenül attól, hogy progresszívebb vagy konzervatívabb nézeteket vallanak. II. János Pál pápa is megvonta a tanítás jogát például Hans Küngtől, az egyik legnagyobb liberális teológustól. Bár a legbefolyásosabbak ezen gondolatok kétségtelenül az unitarianizmusban voltak. Ott konkrétan kivált egy új egyház, ami már nem is azonosítja magát keresztényként és a wiccától kezdve az ateizmuson át mindenhonnan átvett elemeket (unitárius univerzalizmus). Hollandiában meg már van egy olyan felekezet, ami tagadja Isten létezést, mivel az is metaforikus...

Szerintem, ami azt illeti eretnekség és semmiképp sem igazi kereszténység. Olyanok, mint a Jehova Tanúi, meg a gnosztikusok.

Mit gondoltok erről a nézetről?