Hol van az édesanyám? A Menyországban,a Paradicsomban,a Purgatóriumban,a Pokolban,vagy mint Lázár,-Jézus barátja-,a halál alvásában piheni megérdemelt nyugalmát? Hol vannak ezek a helyek és lénye mely része van ott?

10#

Nem bántasz vele senkit, ugye?

1 Korintusi 10:23

Hungarian Károli

Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít.

Ez alapján megteheted, ugye?

A szentséget viszont ma is kéri Isten tőlünk.

1 Péter 1:16

Mert meg van írva: Szentek legyetek, mert én Szent vagyok.

Mivel ezen az úton vagyok én is, nem érzem, hogy pl. nem rég hazatért, (elhunyt) Édesapámhoz imádkozzam.

Jézussal szoktam beszélgetni, Őt kérdezgetem.

A halál után a lelkek a holtak hazájába (ószövetség: Sheol, újszövetség: Hádész, magyarul: másvilág, túlvilág) kerülnek. A testi halál pillanatában bekövetkezik egy ítélet a Biblia szerint (Zsid 9:27), eldől, hogy ki hova kerül a holtak hazájában az alapján, amit e földi testben cselekedett (2Kor 5:10). A holtak hazájában van egy nagyon jó hely, Isten Országa a túlvilágon, annak a neve a Paradicsom, ami nem ugyanaz, mint a Mennyország (vö. Jézus halála péntek - Lk 23:43, Jézus feltámadása vasárnap - Jn 20:17). Az ún. utolsó napon, Jézus megjelenik az égből, a halottak feltámadnak, az akkor a földön élők pedig átváltoznak, és utána lesz végleges ítélet, hogy ki fog a Mennyországba kerülni, és ki a Pokolba. Az utolsó ítélet már biztosan visszafordíthatatlan lesz. A Pokolban majd, akik oda kerülnek, azok megfelelő büntetés után megsemmisülnek, tehát nem szenvednek örökké (Mt 10:28). Régebben én is a "halál után rögtön Mennyország vagy Pokol" tanában hittem, amíg nem olvastam Biblikus magyarázatokat a Hádészról és az utolsó ítéletről, és a korai keresztények (egyházatyák) írásait, akik szintén a Hádészben hittek. Annak ellenére, hogy a halál után egy átmeneti helyre, a Hádészbe kerülnek a lelkek, sem az ószövetség biztosan Szentlélek által ihletett, ún. kanonikus könyveiben (megj.: a katolikus ószövetség tartalmaz nem kanonikus könyveket is), sem az újszövetség könyveiben sosem imádkoztak a holtakért, sőt egyáltalán nem foglakoztak a halottakkal. Ebből azt következtethetjük, hogy valamiért az ilyen imának nincs sem értelme, sem hatása.

Azt is tudhatjuk a Bibliából, hogy Istent elsősorban az érdekli, hogy kinek mi van a szívében, amit mi emberként, akik csupán a szavakból és cselekedetekből tudunk véleményt formálni, nem tudunk jól megítélni. Ezen okokból mi emberként akkor sem tudnánk megmondani, hogy mi a helyzet az édesanyáddal, ha sokkal többet tudnánk róla, mint amiket itt megosztottál. Tehát szerintem bíznod kell benne, hogy Isten ítélete kegyelmes és igazságos jelenleg is a túlvilágon, és az utolsó ítélet ugyanígy kegyelmes és igazságos lesz egyben, bármi lesz is az.

Te meg, kedves kérdező, azt tudod tenni, hogy elengeded a halottaidat, mert rájuk nem lehetsz befolyással, hanem keresed Istent és az ő Országát itt a földön, ami a szentekből áll. Mert Istennek van egy országa itt a földön is, nem csak a túlvilágon, és az a feladatunk, hogy azt megtaláljuk, és azt hirdessük a földön élőknek. Ahogy Jézus mondta valakinek, aki előbb el akarta temetni az apját, mielőtt Jézust követte volna: "Hadd temessék el a halottak a halottaikat, te pedig menj, és hirdesd Isten országát!" (Lk 9:60)

üdv, a javuló Stefán

Megnézem neked.

Szóval 26 éve meghalt? Nos most egy gyerek. Nincs 7 éves sem.

"Egy másik kétes dolog,hogy mi értelme 2 utolsó ítéletnek?"

Csak egy utolsó ítélet van, halál után különítéletben részesül az ember, akkor mindenki megtudja hova kerül. Itt az ember sorsa válik véglegessé, de állapota nem. Hiszen a különítélet után egyesek egyből elnyerik jutalmukat, másoknak tisztulásra van szükségük a purgatoriumban.

Az utolsó ítéletkor ez már nem módosul, hanem az egyfajta leleplezése lesz minden bűnnek, világosságra kerülnek az egyénnek, mint a közösség részének tettei, nyilvánvalóvá válnak Isten tervei, valamint az, hogy ezekhez ki hogy járult hozzá, ki hogy építette Isten országát, vagy hátráltatta ezt tetteivel, mulasztásaival.

Szia

Csalódást okozna számodra ha megtudnád a Bibliából, hogy az anyukád amióta meghalt, semmit sem tud, semmit sem érez, csak fekszik a sírban(alszik, ahogyan Krisztus mondta Lázárról), ahová letették, és amikor Krisztus szólítani fogja a Királyságában, akkor feltámad, és újra, tovább élheti az életét itt a földön?

A én drága anyukám is meghalt, és nekem ez a remény segített a gyász feldolgozásában. A sírjára ezt a feliratot írattam (amiben ő is hitt):"Szólítani fogsz, és én válaszolok neked. Vágyakozol majd kezed műve után." Jób 14:15

Érdekesek Jób gondolatai az életről-halálról, miközben óriási kínjait szenvedi. Talán érdekel: "Az ember azonban meghal, és erőtlenül fekszik. Ha meghal az ember, hová kerül? Eltűnik a víz a tengerből, elapad a folyó, és kiszárad. Az ember is lefekszik, és nem kel fel. Az ég elmúlásáig sem ébred fel, és nem keltik fel őt álmából. Ó, bárcsak elrejtenél a sírban, rejtegetnél, míg el nem múlik haragod, kitűznél nekem egy időt, és nem feledkeznél el rólam! Ha meghal az ember, vajon élhet-e újra? Kényszerű szolgálatom minden napján várakozni fogok, míg el nem jön a szabadulásom. Szólítani fogsz, és én válaszolok neked. Vágyakozol majd kezed műve után." Jób 14:10-15

Úgy hogy az anyukád ott van ahol az enyém is és mindkettő "várja" a feltámadást. Én pedig azt várom, mikor ölelhetem meg újra! Erre a reménységemre Krisztus szava a garancia: Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek: akik jó dolgokat tettek, az élet feltámadására, akik hitvány dolgokat cselekedtek, az ítélet feltámadására” János 5:25–29.

#17

Magát a szót nyilván nem fogod megtalálni, ahogy például az őrtorony szervezet se szerepel benne, amit Zitus képvisel itt.

De nem az elnevezés a fontos, hanem ami az elnevezés mögött van, márpedig ezt világosan tanítja a Biblia.

Itt például Jézus utal olyan bűnökre, amik a másvilágon nyernek bocsánatot:

Mt 12,32

Ha valaki az Emberfia ellen beszél, bocsánatot nyer, de ha a Lélek ellen beszél, nem nyer bocsánatot sem ezen, sem a másvilágon.

Vagy lássuk másutt mit mond Jézus:

Lk 12,47-48

Az a szolga, aki ismeri ura akaratát, de nem áll készen, hogy akarata szerint járjon el, sok verést kap. Aki azonban nem ismeri s így tesz olyat, amiért büntetést érdemel, csak kevés verést kap. Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak.

A kevés verés itt is a purgatoriumra utal, a sok verés pedig a kárhozatra.

Lk 12,58-59

Mikor pedig ellenfeleddel az elöljáróhoz mész, útközben igyekezz megegyezni vele, nehogy a bíróhoz hurcoljon, s a bíró átadjon a börtönőrnek, a börtönőr pedig börtönbe vessen. Mondom neked, ki nem jössz onnan, míg az utolsó fillért meg nem fizeted.«

Itt leginkább a vége érdekes, a pokolból ki lehet jönni? A Biblia egyértelműen tanítja, hogy nem, lásd akár a szegény Lázáros példát. Ahonnan kijön az ember adóssága megfizetése után, a purgatorium.

1Kor 15,29-30

Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük? Miért tesszük ki mi is magunkat szüntelenül veszélynek?

Pál apostol egy olyan őskeresztény szokásra mutat rá, ami lényegében holtakért való ima, ugyanis gyakorlat volt halottakért is megkeresztelkedni. Mi értelme lett volna ennek, ha nem lenne tisztítóhely.

2Tim 1,16-18

Oneziforusz családja iránt legyen az Úr irgalmas, mert sokszor vendégül látott, és nem szégyellte bilincseimet, sőt Rómába érve szorgalmasan keresett, és meg is talált. Adja meg neki az Úr, hogy azon a napon irgalomra találjon az Istennél Hogy Efezusban mennyi szolgálatot tett nekem, te tudod legjobban.

Itt Pál apostol elhunyt barátjáért imádkozik, ha az Úr apostola ezt tette, akkor nekünk is annál inkább kell imádkozni elhunyt szeretteinkért.

"De akinek műve elhamvad, az kárt vall. Maga ugyan megmenekül, de csak mintegy tűz által."

A Korintusiaknak írt levélben Pál apostol egészen konkrétan tűz általi tisztulásról ír, nem véletlenül nevezik azt a helyet, állapotot tisztítótűznek.

Zak 13,8-9

Ezen az egész földön - mondja az Úr - két rész elpusztul [és elvész], a harmadik rész megmarad. Ezt a harmadik részt tűzbe vetem, és kiégetem, amint az ezüstöt is kiégetik; megtisztítom őket, amint az aranyat is megtisztítják. S majd segítségül hívja nevemet, én pedig meghallgatom, és azt mondom: „Ez az én népem!” Ő meg azt mondja: „Az Úr az én Istenem!”

A próféta is erről beszél, itt is a tűz szerepel, mint szimbóluma a megtisztulásnak.

"Nekem úgy tűnik,nehéz vitatni a Zitus által idézett Jób és János Ev.idézeteivel!"

Ezzel az állításoddal vitatkoznék, szerintem elég könnyű megcáfolni :)

Bocsánat, nem tudtam, hogy kamu kérdés és csak a saját véleményedet szeretted volna kifejteni egy ostoba példán át :)

Elnézést!