Van olyan vallás, ami tiltja, hogy az ember szándékosan meggyilkoljon mondjuk egy pókot?
Szerintem minden élet szent és sérthetetlen a legkisebb hangyától kezdve a magzaton át, minden, nem szabad elvenni szándékosan senkitől! Sőt, szerintem már az is bűn, ha valaki eszik mondjuk egy olyan állat húsából, amiről tudja, hogy kimondottan miatta ölték meg mások (pl. falusi rokon levág neked egy csirkét és te megeszed). Szintén, ha veszel mondjuk olyan utcai árusnál vásárolsz, ahol még életben van az állat és te döntöd el, hogy melyiket öljék meg neked. Szerintem önmagában undorító, hogy disznóvágáskor mondják a kisgyereknek is, hogy "Gyere, fogd a farkát!".
Maga a húsevés is egy különös kérdés. Alapvetően nyilván az ember mindenevő, de nem feltétlenül van szüksége húsra. Nyilván a növényevés kisebb pusztítással jár, mint az állat megevése. Mindig a kisebb rosszat kell cselekedni (ha elmegy mellettem egy nyuszi, majd elmegy mellettem egy orrvadász is puskával, és megkérdi, hogy merre ment a nyuszi, akkor inkább mondok igaztalant, mint igazat, mivel előbbi kisebb pusztítással jár). Ugyanakkor szerintem amennyiben nem értem vágták le kimondottan és meg tudok bizonyosodni róla, hogy nem barbár módon, kínok között halt meg, elfogadható. Ennek ellenére én magam nem túl sok húst eszem, sőt... Viszont mindenféle VALÓS ok nélkül (az nem valós ok, hogy megcsíp, ellenben mondjuk egy sivatagi vagy hegyi nomád népnél az élelmezés, ahol kizárólag csak hús van, valódi ok), önös érdekből, közvetve vagy közvetlen megölni egy állatot, vagy akár csak fájdalmat okozni neki szerintem határozottan bűn.
Van olyan vallás, ami szintén így gondolja?
Van.Például a dzsainizmus:
Igen, vannak ilyenek vallások, filozófiák, kultúrák.
Idézhetnék, de egyszerűbb, ha elolvasod:
És a Wikipédián érdemes elolvasni a vegetarianizmuz szócikket, elég bőven ki van festve az, ami téged érdekel.
#2.
Milyen kár, hogy az izraelita vallásból származik a fogalom az ábrahámi vallásokban. קֹדֶשׁ הַקֳּדָשִׁים, kódes hakkodásim, avagy magyarra fordítva: szentek szentje például. A szent sátornak és a jeruzsálemi templom szentélyének is ez volt a legszentebb része. Ameddig megvolt, addig itt volt a frigyláda benne a Tízparancsolat kőtábláival, Áron vesszejével, egy tál mannával, bár a hagyományok még mást is tesz bele (pl. az első Tóra, ugyanakkor ez nem lehetett a teljes ma ismert írás, hisz később még beleírtak más forrásból is előtte szóban terjedő előírásokat, történeteket). Csak a főpap (kohén gádol) léphetett ide be, de még ő se akármikor vagy akárhogy. Megvolt mindennek a szertartása és az is hogy mikor, melyik ünnepen lehetett elvégezni. Emellett Mózesnek is mondta a Tóra szerint Isten, hogy a hely, ahol áll, az szent. Szintén ott van a Sion, a Templom-hegy, meg a Sínai-hegy, maga Jeruzsálem városa (bár az ókorban Bétel is szent lehetett az ott emelt oltár miatt, de ezt nem tudom biztosan), amelyek szent helyek a zsidó vallásban. A zsidó vallásban szintén léteznek názírok, akik különböző fogadalmakkal szent életet éltek (nem ittak bort és mámorító italt, nem vágták le a hajukat és szakállukat, kerülték a halottakat - ezek kötelező fogadalmak voltak -, emellett sokan cölibátust fogadtak és/vagy lemondtak a húsról is). A kohénok szintén szent életet éltek (papírforma szerint, de az elv és a gyakorlat más és más).
Az iszlámba is innen, meg a kereszténységből érkezett a szent, vallásilag elkülönített fogalma. A szunnitáknál is van hasonló, de a siíták aztán nagyon keményen tolják. Ott még "élő szent emberek" is voltak, egészen pontosan Ali leszármazottai, akiknek tévedhetetlenséget tulajdonítottak.
A zoroasztrianizmusban a kemény dualizmus miatt szintén nagyon fontos a szent és átkozott cselekedet.
A hinduizmusban szintén rettenetesen fontos dolog a szent, mint elkülönített dolog. Itt is aztán van annyi szent hely, mint a fene. Szent hangok is vannak (a rengeteg mantrában és imádságban szeplő "Aum" vagy "Om" hang is ilyen). Akkor még nem beszéltünk az avatároktól, akik egy kicsit a keresztény Jézus-teológiához hasonló módon megtestesült istenségek (egyébként a hinduk Jézus, meg a Buddhát is Krisnával együtt avatárként tisztelik). A bráhminok egy kicsit a zsidó kohénekhez hasonló módon papír forma szerint szent életet élnek, sőt, vannak olyan magas rangon lévő papok is, akikhez még csak hozzá sem érhet egy hétköznapi ember. De ott vannak a múrtik, amelyek olyan szobrok, amelyekbe meghívnak egy adott szent pap, mester, szerzetes közreműködésével egy adott isteni aspektust, amire az, ha tetszik neki visszajelez, és akkor onnantól kezdve kb. földi testeként tisztelik. Ők hangsúlyozzák, hogy ezek nem bálványok, hanem kimondott földi, fizikai testek, amelyekbe testet tudnak ölteni ezek az aspektusai a Legfelsőbbnek. Egyszer lehetett is hallani, hogy Ganésa egyik múrtija az áldozatnál el kezdte kortyolgatni a felajánlott tejet. Aztán kérdés, hogy tényleg igaz-e.
A buddhizmusban a hinduizmusból eredően szintén vannak szent fogalmak. Például a buddhák, bódhiszattvák. Szintén vannak szent helyek. Maguk a sztúpák is ilyenek. Ezek ereklyéket őriznek.
Szent szövegek nyilván mindegyik említettben vannak.
A "szent" egy vallási célra elkülönített, sérthetetlen dolog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!